A premenstruális szindróma olyan testi és érzelmi zavarok kombinációja, amelyek az ovulációt követően jelentkeznek, és a menstruáció befejeződésével elmúlnak. Jellemző hangulati tünet a depresszió, az ingerlékenység, a sírás, a túlérzékenység és a hangulati ingadozás, míg a fő testi szimptómák közé fáradság, puffadás, a mell érzékenysége, feszülése (masztalgia), pattanás (akne) és étvágyváltozás tartoznak. A nők egy részénél a tünetek jól karbantarthatók gyógyszerrel és életmódváltoztatással, például testmozgással, táplállozással és a család és barátok támogatásával.

A PMS súlyosabb formája, a premenstruális diszfória (PMDD), ritkábban fordul elő, és komolyabb problémákhoz vezet, mivel különösen súlyosak a tünetei.

A menstruációval összefüggő hangulatváltozásokat már az ókori görögök is ismerték, de az orvosi közösség csak 1931-ben ismerte el hivatalosan. A „premenstruális szindróma” kifejezést 1953 óta használják.

Milyen gyakori a PMS?

A nők nagyjából 80%-ánál jelentkezik valamilyen premenstruális tünet. A valódi PMS előfordulását gyakran túlbecsülik, mivel ide sorolnak mindenkit, aki valamilyen testi vagy érzelmi változást tapasztal a menstruációt megelőzően. Klinikai értelemben vett PMS (amikor a tünetek befolyásolják a mindennapi működést) azonban a nők úgy 20-30%-ánál fordul elő. 2-6%-ra tehető azok aránya, akik a súlyosabb PMDD-től szenvednek.

Mi okozza?

A sokféle tünet miatt, és mert a biztos diagnózis felállítása nehéz, a PMS okai körül még mindig sok a rejtély. Több elmélet született a magyarázatára, de ezek közül egyet sem bizonyítottak, így a PMS kezelésének egyelőre nincs szilárd tudományos alapja. A legtöbb bizonyíték amellett szól, hogy a PMS-t a nemi hormok és az agyi ingerületátvivő anyagok módosulásai, illetve kölcsönhatásai okozzák.

Nem látszik olyan személyiségjellemző vagy sajátos személyiségtípus, ami egyértelműen kapcsolatba hozható lenne a PMS-sel. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy a pszichés stressz nem függ össze a PMS súlyosságával.

A PMS tünetei

Változatos tünetek sorát szokták a PMS-nek tulajdónítani. Az egyes esekben a zavar ciklusról ciklusra változó intenzitással jelentkezhet, és az is változhat, hogy mennyi ideig húzódik el.

A leggyakoribb hangulati tünetek az alábbiak:

  • Düh és ingerlékenység,
  • szorongás,
  • feszültség,
  • depresszió,
  • sírás,
  • túlérzékenység és
  • túlzott hangulatingadozás.

A leggyakoribb testi jelek és tünetek:

  • fáradtság,
  • puffadás (a vízvisszatartás miatt),
  • súlygyarapodás,
  • érzékeny mellek,
  • pattanások,
  • alvászavarok, vagy túl sok vagy túl kevés alvás (inszomnia) és
  • étvágyváltozás: vagy túlevés vagy sóvárgás bizonyos ételek után.

Hogyan állítják fel a PMS diagnózisát?

A legjobb diagnosztikai eszköz a menstruációs napló, amiben a nők testi és érzelmi tüneteiket dokumentálják hónapról hónapra. Ha a változások következetesen az ovuláció környékén kezdődnek (a ciklus közepén vagy a menstruációs ciklus 7-10. napján), és fennmaradnak, amíg a menstruáció meg nem kezdődik, akkor valószínűen disgnosztizálható a premenstruális szindróma. A menstruációs napló nem csak a diagnózis felállításában segít, hanem abban is, hogy a páciens jobban megértse saját testét és hangulatait. Ha a PMS diagnózisa megszületett, és a beteg magyarázatot kap arra, hogy miről van szó, akkor könnyebben meg tud küzdeni a tünetekkel.

A PMS megállapítását nehezíti, hogy sok orvosi és lelkiállapot utánozza vagy súlyosbítja a szindróma tüneteit. Laborvizsgálat nem létezik a PMS szűrésére.

A PMS tüneteihez hasonló tünetekkel járó állapotok:

  • depresszió,
  • ciklikus vízvisszatartás (idiopátiás ödéma),
  • krónikus fáradtság,
  • pajzsmirigy-alulműködés és
  • irritábilis bél szindróma.

Hogyan különböztethető meg más betegségektől?

A PMS megkülönböztető jegye a menstruáció végével kezdődő és a következő ovulációig tartó tünetmentes szakasz. Ha nincs ilyen szakasz, és a tünetek a teljes ciklus során jelen vannak, akkor valószínűleg nem PMS okozza a őket (ettől még jelen lehet PMS is, ami súlyosbíthatja az egyéb betegség okozta tüneteket, de nem ez az egyedüli ok).

A diagnózis felállításának egy másik módja, ha a a petefészek működését leállító gyógyszert írnak fel. Ha ezek a gyógyszerek megszüntetik a kellemetlen tüneteket, akkor a PMS a legvalószínűbb diagnózis. 

Hogyan kezelhető?

Sokféle kezelési mód létezik, ezek közül néhányra nincs tudományos magyarázat, de vannak olyan nők, akiknél működnek, míg mások tudományosan megalapozottak, mégsem tudnak minden esetben segíteni.

