Megint kellemetlenül érzem magam…
Nincs ember a közelemben, aki megért, aki segít. Aki meg van, az vagy maga is beteg, vagy közönyös, vagy cinikusan értetlen. Ez a leggyakoribb reakció.
Miafenebajodvanneked? Neked nem lehet semmi bajod, mert gyerekkorodban mindent megkaptál! Nálad millióan vannak rosszabb helyzetben! Tedd a dolgod! Ha meg nem érzed jól magad, menj el orvoshoz!
Baráti körben, munkahelyen, szomszédságban palástolni kell a mentális problémákat, különben kibeszélnek, kiröhögnek, lesajnálnak. Baromi nehéz leplezni, elfojtani. Inkább ha lehet otthon maradok. De vannak helyzetek, mikor muszáj menni – pl dolgozni, vásárolni, látogatóba. Ilyenkor belül nagy birkózás van…
Lazább esetben sikerül is a mutatvány. Nem vesznek észre semmit a "lelki birkóból". Azonban az üres, fátyolos tekintet és a kényszeredett mosoly bizony sokat elárulhat. (Álarcosbálban nyerő lennék!)
Mi a baj ?
MASZK és KÉSZ! Miazhogy ugye! Brrr! %~}}<