2018.08.15
Sok minden volt mostanában. A fürdő ablaknál a redőnyszerelő talált egy darázsfészket. Felhívtunk pár embert, aki darázsirtással stb. foglalkozik, de nem viszik el, hanem lefújják rengeteg pénzért. Keresgélünk olyat, akik meg tudják oldani ezt a problémát, addig pedig spray-t fogunk használni. Valamelyik nap cicám apu szobájában az ágy alá bement és éppen csalogattam ki, amikor az ablakból fura zizegés hallatszott. Szóltam Anyuéknak, Ők azt mondták, hogy szú az, még soha nem hallottam ilyen hangot. Nem találkoztam még szú-val, vagy valószínűleg nem volt extra jó a hallásom a gyógyszerek miatt. A redőnyszerelő is mondta, hogy ott cserélni kell a fa részt. Nemrég kiderült, hogy nem szú volt, hanem darazsak mászkálnak ablak fa részében, vagy a falban. Kint lehet látni a rést, ahol berepülnek. Majd intézkedünk. Pár napja találtunk embereket, akik darazsakkal foglalkoznak, csak fel kell hívni Őket. Most Anyu és a tesóm Gárdonyban vannak és majd ha Anyu itthon van, akkor megbeszélik. Apuval nehéz beszélni, mert nehezen érti meg a dolgokat. Anyu és a tesóm elmagyarázta apunak, hogy hívjon ki nyugodtan valakit, de nem nagyon reagál rá.
Múlt héten én voltam lent nővéremmel Gárdonyban. Szuper volt. Teljesen feltöltött, jókat nevettünk. Flörtöltem is! Egy helyes férfi nézett az étteremben vacsikor és hirtelen azt hittem egy volt kollégám, majd kapcsoltam, hogy nem ő. Kiderült, hogy barátnője van. Annak ellenére sokszor odanézett hozzánk, én is rá. Tesóm nevetett, hogy aszex vagyok, nem tudja, hogy hogyan lehet úgy flörtölni, hogy ne annak tűnjön, de mégis. Az egészet olyan ártatlanul csinálom szerinte és mondta, hogy majd tanul tőlem. ???? Két-három napig minden este és reggel néztük egymást. A barátnő egyszer- kétszer egy idő után rám nézett, nevettünk, hogy ebből „verekedés lesz”.
Szuper képeket készítettünk, ettem hekket, ami nagy szó, mert a szálkától félek ezért inkább szálka nélküli halrudakat szoktam enni. Tesómmal megfeleztünk egy jó nagy halat és sok sült krumplit. Aranyos volt, mert elnevezte szigeteknek, amiket nekem tett a tányérra a halból. Sok sziget. Kellemes volt a víz is a medencében. Egyszer eszembe jutott volt szerelmem, de megkaptam a jelet, mert akkor indult el a medencében „vízesés” rész, ami alá be lehetett állni. Addig simán fürödtünk és hirtelen indult el. Van több ilyen a medencében. Volt egy kisebb rohamom is, tesóm azonnal segített. Lefagytam forró volt a fejem, a medencébe bementem, de látta, hogy nem vagyok jól és kijöttünk. Leültünk a nyugágyra és beszélt addig, míg fel nem fogom, amit mond. Gondolatban a vízbe akartam ugrani, mindenféle hülyeség járt a fejemben. Fájt tesóm feje és mikor mentünk a medencéhez előtte akartam képet a kinti foteloknál, Ő is egyetértett vele, de mondta, hogy menjünk már fürödni. Ezt a fényképezés után. Kiderült, hogy ideges volt, mert idős nénik mellettünk figyelték, ahogy éppen fényképet csinálok róla és szerinte nem volt kedves a nézésük, de nem akarta mondani nekem. Szóval féltettem a nővéremet és szégyelltem, hogy nem mentünk a vízbe azonnal. Ijesztő volt, hogy nem fogtam fel azonnal a mondatait. Boldog voltam, mikor kijöttem. Háttal rakta a székeket az asztalnál (hogy ne nézzenek minket a másik asztaltól akikről írtam) néztük a növényeket, a partot és sírtam kijövetelkor. Legszívesebben a nyakába ugrottam volna, úgy örültem, hogy ismét itt lehetek.
Ettünk újfajta Magnumot, menta és málna ízesítésűt, nagyon imádjuk. Finom volt. A szállodai szobából lehetett látni az erkélyen levő fecskefészket. Sok fecske szállt reggelekét, etetés volt.
