Jól vagyok. Aludni nem bizti hogy fogok, mindenesetre beveszek mégegy haloperidolt. Ma semmit sem tanultam, viszont iszonyat nagy rendet raktam:-)
A gyerekeim már alszanak. Olyan édesek. Annyira szeretnék jobb anyuka, jobb feleség lenni. És szeretnék barátokat is. És új életet múlt nélkül, jövővel.
A józanság ára, hogy tisztán látom miket tolok el. Ez fáj. Úgy érzem, nemcsak rajtam múlik. Azt hiszem ez a betegség. Betegség vagy téboly? Vagy csak belefásult, pesszimista és cinikus én?