Nem kedves felhasználó, ez nem a tele-shop ajánlata! Ezt a portékát a Babarczy honlap agyértő szakembere Dr. Ratkóczi Éva árulja itt a halandóknak:
„Nagyon sok olyan beteggel találkoztam már, aki sok éves, akár több féle pszichoterápián volt túl, amikor hozzánk került, és nagyon is volt értelme, haszna az újabb terápiának, és azóta is egészen kiegyensúlyozott, értékes és örömteli életet élnek /…/ Mindez nem jelenti, hogy az előző terápiáik nem voltak hasznosak, csak nem oldottak meg mindent, illetve egy újabb életszakaszban más problémák kerültek előtérbe, és azokban másféle segítségre volt szükségük. Az előző terápiák általában nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az új terápiát jól tudták hasznosítani. Tehát egyáltalán nem voltak feleslegesek, még akkor sem, ha nem volt látványos vagy tartós eredményük.”
@
A doktornő nem csak agyértésben verhetetlen, de nagyszerű marketing szakember is, mert nem esik abba a hibába, amibe pl. egy autószerelő általánosan szokott, h azzal a performansszal kezdi a kuncsaft puhítását, h az előző szerelő mekkora egy barom-állat volt akinek fingja nincs az autószerelésről, és h mekkora szerencse érte a tisztelt kuncsaftot, h azután a sarlatán után végre egy igazi szerelőhöz hozta a kocsiját, vagyis h személy szerint hozzá – félhangerőn kiegészítésként még hozzáteszi, h hát azért nem lesz könnyű dolga, mert az elődje láthatóan nagy pusztítást okozott a gyújtáselosztórendszerben, nem beszélve a lambda-szondáról, és az is valószínűnek látszik, h motorvezérlő komputert pedig számítógépes vírussal fertőzte meg. Ratkóczi doktornő tudja jól, h a kuncsaftok jó része átlát az ilyen ócska megvezetésen, másfelől – ne legyünk naivak – befigyel itt a céhen belüli kéz-kezet mos-, összetartás-elv is. Persze azért elárulja magát! Figyeljük csak meg! Az érvelés után, aminek lényege, h ha ugyan más pszichológusok is az „egészen kiegyensúlyozott, értékes és örömteli életet” ígérték volna a kuncsaftnak, de ezzel szemben a valóság, hogy az már ötödjére követett el öngyilkossági kísérletet, attól azok terápiák még nem voltak haszontalanok (csak nem oldottak meg minden problémát), húzza elő a kalapból megint/újra ugyan azt nyulat, mint elődjei: „amikor hozzánk került… azóta is egészen… örömteli életet él”. Ez itt a nagy cipollai nyúl-tótágas-produkció! Hogy lehet újra és újra el/beadni ugyanazt a pacikliensnek, hogy megint elhiggye, h talán most végre rendbe lesz minden, no és persze, h közben újra szépen megfejjék szegényt?
Kérem, minden ajtóra az „örömteli élet” ígérete volt felírva, szegény klienspaci választott volna rosszul, ha felvágott erekkel, nyakán hurokkal, vagy begyógyszerezve hozták ki a mentők [mert ugye nem sikerült minden problémát megoldani az ajtó mögött], de bezzeg a Nap-kör alapítvány ajtaja mögött majd megoldja az „egészen örömteli életet” Ratkóczi doktornő. Hogy néz ki ez ajtó? Hát így:
http://www.nap-kor.hu/ujhonlap/elozmeny1.html
Lehangoló, nem? A franc se gondolná, h ilyen a mennyország kapuja!
Kérem, a Nap-kör alapítvány ajtaja mögötti tevékenység azért garancia az „örömteli életere” mert az hatásos és hatékony. Oké! De mégis honnan lehet ezt tudni – mán azon kívül hogy itt erősen állítja ezt Ratkóczi doktornő? Ezért megkérdeztem:
Milyen objektív módszerrel mérhető a pszichoterápia eredményessége?
Milyen mérési bizonytalansággal terhelt a kapott eredmény?
Jött válasz? Válasz nyista! Törlés jött!
Milyen válaszok lehetségesek?
1) Semmilyennel – bingó! 🙂 – akkor viszont milyen alapon beszél hatásosságról és hatékonyságról?
2) Színpacás teszttel: ha a kék pacáról a terápia elején „rendőrkutya”, míg a végén „a holdbeli csónakos” jutott az eszébe a t. pacikliensnek, akkor eredményes volt a terápia – Anyá…no comment!