Minden nap többször beszéltünk telefonon Anyuval. Küldtük a képeket. Anyu szerint cicám játszani akart, mert mindig az alomba ment és hamar kijött, sokszor egy nap. Anyu egyébként mondta, hogy hiányzom cicámnak is. Indulás előtt nagyon nagy rohamom volt, 2 napig tartott. Fájt a fejem is és hánytam is előtte való nap. A meleget már nagyon nehezen bírtam, elvonásom is volt. Volt olyan érzésem, hogy kimegyek és hasba szúrom magam (ne adj isten), mert annyira nem tudtam a valóságról, csak menekülni akartam a lelki fájdalomtól. Semmi kiemelkedő nem történt csak fáradt voltam, nyűgös és egy hétköznapi dolgot félre értettem. A kényszer „beszélt” a fejemben. Mindenki segített kijönni. Nagyon köszönöm Mindenkinek. ????Mikor kijövök nagyon megijedek, hogy hol voltam. Nagyon szeretek élni szeretteimmel.
Aznap, mikor hazajöttem cicám tényleg furán viselkedett. Azt hittük, hogy hasmenése van. Majd miután nem volt más az alomban csak pisi, így szorulásra gondoltunk. Beszélt is hozzánk, mikor az alomba ment. Nem sok vizet ivott, igaz, hogy sokat pisilt. Anyu előtte való napokban sok vizet adott Neki a nagy melegben, ami kifejezetten jól is jött. Egy idő után már nagyon idegesek voltunk, hogy nem találja a helyét cicám, így mondtam hogy elviszem az állatorvoshoz. Nem ismertem abban a helyzetben lehetetlent, a világ végéig is elmentem volna Vele csak gyógyuljon meg. Taxit rendeltünk, mert nem ment busz és este 8-ig volt nyitva a központban az állatorvos. Anyu is jött volna velünk, de a melegben nem érezte jól magát, már több napja. Cicám egy hős. A nagy meleget szépen bírta. Megdicsérte az orvos, hogy milyen ügyes. Mondták, hogy gyönyörű cica. Készítettek röntgent, kiderült, hogy a bélsár felhalmozódott a vastagbelében. Megijedtem nagyon. Kapott antibiotikumot és Lemolac szirupot, amit 2 napik kellett Neki adni. Majd bélflórájára pasztát. Busszal jöttünk haza, kicsit félt a vonat zajától és az autóktól, csodálkozott a sok emberen. Beugrottam még Vele az állateledeleshez új cicakajáért, vettem Neki szőrbolyhok elleni pasztát. Itthon nagyon látszott, hogy melege van. Lihegett, amit nem szokott, hideg padlóra feküdt, akartunk vizet adni Neki, de nem kért, nedves kézzel simogattuk. Egy idő után jobban lett. Másnap kezdett el rendesen inni, mikor a paszta segített a bélflóráját helyre állítani. Szerencsére már másnap elindult a széklete. Annyira örültünk neki, nem tudom, hogy melyikünk volt boldogabb, Ő vagy mi. Azt mondták, hogy lehetséges, hogy a tápváltás okozta, mert nem szabad egyik napról a másikra a megszokott tápot lecserélni. Büszke vagyok a lányomra nagyon. Miután jobban lett és éppen mosakodott az ágyon sok-sok puszit adott az arcomra, mintha megköszönte volna. Lehetett érezni, hogy nagyon hálás Nekünk a segítségért. Köszönöm a családomnak és az Égieknek, hogy segítettek abban, hogy cicám rendbe jöjjön.
Anyuék most pár napra lementek a Velencei-tóhoz. Örülök, hogy kicsit feltöltődnek. Apu eléggé kifárasztotta már Anyut. Tesómnak meg nagyon sok a munkája mindig. Jó kis képeket küldtek és videókat. Minden nap többször beszélünk, cicám néha puszit is ad a telefonra, mikor hallja a hangjukat. Apu tegnap veszekedett Anyuval telefonon. Panaszkodott, hogy fáj a gyulladás a szájában és elege van mindenből, nincs étvágya stb. Anyut szóhoz sem engedte jutni.Mindenfélét beszélt apu össze-vissza, Anyunak nagyon magas lett a vérnyomása, vett be Seduxent és az orvos adott Neki a nyelve alá vérnyomás csökkentőt. Hamar jobban lett szerencsére. Még jó, hogy az orvos ott volt a szállodában, mert naponta csak két órát rendel. A tesóm felhívta aput és elbeszélgetett Vele. Azóta apu visszafogta magát, de nem beszélt Anyuval, de tőlem megkérdezte, hogy hogy van. Apu még egy náthánál is hisztizik. Pár napja a szájában gyulladást érez. Nem akar orvoshoz menni, ezért vettünk Neki gyulladáscsökkentő készítményt, amit csepegtetni kell naponta kétszer. Valamelyik nap azt mondta, hogy jobb lett. Azt mondja nincs étvágya, de egész nap eszik, minden nap hatalmas adag ebédet. Vérezett az orra nemrég. Vettem rá kenőcsöt és az elállította. Igaz, hogy legyengítette a vérveszteség, de