holnap megjelenek a krízisosztályon :)

Ma hazaküldtek az oviból, met nem bírtam abbahagyni a bőgést.

azt hiszem, holnap egészen egyszerűen a pszichiátrián kezdek a beutalómmal.

befeküdni nem akarok, de a bőgést továbbra sem nagyon bírom abbahagyni, pontosabban, befelé bőgök, és nagyn fáj.

Holnap 12-re megyek a pszichológusomhoz.

jó lenne, valaki felvenne most már végre betegállományba…

Ma este még volt erőm a gyerekemet kivinni a parkba, biciklizni. annyira örült neki. meg én is.

nagoyn jó volt. akkor abba is bírom hagnyi a bőgést.

Szerző:

Belépett: 5 év

amarilla

Blog kommentek: 6891Blog bejegyzések: 381Regisztráció: 31-10-2010

2 gondolat erről: “holnap megjelenek a krízisosztályon :)”

  1. Szia, Azur.

    Igen, nagony ki vagyok akadva.

    Reggel bevonszoltam magam a kórházba, az akut osztályra. Egy kedves doktornő fogadott végül, meghallgatott, és elküldött egy másik akut rendelőbe.

    Előbb azonban beszaladtam a mostani pszichológusomhoz, mert vele már volt egyeztetett időpontom. Kicsit lázadodztam magamban, amikor eljöttem tőle, mert biztatott, hogy menjek csak dolgozni, ha úgy érzem, hogy már jobban vagoyk. És hogy jövő héten hétfőn már munkába állhatnék.

    Basszus, hát kialvatlan vagyok és nem szeretem a főnöknőmet, és egyáltalán, nem engedtek el továbbképződni erre a pszichokurzusra sem, basszák meg, és még menjek dolgozni!

    Utána beszaladtam az ovikába, mondtam a kisfiamnak, hogy nem én viszem haza, hanem a bébiszityó,é s hogy kimehetnek még a parkba  biciklizni, aztán majd anya is jön haza.

    Ezek után elrobogtam az akutpszichiátriára, ahol végre meghallgatott egy kompetensebb muki. Jól kifaggatott, és aztán írt is egy véleményt.

    Amiből megtudtam, hogy juhé, tényleg nem vagoyk veszélyes eset.

    És ez fantasztikus módon meg is nyugtatott.

    Igaz, hogy az apámmal kapcsolatos fájdalmas emlékek föltolulnak és alvászavarokat okoznak és koncentrációs nehézségeim vannak és kicsit pszichoszomatzizálok is, fáj a nyakam pl. —

    de nincsenek öngyilkossági gondolataim, nem iszom, nem drogozom, nem hanyagolom el magamat, és elképesztően össze tudom kapni magam.

    ezek után még rámtelefonált a főnöknőm is, hogy mikor megyek dolgozni.

    és basszus, nem tudtam nemet mondani, holnap már bemegyek.

    hajnal ötkor kellett volna kelnem, de már fél három óta fennvagyok sajnos.

    négy és fél órát aludtam basszus.

    az alvásproblémámra egyébként azt mondta ez a pszichomókus, hogy keressem fel a háziorvosomat.

    enyhe depresszióra, ami nekem van, legjobb a munkaterápia.

    és hát próbálok egy jobb helyet és egy jobb munkakört találni, mivel most megkaptam a tanári diplomám elismerését, tehát eggyel felsőbb munkakörbe és fizetési kategóriába is léphetek…

    és akkor még jobban működhetne a munkaterápia, mert itt úgy érzem csak, hogy rabszolga vagyok.

     

Írj megjegyzést