A filozófiával Babarczy ajándékozott meg minket. Nem mi kértük, nem fizettünk, csak kaptuk [nyilván a filozófustól], hát így: ajándékba. De ne essünk tévedésbe, nem arról van szó, h a filozófia az övé volt, csak aztán nekünk adta azt! Szó sincs róla! Annyi igaz – ezt engedjük meg – , hogy az övé volt. (Sőt, szerintem most is az övé, függetlenül attól, h úgy próbál tenni, mintha ez Búra filozófiája lenne.) Nem gazdát cserélt a filozófia, hanem terjedt, mint az ős-patkányi kórság: a meg nem gondolt gondolat – így jut nékünk is belőle. Minden felhasználó (jelenlegi és leendő) aki nem tudja mit szeretne, az szépen előkeresi a filozófiát és ott elolvassa, h mit is szeretne ő. Olvassuk el mi is:
„A Búra filozófiája az, hogy nemcsak panaszkodni szeretnénk, hanem szeretnénk megoldani a problémáinkat, amennyire erőnkből telik. „
Hát kérem, megállapítható, h két dolgot szeretnénk egyszerre, az egyik panaszkodni, a másik nem panaszkodni [azaz h a panaszkodás helyet megoldani a problémáinkat]. Ez itten a filozófia!
Ebben a kontextusban a „panaszkodás” és a „probléma megoldás” egymást kizáró fogalmak lennének? Azaz, h aki éppen problémát old meg az nem panaszkodik, és aki panaszkodik az nem a probléma megoldásával foglalkozik – mert a „panaszkodás” a körülvevő világ hatásaival szembeni tehetetlenség, ezen hatások miatti szánakozás, önsajnálat[~tatás]; ezzel szemben a „megoldás” éppen ezen világban [a tehetetlen elfogadással szemben] változást indukáló akarat, tett, ráhatás. Egyetérthetünk ezzel? Talán, részben. Ugyanis a panaszkodás valóban nem tűnik a legjobb útnak a megoldás felé, viszont a „nem-panaszkodás” sem jelenti határozottan a „megoldást”:
„Nem láttam még vadat, mely szánná magát. A madár fagyottan zuhan le az ágról, de sosem gondolt rá, hogy sajnálja magát…„
(Oscar Wilde)
Kérem, lássuk be, h a fagyhalálig tartó, panaszmentes gubbasztás/nyuvadás az ágon, az szintén nem tekinthető megoldásnak!
Babarczy búra-filozófiájának konfliktusa pontosan ez, amit harminc évnyi terápiázás után sem tud eldönteni, h a panaszkodás része-e a megoldásnak? És ez a konfliktus manifesztálódik egy a tartalomnak nem megfelelő mondatszerkezetben. A szerkezetet helyesen használva, ilyen lenne a mondat:
A Búra filozófiája az, hogy nem panaszkodni szeretnénk, hanem szeretnénk megoldani a problémáinkat, amennyire erőnkből telik.
De ugye nem ezt írta, hanem, h „nemcsak panaszkodni…”. És ezzel a „nemcsak”-kal árulta el magát.
——————————————————————————-
A honlapot üzemeltető Babarczy azt állította a tv-ben, h a Búra magját az a 100-150 felhasználó jelenti, akik már több mint tíz éve tagjai a közösségnek. Kérem, én kíváncsian várom ennek a 100-150 felhasználónak a jelentkezését, mert szerintem Babarczy állítása tényszerűen nem igaz. Nem létezik ez a 100-150 felhasználó, akiket említ, és így természetesen nem is ők képzik a Búra magját. Az állítása valóságtartalmának tisztázása érdekében létrehozok egy csoportot itt a Burán ahol várom ezen felhasználók jelentkezését, és egyben kérem őket, h a jelentkezésükkor jelöljék meg, h mióta tagjai a közösségnek [persze nem kell dátumszerűen, hanem elég kb. hány éve]. A csoport neve az lesz, h: Kövületek.
———————————————————————————-
Ratkóczi a következőket rótta fel „miértne” felhasználónak:
Dr.Ratkóczi Éva írta:
„Ennél károsabb, hogy a fórum depressziós és bármely más lelki problémával küzdő olvasóinak ugyanazt javasolja”
Bárki által ellenőrizhető, h „miértne” felhasználó nem tett több felhasználónak javaslatot, sem több depressziós fórumozónak nem javasolta ugyanazt, sem különböző betegségekben szenvedő fórumozónak nem javasolta ugyanazt. Egészen konkrétan egy felhasználónak tett javaslatot, akinek egy bizonyos problémája van.
De még ha ezek meg is történtek volna, a javaslat miszerint :” össze kell szednie magát! Magát maga-magának” annyira általános érvényű javaslat, h nem alkalmazható rá az „ugyanaz” megjelölés, még ha különböző embereknek, betegségekben is javasolják, mivel a konkrétumokban való eltérés lehetőségét eleve feltételezi.
