A tél közeledtével, ahogy a napok egyre rövidebbé válnak, néhányan megtapasztalják a depresszió egy sajátos formáját, az ú.n. szezonális hangulati zavart (seasonal affective disorder - SAD). Azok, akik különösen érzékenyen reagálnak a rossz idő érkeztére, a téli lehangoltság e szélsőséges formája alól csak a tavaszi nyári hónapok alatt nyernek megkönnyebülést.

Noha még sok mindent nem tudunk a téli depresszióról, az biztos, hogy súlyos tünetekkel járó, valódi betegségről van szó.
Az állatvilágban is előfordul a hangulatbeli és viselkedéses fordulat az évszakváltozások hatására: az állatokéhoz hasonlóan az évszakok váltakozásával az emberi belső biológia óra is átáll, részben azért, mert a napfényeses időszak lerövidül.
Előfordulhat azonban, hogy biológiai óránk nem tud "lépést tartani" a napirendünkkel. A téli depresszióban szenvedők számára így nehézzé válik a napfény hiányához való alkalmazkodás a sötét hónapok alatt. A tünetek olyankor a legsúlyosabbak, amikor a nappalok a legrövidebbek.
Szezonális hangulatzavarról beszélünk, ha:

  • A depressziós tünetek rendszerint az őszi, téli hónapokban jelentkeznek
  • A depresszió csillapodik a tavaszi, nyári hónapokban
  • A tüntek előfordultak az előző két év során, de nem-szezonális epizódok nem voltak
  • A szezonális epizódok száma felülmúlja a nem-szezonális epizódokét

Gyakori tünetek:

  • Alvásproblémák: túl sok alvás ellenére nem ébred felfrissülten az ember, nem tud felkelni az ágyból, szüksége van a délutáni szundikálásra
  • Túlevés: magas szénhidráttartalmú ételek, édesség, rágcsálnivaló utáni sóvárgás, mely elhízáshoz vezethet
  • Depresszió: kétségbeesés, reménytelenség, gyötrelem, bűnösségérzés, szorongás, a mindennapos feladatok frusztrálóvá válása. 
  • Családi problémák: társaságkerülés, inderlékenység, a szexuális érdeklődés csökkenése, érzelemszegénység
  • Testi tünetek: gyakorta előforduló ízületi vagy hasi bántalmak, a fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség csökkenése.
  • Viselkedési problémák (különösen a fiatalkorúaknál)

Ki veszélyeztetett?
A fiatalok és a nők vannak a leginkább kitéve szezonális hangulati zavaroknak, de a betegség bárkit elérhet. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a lakóhely földrajzi elhelyezkedése fontos szempont: az egyenlítőtől távolodva nő a betegség előfordulási gyakorisága. Becslések szerint az Észak-Európában és az Amerika északi részén élők 10%-a küzd enyhébb, 2%-a súlyos tünetektől.
Mi okozhatja?
Nem teljesen tisztázott még, mi húzódik a betegség hátterében. Ami biztos: a fényviszonyokkal összefüggő, az agy kémiáját érintő változások fontos szerepet játszanak, de ezeket még nem ismerjük pontosan.
Az elmúlt években az idegsejtek egy csoportját, az ú. n. suprachiasmatic nucleus-t (SCN) azonosították a biológiai óra, az alvás-ébrenlét ciklus esetleges irányítójaként. Ez az idegsejt csoport a látórendszer egyik részéhez közel található, és feltételezik, hogy e pozíció révén hangolja össze a külső fényviszonyok változásait belső világunkkal. Az SCN a fényviszonyokról nyert információt aztán bonyolult útvonalon egy kicsi mirigyhez, az ú. n. tobozmirigyhez szállítja. A tobozmirigy pedig egy melatonin nevű hormon kiválasztásáért felelős. A fény mennyisége így meghatározza, hogy mennyi melatonin szabadul fel és kerül a véráramba.
Sötétben növekszik tehát a melatonin kiválasztás, míg a fény gátolja azt. Vizsgálatok tanúsága szerint ez a hormon hozzájárul a depressziós tünetek kialakulásához. Nyáron egy 24 órás időszakban kevesebb idő van arra, hogy a melatonin, melynek termelését a napfény gátolja, a véráramba kerüljön, míg a hosszú sötét órákkal járó őszi-téli hónapokban fellépő tünetekért a megemelkedett melatonin szint felelhet.
A modern életmód következtében jelentősen lecsökkent a napfényadagunk, hiszen az ébren töltött órák mind kevesebb részét töltjük a szabadban. Túl azon, hogy ez megfoszt minket a napfény jótékony szabályzó hatásától, kárt okoz az is, hogy mesterséges fények közé kényszerülünk. A mesterséges fények egy része, különösen a világos fehér fényt kibocsátó fénycsövek, kifejezetten káros (a stresszhormonokéhoz hasonló) hatással vannak a szervezetre. A természetes napfényben megtalálható különféle fények nagy része ugyanis hiányzik a neonfényből (a mesterséges fény annál több kárt okoz, minél kevésbé hasonlít a napfény teljes fényspektrumára), mely sajnos a legtöbb iskola és iroda fényforrása napjainkban.
Kezelhető?
Igen, a tapasztalatok azt mutatják, van megoldás.
Az enyhébb tüneteken segíthet, ha nappal minél több időt töltünk a szabadban, és ha megpróbáljuk úgy átrendezni lakásunkat, irodánkat, hogy azok minél több természetes fényt kapjanak. Érdemes mozgással, sétával, kocogással kihasználni a szebb téli napokat. Egy vizsgálatban például azt találták, hogy egy óra séta a téli napsütésben ugyanolyan hatásos volt, mint két és fél óra fényterápia.
A fényterápia, melyhez speciális, nap fényéhez hasonló színes fényt (bright light) kibocsátó lámpákra (2500-10 000 lux) van szükség, hatásos lehet súlyosabb tünetek esetén is. A mesterséges színes fény ugyanis, a napfényhez hasonlóan, gátló hatással van a melatonintermelésre.
Ha a fényterápia nem segít, gyógyszeres kezelést javasolnak a szakemberek. A gyógyszerek két-három hét alatt tünetmentesíthetik a beteget, de szedésüket ez után is folytatni kell. Nyáron nem javasolt a gyógyszerszedés, ám a súlyos szezonális megbetegedésben szenvedőknek azt tanácsolják, ősszel kezdjék újra a gyógyszerszedést, megelőző jelleggel.
Kulturális hatások
A téli ünnepek, Karácsony, szilveszter környékén, ha bekapcsoljuk a tévét, a rádiót, vagy kinyitunk egy újságot, minden azt sugallja, hogy meleg hangulatban "kell" töltenünk ezeket a napokat, szeretteink, barátaink körében, jó vacsorák, szép ajándékok közt, akár egy érzelmes karácsonyi dalban. Mindez felerősítheti a tüneteket azoknál, akiknek valamilyen okból nincs módjuk másokkal ünnepelni. Vannak, akik főleg ezeket a hatásokat: az egyedüllét ilyenkor felerősödött tudatából fakadó szomorúságot tartják a depresszió kiváltójának.
Másfelől a Karácsony és az egyik legfontosabb zsidó örömünnep, a Chanuka (melynek ideje a Gergely naptár szerint évente változó, de szintén december közepére, végére esik) valószínűleg nem véletlenül a "fény ünnepei". Vannak, akik úgy tartják, e kultúrák közt megfigyelhető egybeesések arra engednek következtetni: annak, hogy ilyenkor ünneplünk, több köze lehet az évszakok váltakozásához, mint a valódi történelmi dátumokhoz: az ünneplés ürügyén való együttlét és az otthonok, utcák fénybe öltöztetése a "lélek felmelegítését" segítik a legsötétebb napokon.
Tippek a téli levertség és depresszió elkerüléséhez

  • Figyelje hangulatát és energiaszintjét! Ha észreveszi, hogy egyre gyengül a nyár elmúltával, próbáljon megelőző "intézkedéseket" tenni. 
  • Tervezzen aktív elfoglaltságokat még az ősz elején! 
  • Próbáljon sok időt természetes fényben, a szebb napokból minél többet a szabadban tölteni. A szürke napokon használjon minél több fényt otthonában és munkahelyén! 
  • A legfontosabb: ha úgy érzi, "süllyed" és nem tudja uralni a helyzetet, ne szégyenkezzen, és ne próbálja elrejteni érzéseit! Sokan mások is hasonlóan éreznek. Kérjen segítséget szakembertől: ha idén talál valamilyen megoldást, azt valószínűleg minden elkövetkezendő ősszel, télen használni tudja majd!

Néhány információ a fényterápiáról

  • A fényterápia a SAD legelterjedtebb kezelési formája. 
  • A fényterápia olyan kezelést takar, melynek során a beteg egy speciális, színes (a nap teljes fényspektrumához hasonló) fényt kibocsátó erős fényforrás előtt ül, naponta másfél-három órát, többnyire reggelente. 
  • Az időzítés és a kezelés hossza egyénenként változik. 
  • A fényterápia nem mindig segít, mert a depressziónak a napfényes órák számának csökkenésén kívül számos egyéb kiváltója lehet (bár újabban vizsgálják a fényterápia jótékony hatását nem szezonális depresszióban is). 
  • Ha a néhány napos próbakezelés egy kicsit sem segít, próbáljon másfajta terápiát! 
  • Már lehet kapni olyan egyszerűen kezelhető asztali lámpákat, melyek a fényterápia otthoni elvégésére használhatók.
//