Szulejmán szindróma
egy ripacs néz velem szembe a tükorben.
azaz
A porondról akkor kell távozni,mikor még méltósággal megtehetjük.
Nem akkor, mikor már önmagunk karikatúrája lettünk
Miért választotta ezt a szakot?
Kézművességen ,fotózáson keresztül lelkisérült és mentális problémákkal küzdő fiatalok számára szeretnék foglalkozásokat tartani azoknak, akik verbális kommunikáción keresztül nem képesek kifejezni…….
Régen volt.
Valami nagyon elveszett.
Szűk lett a tér,
más emberek vesznek körül,
más ingerek érnek,
más lettem én is
IRL
Valami nagyon elveszett.
Elvesztettem az egyik legfontosabb részem
ami megtartott.
Még bazárimajom módjára fel -fel tűnik .
Ad hoc tervek,lelkesedés,irreális világ.
Majd szétmálik.
Porszemeket széthordja a szél.
Marad a puszta kietlen valóság.
A jelen.
Ahol már nincs jelen energia,motíváció,érdeklődés.
Festékeim beszáradtak
A természet adta termések kidobálásra ítéltettek
Gépem polcon porosodik
idejét nem tudom mikor vettem kézbe tűt ,cérnát
könyvtárjegyem lejárt.
Újrakezdhetném.
Valahol még megvan a régi én.
De mostani kiégett,fásult fáradt,
Szulejmán körben mozog
próbálja a helyét megtalálni.
illeszkedni
Belesimulni
Elfogadni,
Elfogadva lenni
Tartozni valahová
Most ez a jelene
Semmi kivetni való nincs ebben
Tartozni valahová
Feladás
Önfeladás
Hasítás
Elásni,elföldelni ,
temetni jöttem.
aki volt
aki lehettett volna
talán
múltat
jövőt
elégedettnek kellene lennem.
megvan mindenem
gyermekeim
családom
munkám
belesimulni a jelenbe
egésszé válni
Nem megy
Valami végérvényesen elveszett.
Őrületes állapotba kerültem olvasva blogod.
Tépelődve ezt editáltam neked:
Pusszantás!
Kiwi!
Ha erre jársz kérlek jelezz vissza mert aggódok/aggódunk érted!