ahhoz képest egész nap le-föl mászkál cigizni a tornácra. Vettem Neki mentol nélküli fogkrémet és rágót is, mert a csepp mellett mentolt nem lehet használni. Tesómék találták ezt a cseppet és jónak tűnik. Sajnos a Cataflamtól vérzett apu orra, mert antidepresszánst és véralvadás-gátlót is szed, ami mellett nem nagyon lehet fájdalomcsillapítót szedni. A gyógyszerész elmondta, hogy amennyi adag használna a fájdalom csillapítására, annyi már vérzést okozhat. Könyörögtünk apunak, hogy menjen le a szájsebészetre, de nem akar. Nem tudunk akkor Vele mit kezdeni, itthon minden megvan Neki, ami kell, de orvosok nem vagyunk. Irigy Anyura, mert apu nem tud lemenni a sztóma miatt fürödni, így el akarja rontani a kedvét a másiknak. Akkor is irigy volt, mikor én voltam lent a tesómmal, a képeket sem tudta megnézni. Mondtuk Neki, hogy megpróbálhatna azért kimozdulni pár napra de nem akar. Ez mondjuk érthető. Sajnos nem lehet tudnának Anyuékkal kimozdulni úgy mint régen, mert már mindenen morogna, hogy ki nézi őt stb. és lehet, hogy pár emberrel össze is veszne. Már nem megyek Vele sehova sem mert elég volt amikor régen kötözködött velem is útközben. Főleg Anyuékkal, mert Ők kísérték kontrollra, egy kedves szava nem volt hozzájuk.
Annyi mindent csináltam hétfőn, lementem a központba, vásároltam: DM-ben, gyógyszertárban, Lidl-ben, megkérdeztem az egyik boltban, hogy tudnak-e olyan kárpit tisztítót, ami porszívózás nélkül is használható. A pénztáros elmondta, hogy hol találom a terméket, de szólt az egyik kollégának, hogy segítsen nekem, az felolvasta az egyik tisztító használati utasítását, majd mikor elmondtam, hogy csak olyat keresek, amit rá lehet fújni a kanapéra, akkor szólt valaki másnak. Kedves volt Ő is, de közölte, hogy nincs nekik olyan készítményük. A neten néztem és az inkább textil frissítő. A játékboltba is bementem és érdeklődtem, hogy van-e asztali könyöklő, de nem kaptam. Az íróasztalra kéne valami alátét, ami lemosható és az egészet befedi. Ez még tesóm gyerekkori íróasztala, szeretem és cicám is, aki imád bemászni a fiókok helyén levő polcrészre. Vettem az asztalra a múltkor műanyag „terítőt”, de már nem merem használni, mert azt írták, hogy veszélyes a kisugárzása. 2 órát mászkáltam. Tetszett, hogy mindent meg tudtam venni. Pici szívem addig szépen el volt itthon apuval. Előtte felmostam a lakást. Végül kiporszívóztam másnap a kanapét amit aput szobájából hoztam át, mert nagyon poros szaga volt, utána pedig megint felmostam, mert a porszívóból a port a konyhában szedtem ki. Anyutól jó ötlet volt, hogy tegyek egy csepp levendula illóolajat a porszívó zsákjába, így jobb illat volt. Utána kimostam és teregettem. Egész nap elvoltam. Cicám mindenben segített.
A hatalmas franciaágyat a napokban vittük át apu szobájába. Rájöttünk, hogy nem avval volt gondom, hogy melyik oldalon legyen az ágy a szobában, hanem az ágyat nem szerettem,” az egész szobát elfoglalta”. Anyu segített az oldalára állítani, utána én toltam át a másik szobán keresztül apu szobájába. A mostanit ágyat szeretem, ezen aludtam a kutyámmal. Picit nyikorog, de sok szép emlék kapcsolódik hozzá. Számít az aura, az emlék stb. Az aljába cicám be tud mászni és nagyon tetszik Neki. Kis felfedező. Az íróasztalt máshová vittem és a szoba közepe felé haladva cicám nyávogott egyet és befeküdt alá. Ilyet még nem csinált. Kifejezte, hogy az most ott jó helyen van. Tényleg igaza van, jól lehet most használni. Alatta van az a szőnyeg, amihez Ő is ragaszkodik, ez az első kutyámé volt. Most az asztal alatt szeret feküdni. Mindennek tud örülni.
A mosógép is kezdett nemrég fura lenni, nagyon-nagyon régi már. Vettünk egy újat. Annyira tetszik, kijelző is van rajta. Az idegesített, hogy a zsinór olyan rövid, hogy nem ér el a konnektorig, ezért elosztóval használjuk. Apu felragasztotta a falra az elosztót, világítós vághatós ragasztótekerccsel, ami volt itthon. Teljesen ledöbbentünk, mert nem akar felszerelni fali elosztót a csempe miatt. Nem lehet Vele beszélni, de remélem, majd kitalálunk valami jobb megoldást. Sokkal fehérebbek lettek a ruhák az új géppel és jobban is kicsavarja őket.