3) Mi az a mérési bizonytalanság?
4) Objektíven sehogy, csak szubjektíven mérhető.
Na itt álljunk meg! Mit jelent az, hogy „szubjektíven mérhető”? Megkérdezi a kuncsaftot, h eredményesnek tartotta-e terápiát? Vagy a szubjektivitás azt jelenti, maga a terapeuta eldönti – úgy érzésre – hogy eredményes volt v. sem a terápia? Ketten együtt megszavazzák?
Mi ezzel a probléma – kérdezhetitek?
Megmondom. Láttatok már olyan tv-riportot, amikor valamely halovány leánykának, akinek az élettel össze nem egyeztethető lelki problémája volt, és ennek okán már évek óta járt pszichológushoz, a nagy igyekezetében valahogy mégis sikerült átküldenie magát a túlvilágra, és ezt követően kérdőre vonták a terapeutáját? Hogy árulja már el a nagy tudású pszichológus kartárs, mégis mire veszi fel azt az arcpirítóan magas összeget óránként, ha még azt sem képes felismerni, ha valaki öngyilkosságra készül? Én már láttam legalább három ilyet esetet. Vagy az volt, h konkrétan az érintett pszichológust kérdezték, v. az, hogy valami főtekintélyű agyértőt, de minden esetben, mindegyikük ugyan azzal érvelt. Nevezetesen, azzal próbálták mentegetni a mundér becsületét [na hisz], h ha őket félrevezeti a páciens, eltitkolja a gondolatait, nem őszinte velük, akkor ők nem tudnak „segíteni”, akkor nem láthatják előre a tragédiát. Oké! Most azt ne vizsgáljuk, hogy ez miért álnokság, vagy miért nem az! A lényeg, h ez az érvelés ellentétes azzal a lehetőséggel, h szubjektíven megítélhető a terápia sikeressége! Mert hisz, ha a pacikliens őszintétlensége még az öngyilkossági terveket is képes a leplezni, akkor h adhatna az hiteles képet a terápia eredményességéről?
Egyéb válaszok?
Kérem, lehet mindenféle elképzeléseket gyártani arról, h milyen okból v. céllal írogatok, illetve lehet ehhez érzelmileg viszonyulni kinek-kinek ízlése v. ízléstelensége szerint. Viszont én úgy gondolom, h a feltett kérdések valós, érvényes, lényegi kérdések! Ezekre a kérdésekre még a vérhülye moderátort is érdekelné a válasz, aki pont arra gondol miközben nyomogatja a törlés gombot, h mit válaszolna erre a doktornő, ha nem térhetne ki a válasz elöl, pont azáltal h a moderátor nagy buzgalommal, rábízott feladataként előszűri neki a kérdéseket.
Megállapítom, hogy a korábban jelzett „Kövületek” csoport, mely Babarczy tv-beni állításának az igazságtartalmát volt hivatott vizsgálni, a Búra 100-150 főt számláló (akik tíz évnél is régebben tagjai a Búra közösségének) „magjával” kapcsolatban, a moderátori önkény áldozata lett. Magam részéről, megerősítésként értékelem ezt, azzal kapcsolatban, h Babarczy konkrétan hazudott erről a 100-150 főről, egy olyan [megszerkesztett] műsorban, ahol nem kis hangsúlyt fektettek arra, hogy Babarczyt őszinte embernek mutassák be. Hisz nincs más ok, h megszüntessenek egy olyan csoportot a Búra honlapon, ahol egyébként könnyű szerrel bebizonyíthatnák, h lám-lám Babarczy mennyire őszinte ember, és lám-lám én mekkora gonosz vagyok – csak a hazugsága nyilvánvalóvá válásától való félelem oka.
Technikai közlemény: aki nem akarja olvasni a jövőben az üzeneteket, az a sarkanyemesenek [at] gmail [dot] com címre küldött e-mail -ben tud leiratkozni. Fontos formai követelmény, hogy a tárgy mezőben [subject] csak az egy szó szerepeljen, az h „leiratkozas” – így ékezet nélkül, a levél törzsében [body] pedig a felhasználói nick név és semmi más.
Aha. ha jol latom amit irsz akkor mailban kell leiratkozni a…. Hírlevélröl? Ebben az esetben Te latni fogod a felhasznalo mailcimet ugye?