Könyv a tapasztalataitokról

Kedves Búralakók!

EGY NAGY KÉRÉSEM VAN HOZZÁTOK!

Ratkóczi Éva felvetette, hogy a szakmának jó visszajelzés lenne összeállítani egy könyvet arról, hogyan élitek meg, ami terápiás helyeken, terápiákban történt veletek. Lehetnek jó példák, de persze legalább ilyen fontosak a rossz példák, mert figyelmeztetni kell másokat, hogy mire számíthatnak. Persze egy szubjektív történet sosem az abszolút igazság, de ha több történetet is összegyűjtünk, akkor elég fontos -- nagyon fontos -- könyvet tudnátok együtt írni. 

Olyasmire kíváncsi -- a teljesség igénye nélkül --, hogy mikor, miért kerültetek be egy állami ellátóhelyre. Foglalkoztak-e veletek egyáltalán. Kérdezgettek-e rendesen az előzményekről, arról, mit éreztek. Megbeszélték-e veletek, meddig és miért kéne bent lennetek. Ha önként mentetek be, volt-e valamilyen megállapodás, hogy meddig maradtok.

Az is érdekes, hogy mennyire figyeltek oda az egyéni igényeitekre. Egyáltalán járt-e a közeletekben orvos, és ha igen, volt-e valamilyen normális terápiás ülés. Hozzátok vágtak-e diagnózisokat, vagy ellenkezőleg, semmit nem mondtak, de még a hozzátartozóknak sem. 

Volt-e olyasmi, hogy súlyosan korlátozták a szabadságotokat. Pl. elvették a mobiltelefont, megtiltották a látogatást, nem hagyhattátok el az osztályt, adtak-e rendesen enni (ok, a kaja szar, de egyáltalán adtak-e), megbüntettek-e, ha valamit nem úgy csináltatok, ahogy mondták (nem komoly dologra gondolok persze, de aki ki akart ugrani a Tündérhegyen az ablakból, és kitiltották, az is megírhatja). Volt-e, akit lekötöztek, volt-e akit megaláztak, csúnyán beszéltek róla mondjuk a nővérek (nyilván nem a páciens-társak), ignorálták az orvosok.

Előfordult-e, hogy érzésetek szerint hálapénzt VÁRT EL az orvos (a hálapénz utólagos adása nem etikai vétség, de ha előzetesen érezteti, hogy elvárja, az igen).

Azt hiszem, a Búra közössége olyan nagy már, és olyan gazdag tapasztaltaitok vannak, hogy nagyon sokat segítene, ha össze tudnánk ezeket gyűjteni. 

Nem kell még a nicket se hozzátenni -- létre tudok hozni egy szabadon szerkeszthető könyvet, amibe mindenki beleírhatja a saját sztoriját. 

Köszönöm, hogy segítetek.

eszter

Offline

Köszi!

Offline

https://m.facebook.com/borderline.personality.discorder/?ref=bookmarks

Én egy virtuális naplóféleséget vezetek. Remélem, hasznos lehet néhany embernek,fruzs.

Offline

Meg van a konyv ?

Offline

köszi, petya

Offline

A Kistarcsa Flór Ferenc Kórházról tudok nyilartkozni. Csak jót tudok írni. Senki nem várt pénzt, sekni nem kertelt, senki nem éreztetett semmi olyasmit, amit negatívumként lehetne említenem.

Megtanultam a csoportterápiákon aktívan részt venni. Beszéltem. Kiscsoporton. Talán sok a szabadidő és sokat hagynak pihenni, de ez valószínű csak az én szomjúságomnak köszönhető, mert általában eléggé passzívak voltak a betegtársaim.

Nemtom mennyire érdekes ez, de figyeltek rám úgy, hogy éreztem.

 

Kétszer voltam eddig, de szerintem még lesz ott egy kis dolgom... Sad

 

Üdvözlettel

Oroszlán Petya

Offline

Most látom, hogy  a történetünk folytatását hozzászólásban írtam saját blogomhoz. Hát bocs nem igazán vagyok profi blogoló.

Offline

Kedves Eszter!