Így tarthatatlan az állítás, miszerint ezért káros lenne „miértne” javaslata.
Dr.Ratkóczi Éva írta:
„”szedje össze magát”, miközben semmi segítséget nem nyújtanak ahhoz, hogy hogyan hogyan tehetnék meg ezt. „
Szeretnék rámutatni arra, hogy ha egyszer a javaslat lényege abból áll, hogy a beteg ne fogadjon el segítséget, akkor nem lehet érvényesen a javaslat terhére róni, h az nem nyújt segítséget. „ össze kell szednie magát” szintagma pontosan azt jelöli, h egyedül kell boldogulni, vagyis segítség nélkül. Azaz vissza kell utasítani a betegnek való megbélyegzést és vissza kell utasítani segítséget is. Minthogy a segítség nem is jelent mást, csak azt hogy nem normálisan [úgy ahogy másokhoz általában] viszonyulnak az emberhez, hanem specializáltan „segítve”. Lényegileg ez „segítség” és a „betegség tudat” csapda, a segítséget elfogadó könnyebb út választása az ami a betegség elmélyüléséhez vezet, mely megmutatkozik az önfeladásban, a terapeuta személyéhez való függésben (melynek mélységei csak a narkós és drog-díler közti kapcsolathoz mérhető [ a hasonlat miatt Elizabeth Wurtzel-nél tessenek reklamálni]). Abnormális h emberek azon vinnyognak, h a terapeutájuk – akikhez már évek, v évtizedek óta(!) járnak – szabadságra ment, és nem bírnak magukkal nélküle. Ha megvizsgáljuk milyen út vezetett ezen emberi mivoltukból kivetkezett állapot eléréséhez, akkor azt kell látnunk, h a felmentő „betegségtudat”, az „ön nem tehet róla, hiszen beteg” hozzáállás és a terapeutai „segítő” kéz a felelős.
Dr.Ratkóczi Éva írta:
„ Mintha ez olyan könnyű lenne, mintha nem is lenne semmi bajuk, csak lusták, vagy jellemgyengék lennének, vagy csak elhagynák magukat. Jól tudjuk, milyen terheket ró ez az elvárás az érintettekre, mennyire nem tudnak vele mit kezdeni, mennyire tovább rombolja ez az önértékelésüket.”
Ez egy nagyon is átlátszó manipuláció. „miértne” felhasználó egyáltalán nem írta, hogy „könnyű lenne”, egyáltalán nem használt olyan szavakat, mint „lusta”, vagy mint „jellemgyenge”. Ezek doktornő szavai, a doktornő gondolatai, nem tulajdoníthatja azokat másnak!
„miértne” felhasználó ezt írta:
„ a pszichoanalízis, mint terápia nem vélhetően, hanem bizonyítottan [és ez lényegi differencia!] tudománytalan”
És megállapítható h ennek a doktornő sem mondott ellent. Helyette hatásosságról ill. hatékonyságról hadovált.
Zsivány írta (2011. július 15. – 00:03 Ratkóczi topikban) :
„Te azt irod hogy: „Jogosan háborít fel bennünket ez a színjáték…” … bennunket… ??? Teged es meg kit? Meg kinek a neveben szolsz? En nem csatlakozok a velemenyedhez ebben.”
Javaslom megfigyelni, h magad is visszaidézed amit „miértne” felhasználó írt, azaz, h „színjátékról van szó” így a többesszám azon felhasználókat jelöli,akik nem részesei, hanem nézői ennek a színjátéknak.
Zsivány írta (2011. július 15. – 00:03 Ratkóczi topikban) :
„Azt gondolom, hogy indithatnal egy ellentopikot, itt a buran, es ott tudnad ezeket a velemenyeket kifejezni, es ott en is hozzaszolhatnek. Es gondolom, hogy sok dologban egyet ertenek Veled.”
Egyrészt le vagy maradva kb 3 hónappal. Már volt ellentopik „Ratkóczi Éva nem válaszol” címmel, a moderátori önkény áldozata lett. Így felesleges alternatívát keresni [, mivel sem az üzemeltető, sem a moderátorok, sem a doktornő nem tartották be az általuk kreált szabályokat, így a felhasználóktól sem várható azok betartása], még ha ez azzal a megtiszteltetéssel is járna, hogy akkor „sok dologban egyetértenél”, ami örvendetes lenne ugyan, csak nem érthető, h ennek miért kritériuma az ellentopik indítása?
Technikai közlemény: aki nem akarja olvasni a jövőben az üzeneteket, az a sarkanyemesenek [at] gmail [dot] com címre küldött e-mail -ben tud leiratkozni. Fontos formai követelmény, hogy a tárgy mezőben [subject] csak az egy szó szerepeljen, az h „leiratkozas” – így ékezet nélkül, a levél törzsében [body] pedig a felhasználói nick név és semmi más.
Szerző:
