kezdem azzal, hogy tisztelet a kivételnek.
ma el kellett mennem abrakért a lovamnak.
3 db 50 kilós zsákot próbáltunk ketten az eladónővel betuszkolni a kocsiba.
persze nem nagyon sikerült, és lecsapódott a csomagtartó.
a nő még időben elugrott, és nem voltam ilyen szerencsés, és a csomagtartó éle a fejemre csapódott.
fájt, de nem foglalkoztam vele.
egyszer csak éreztem, hogy valami meleg folyik le az arcomra.
klasszul vérzett a fejem:(
úgyis ki akartam próbálni, hogy nézne ki a vörös melír a hajamban
pfff
mindezt 2 ,azaz két férfi nézte végig karba tett kézzel, és még véletlenül sem segítettek volna.
nagy nehezen betuszkoltuk a zsákokat, én meg azóta azon agyalok, hogy milyen emberek az ilyenek?
én senki mellett nem tudok elmenni,ha bajban van.
legyen szó bármiről.
azt gondolom, hogy ez nem különleges dolog, ennek természetesnek és alapvetőnek kéne lennie.
szomorú, hogy a legtöbb embernél ez nem így működik 🙁
Szerző:
Máskor nekem szólj Kedves!
te egy igazi úriember vagy.
pussszz neked