Megkísérelem leírni a mi tapasztalatainkat. Bár még nagyon friss és nagyon fájó, de talán jobb is, hogy leírom. A szöveg a "blogszerűségben" van, használjátok belátásotok szerint!

Üdv agganya

Offline

Kedves Eszter!

Gondolkoztam ezen, már reggel is olvastam, de az a baj, hogy totál meg vagyok zavarodva, valahogy nem érzem mostanában, mi a normális, mi nem....

És arra gondoltam, hogy én, amik történtek velem, vagy amik másokkal, de szemtanúja, fültanúja voltam, azokat nagyjából leírtam az "egy rémtörténet" topicban. Asszem #13-as hsz. Azt akarom ezzel írni, hogy amiket oda írtam, azokat nyugodtan felhasználhatod / felhasználhatja a doktornő is! (Lehet, hogy amúgy ide kellett volna írni.)

Nem tudom, talán az, hogy elektrosokkot akartak egyszer, és ez eljutott anyámhoz.

1. Amikor tudtommal ezt már csak akkor alkalmazzák, ha nem használ több gyógyszer sem, illetve egyik sem. (most csak antipszichotikumokról beszélek) Az én esetemben, talán hármat - négyet próbáltak, és egyiket sem maximális dózisban, és egyszerre egyet csak, amikor most pl kétfélét szedek, és hallottam már, mások is szednek többféle antipszichotikumot egyszerre.

2. Ez nekem főleg inkább azért volt kellemetlen, mert anyámmal közölték, amikor én inkább szeretem csak finoman adagolni neki, mi van velem, mit értek az alatt, ha azt mondom, szarul vagyok, stb. (elég sokat tud, de nem mindent, nem akarom terhelni.) És anyám mondta nekem, mivel én épp zárton voltam, nem pedig fordítva történt! (ezt tuti biztos nem mondtam volna el neki) És egyáltalán ezt így lehet? Hogy bármit is közöljenek anyámmal az én engedélyem nélkül az állapotomról, csak mert épp nem annyira tiszta az agyam???

Mondjuk kíváncsi lennék, de főleg inkább arra, mennyire nagyon is voltam én akkor szarul, vagy pedig csak egy szimpla hallucináció volt, amire nem adtak gyógyszert, így nem múlt, illetve csak órák után? Én már rég bevettem volna valamit.

És még plusszban, enyhítésnek kb., ez mennyire betegség, és mennyire inkább elvonási tünet, mivel kórház előtt kb. két hónapig biztos boroztam gyógyszerekkel.....

És amikor szerintem már kitisztult az agyam nagyjából, de még a zárton voltam, felvettek egy szondi, és rosach tesztet, erről van egy fél oldalas értékelés a zárómban, ha bővebben érdekelne valakit, meg lehet osztani, csak sok, most azért nem, csak mert én egymás mellé állítanám azt az állapotot, amit tükröznek a tesztek, meg az elektrosokk fogalmát, kíváncsi lennék, mennyire tűnik durvának együtt?????

Üdv. Boni

Offline

Kedves Eszter!

Mostanában talán leszek olyan állapotban, hogy segítsem a könyv írását.

Kérdésem: érdemes-e előkeresnem a "betegség dossziémat" (elég vastag) ahhoz, hogy a történeteimhez pontosan írhassam le a történések helyét, -idejét,  neveket stb., vagy elég csak az emlékezetemre hagyatkoznom.

Köszönöm: Cickom

Offline

Kedves Eszter!

Nem tudom, él-e még a Könyv a tapasztalataitokról "projekt". Ha igen, szívesen segítek!

Üdv.. Cickom

Offline

Eszter, szerintem nem biztos, hogy képesek vagynk ezt mind így megírni...

én a mostani állapotmban nem igazán érzem úgy legalábbis.

de lehet másoknak ez jobban menne.

esetleg egy kérdőív formájában? igen, nem? szabad szöveg?

most nem jól vagyok, lehet, valami vírus kapott el, úh. el is kösyönök...

majd jövök máskor.

üdv, tetzik a kezdeményezés egyébvként nagzon

Offline

Itt hozzá tudtok adni lapot a Gyermeklap hozzáadása link megnyomásával.

//