Harmadik hónapja voltam próbahelyen, és összeomlottam…
Nem kimondottan szerencsés.
hm. hogyan találok így új állást???
nem tudom. január közepére kaptam konzultációt a pszichiátrián. most betegállományban vagoyk. Januártól kapok vsz. már specialistát is, aki segít továbblépnem a lelki traumáim feldogozásában…
Addig próbálok felszínen maradni, elvégezni az itthoni feladatiamat…
rendezni az irataimat, jaj, ruhákat kisejeltezni, kcisit rendbeszedni a hátteremet.
reméem, még decemberben hamarosan kapok új időpontot a munkapszichológusomhoz, mert szeretném vele megbeszélni, hogy milyen levelet írjak az ovihálózatunk központi személyzetis vezetőjének.
mert szeretnék a cégnél maradni, csak egy másik oviba szeretnék átkerülni.
de hát ki a fene fog akarni egy beteget felvenni??
hogy fogom tudni megmagyarázni, hogy a munkahelyemnek is óriási szerepe volt benne, hogy összeomlottam??
és hogy más mh.en kivirágoznék??
(és hallgassak arról, hogy igen, de… januártól rendszeresen fogok járni kezelésre???)
– jaj. nehéz az élet.
és mit is akarok az élettől???
egyetemre szeretnék járni.
angolt és norvégot kellene tanulnom egy évig kb. intenzíven.
megvan rá a pénzem.
bár az is igaz, hogy norvégul a legjobban munkak közben lehetne tanunli…
hm. hm. hm. hm.
megannyi kérdés.
mondjuk a pszichoterápia is segít a norvégom csiszolásában…
ma itthon fogok szorgoskodni. de az idő rohan!!!!4 már mindjárt 9 óra van!!!!!!!!!!!