Olyan jó csapat vagytok itt – annyira köszönöm a visszajelzéseiteket- nagyon inspiráló!
tehát ma elkaptam őkelmét egy kis beszélgetésre. (a suliból hazafele a biciklimenen ülve toltam őt – muszáj volt meghallgatnia!!)
tehát mondom neki, gyermekem, tudod, nagyon rosszul esett nekem tegnap, hogy úgy éreztem, hogy nem tisztelsz…. – de anya!!! te sem tisztelsz engem!!
oké, mit jelent tisztelni valakit? Ő: hogy kedvesek vagyunk. (:)!!)
igen, kisfiam. ezt is jelenti. meg azt is, hogy ha valaki azt mondja, nem, akkor azt elfogadjuk.
de anya, én egy egész nap nem dönthetek az iskolában!!!!!! tisztelni az azt jelenti, hogy én dönthetek!!!!
értem, értem…. 🙂 – de tudod, te még csak egy kisgyerek vagy. és én nagyon sokszor hallgatok rád – és egyre többször. de tudod, egy gyereket azért nem lehet börtönbe sem zárni, ha rosszat csinál, mert egy gyerek még nem tudja megkülönböztetni a jót a rossztól. (hűha, ezen nagyon elgondolkodott…)
ez még egy felnőttnek is nehéz sokszor!!!
nem olyan könnyű megkülönböztetni a jót a rossztól. ezt hosszú évekig kell gyakorolni és tanulni.
de ha 18 éves leszel , akkor már felnőtt leszel és azt csnálsz, amit akarsz. de akkor már börtönbe is lehet zárni, ha valami rosszat csinálsz. mert addigra már meg kell tanulnod megkülönböztetni a jót a rossztól.
de van időd… nem lehet egyszerre mindent megtanulni. Írni, olvasni, számolni, megtanulni, hoyg mia jó és mi nem, és mi a tisztelet, mi a szeretet, mi ami fontos és mi nem…
ezen nevet. és együtt nevetgélünk azon, mi lenne, ha holnap úgy ébredne, hogy már mindent tud.
tudja, mi a jó és mi a rossz, tudja, hoyg mit csinálhat, ha dühös, és mit nem, tud írni és olvasni és számolni minden nyelven, és tudja, hogyan kell kimutatni, hoyg tiszteli és szereti a szüleit….
na. hát ma egy jó nap volt. és jjátszani is hagytam .)
a leckét meg összecsaptuk fél óra alatt…. .)
Szerző:
