Ünnepek közben

December 4.-én volt Borbála nap, vágtam ágakat, hogy a hagyomány szerint legyen valami, ami virágot bont Karácsonyig. Ha kivirágoznak, akkor jövőre férjhez megyek… Bár ez nincs tervben, de egy lélektárs megtalálása jól jönne, kicsit kezd felmorzsolni a magányos baktatás az életem útján.

Egyébként az alacsonyabb szekrény teteje a „házi oltárom”. Mindig rakok ki valami természetes díszt ide. 🙂

Szerző:

Belépett: 8 év

Andrea

Blog kommentek: 579Blog bejegyzések: 33Regisztráció: 01-11-2010

15 gondolat erről: “Ünnepek közben”

  1. Örülök, hogy tetszik a mostani dísze a „házi oltáromnak”. 🙂 Hamarosan kiegészül néhány feldíszített fenyőággal. 24-én új ágakat rakok a nagyobb vázába és arra pakolom fel a régi üvegdíszek közül a kisebbeket.
    Bennem már pattog, akár a tűzből kiugráló szikrák, a karácsonyi hangulat.

  2. Ügyes vagy nagyon  Andrea,

    nagyon okos, hogy te is csinálsz egy kis házi oltárt.

    én is nagyon igyekszem.

    én rájöttem, hogy egy gyertya az nagyon sokat számít. most is ég egy a szobában, hogy írok…

    bár mondjuk itt Norvégiában ennek nagyon nagy hagyománya van, novembertől kezdve egész decemberben sok gyertya ég, még az irodákban, óvodkában is, hogy könnyebb legyen valahogy elviselni a már-már nyomasztó sötétséget. mindent megtesznek a norvégok, hogy hangulatossá, kedvessé, meleggé, szeretetteljessé varázsolják a nagyon hosszú és sötét telet.

    a társhoz is drukkolok!! 🙂 🙂 🙂

  3. Vettem az OBI-ban „fekete szeder” illatú teamécsest. Nagyon kellemes illata van. 🙂

    A som ágacskákon nem akarnak felnyílni a virágokat rejtő rügyek. 🙁 De a japán birsalmán növekszenek a virágok. Persze tápanyag hiányában kicsik és fakók lesznek, egyáltalán nem olyanok mint a szabad ég alatt a bokron, de ki fognak nyílni, és ez a lényeg. 🙂

  4. Már csak egyet kell aludni, és Karácsony. Most átöltözök, és elsétálok fenyőágért az elhagyott kerthez. 🙂 Holnap délelőtt még beszerzek pár alapanyagot a sütikhez, aztán szombat délután sütiket készítek, ahogy vasárnap és hétfőn is.

  5. 🙂 🙂

    draga Andrea, annyira jo volt ezeket a sorokat olvasni!

    Az en karacsonyom so, so…

    a lehetosegekhez kepest elment, de mar tudom kb. nagyjabol, hogy jovore mit akarok maskeppen.

    meg az is nagyonis lehet, hogy szenteste otthon maradunk es csak egy nagyon nagyon rovid villamlatogatast teszunk majd a szuleinknel a ferjem hazajaban es nalunk…

    nagyon nehez a karacsony nekunk mindig…

    de errol biztosan en is tehetek… meg sokat kell tanulnom es fejlodnom.

     

Írj megjegyzést