Amióta elhagytam a Xanaxot (fokozatosan, 20 év után) jobban érzem az ízeket, az illatok is intenzívebbek, már nem idegeskedek mindenen, egész más így. 36 napnál tartok az elvonásnál.
Valamelyik nap nagyon megijedtünk éjjel. A szobánk ablaka alatt mászkálást hallottunk. Cicám jelzett, az ablakból leugrott és félt. Amikor a redőnyt megmozgattam és minden lámpát feloltottam, akkor olyan hangot hallottunk, mintha futna valaki. Tesómékat is felhívtam fél 2-kor. Megnyugtattak, mondták, hogy égve legyenek a lámpák, redőnyök lehúzva. Apunak nem szóltam, mert még kiment volna. Rájöttünk, hogy kóbor kutyus volt. Egy idő után az összes kutyus ugatott a környéken. A szomszéd telken keresztül jött át, mert a kerítés egy részen nem volt jó. Pont egy kutya befért rajta. Nem is gondoltuk volna. Nemrég csinálták a kerítést és mint kiderült nem volt egy részénél tökéletes. Apu megcsinálta tegnap.
Szerdán arra ébredtem cicámmal, hogy a külső ajtó be van csukva, így gondoltam apu sétálni ment. Az viszont felidegesített, hogy az ablakok nem voltak becsukva, csak a redőny lehúzva. Az egyik szobában pedig a redőny is teljesen fel volt húzva. Mindent bezártam. Ekkor hallottam, hogy jön apu és morgott, mert kint volt a kerítést csinálni. Nem tudhattam, mert mindig akörül az időpont körül megy a totózóba. Apu néha esténként nem csukja be az ablakot, a bejárati ajtót is néha mi zárjuk be. Ma kint voltam egy picit a kertben cicámmal, a lépcsőn ültem és ettem Ő pedig a járdán feküdt. Apu mostanában kint a tornácon cserél, mert nem lehet a fürdőben ablakot nyitni a darazsak miatt. A tornác van virággal és a szomszédok nem látnak semmit ott. Azért szólhatott volna, hogy jön cserélni, mert így kellemetlen volt. Ezért inkább behoztam a kaját és cicámmal a kert másik részébe mentünk. Nem baj, ha cserél, csak lehet szólni a másiknak, hogy ne legyen ciki helyzet.
A napokban randizni hívott egy srác. Megzavart az egész. Úgy érzem, hogy nem vagyok elég felkészült a randizásra. Nem bírnám elviselni a kudarcot. Félnék attól is, hogy ha megtudja a betegségeimet, akkor már nem kellenék Neki. Az is nagyon fájna, ha megszeretnénk egymást és egyszer csak szakítana velem, akkor nagyot romlana az állapotom. A másik, hogy a szex sem igazán érdekel. Elköltözni pedig nem akarok itthonról, az időmet pedig én szeretem beosztani, kell a szabadság. Rájöttem, hogy nem kell párkapcsolat. Barátság az jó, de ennél több nem hiányzik.
Beszélgettem a nővéremmel a kényszeremről. Azt mondta ez hallucinációszerű, ahogy a gondolatokra egész nap válaszolok és ismétlődik az egész, párbeszédet folytatok saját magammal. Utána keresgéltem a neten és már végre van neve ennek. Furcsa, hogy egy orvos sem közölte velem eddig. A skizoférniánál is meg egyébként is előfordul ilyen belső hang, nem kell ahhoz komoly betegség. A skizofrénia tünetei viszont találóak rám. A hangom is megváltozik rohamkor, monoton lesz, mélyebb stb. Megijedtem, de 1 éve kb. tudat alatt azért sejtettem (ahogy néha erről a témáról olvasgattam ), hogy ez lehet a másik betegségem. Most elérkezett a pillanat, amikor is elfogadtam és örülök, hogy van neve. A jó hír, hogy vannak hanghalló csoportok. Szerintem nem véletlen találtam rá erre a cikkre. Sok erőt ad nekem. Egyik kedvenc színészem is hall hangokat. Más megközelítésben gyógyítják az ilyen embereket és a hangok állítólag szépen támogatóvá válhatnak vagy eltűnhetnek egy idő után.
http://www.borsonline.hu/celeb/anthony-hopkinst-20-eve-kinozzak-a-belso-hangok/53161
Ez a két videó is sok erőt ad. Eleanor Londgen és Elyn Saks története.
https://www.ted.com/talks/elyn_saks_seeing_mental_illness?language=hu
Szerző:
