Vonatkattogásra
UNOM AZ EGÉSZET, UNOM AZ EGÉSZET- zakatolja halkan a
vonatablak-hallgatni is unom-,s dönthetem hátam (ezredjére)
az unalom sötétkék kockás puhaságának.
ÚJAT AKAROK, ÚJAT AKAROK -lásd, az őszi ablaküveg sem hiszi, hogy
ILYEN ÜRES, ILYEN ÜRES, MILYEN ÜRES lett minden…
egymás vállára dőlünk, én és az áttetsző simaság… halkan zokogunk
meg-megremegve,
csak egy Petri összesnyire vagyunk egymástól.