Az általános kezelés egészséges életmódra ösztönöz, ide tartozik:

  • a testmozgás;
  • a család és a barátok által nyújtott érzelmi támogatás;
  • sószegény étrend a mestruációs periódus alatt;
  • a koffeinbevitel csökkentése;
  • a dohányzás abbahagyása;
  • az alkoholfogyasztás csökkentése; és
  • a feldolgozott cukor bevitelének csökkentése.

Ezen kívül egyes tanulmányok azt találták, hogy a B6 és E vitamin, valamint a kálcium és a magnézium étrendkiegészítők enyhíthetik a PMS tüneteit..

Gyógyszeres kezelés

A PMS tüneteinek kezelésére sokféle gyógyszert használnak: vizelethajtókat, fájdalomcsillapítókat, fogamzásgátló tablettákat, a petefészek működését gátló gyógyszereket, antidepresszánsokat.

Vizelethajtók: A vizelethajtók olyan szerek, amelyek a vizelet termelődését segítik, így csökentig a vízpangást a test szöveteiben.

Analgetikumok (fájdalomcsillapítók): Gyakran adják menstruációs görcsökre, fejfájásra és medencetáji fájdalmakra. A leghatékonyabb fájdalomcsillapítók a nem-szteroid gyulladáscsökkentők, például az ibuprofen és a naproxen.

Fogamzásgátló tabletták: a petefészek hormonális ingadozásaira időnként fogamzásgátlókat írnak fel. A PMS tüneteinek enyhítésére az újabb típusú fogamzásgátlók lehetnek alkalmasak.

Petefészek működést gátló szerek: léteznek gyógyszerek a petefészek hormontermelésének csillapítására, például a danazol. Egyes esetekben segíthat a petefészek működésének teljes gátlása gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) analógokkal. De ezeket a szereket mellékhatásaik miatt csak viszonylag rövöd ideig lehet szedni.

Antidepresszánsok: antidepresszánsokat gyakran használnak a PMS-sel összefüggő hangulati zavarok kezelésére.

Ne feledjük, hogy ezek a gyógyszerek – bár sikeresen kezelik a hangulati tüneteket néhány esetben – nem szükségszerűen segítenek a testi tüneteken. A legjobb eredményt általában életmódváltoztatás (diéta, mozgás) és gyógyszerek kombinációjával lehet elérni.

A testmozgás szerepe

Úgy tűnik, a testmozgás enyhíthet a PMS egyes szimptómáin. A testi aktivitás általában javítja az egészséget, és segít a feszültség és a szorongás csökkentésében. Úgy tartják, a kitartó sportolás endorfinokat szabadít fel az agyban. Az endorfin, a „boldogsághormon”, egy agyi ingerületátvivő anyag, amely az eufória érzéséért felel és csökkenti a fájdalomérzetet a testben.

Az aerob edzés erősíti a szívet, és javítja az általános edzettségi szintet, mivel megnöveli a test oxigén felhasználási képességét. Az úszás, a séta és a tánc „kis hatású” aerob mozgásformák, melyek nem veszik annyira igénybe az izmokat és az ízületeket, mint a „nagy hatású” aerob edzésformák, például a futás vagy az úgrálókötelezés. Az aerob edzés hasznai közé tartozik a szív- és érrendszer fitten tartása, az izomtónus fokozódása, fogyás, csökkent vízvisszatartás és megnövekedett önbecsülés.

Létezik gyógymód?

A PMS fogalmának elterjedése ösztönzőleg hatott a tünetek kezelési lehetőségeit vizsgáló kutatásokra. Noha egyelőre nincs kifejezetten PMS „gyógymód”, viszonylag sok lehetőség létezik a zavar jeleinek és tüneteinek karbantartására. Az első lényeges lépés a pontos diagnózis. A kapcsolódó pszichés panaszok diagnózisa és kezelése is nagyon fontos. Megfelelő étrenddel, mozgássál és egyéb életmódbeli változtatásokkal enyhíthetők a tünetek, és ha ezek a változtatások nem hoznak megfelelő eredményt, akkor érdemes megfontolni a gyógyszeres kezelést. A legtöbb nő sikeresen karban tudja tartani premenstruális panaszait annyira, hogy azok ne terheljék megszokott, mindannapi életét.

Róka

Migrén

 

Offline

Agresszió,sírógörcs,mély depresszió,beszűkült tudatállapot. Néha azt csodálom,hogy túlelem és nem kattanok be.

Offline

Sajnos a PMS nálam olykor nagyon érezhető... depresszió, üresség érzés, szorongás. Testi tünetek is megvannak, érzékenység (vagyis fájdalom és feszülés), fáradtság. Valaki szedett esetleg fogamzásgátlót a tünetek enyhítésére? Tényleg segíthet? És antipszichotikum (Ketilept) mellett tanácsos-e hormontartalmú gyógyszert szedni? Természetesen a kérdéseket orvosnak is fel fogom tenni.

Most olvastam vissza, ezek szerint volt akinek a fogamzásgátló csak rontott az állapotán. Sad

Offline

Szia,majd folytatom,csak gondoltam, senkit nem érdekel.sad

Offline

Jah es 30 eves koromig szedtem a fgatlot & 2014-2015..

Offline

Koszi, Parrot epp irni/ kerdezni akartam, h mi ujsag "ezzel",. Nekem par nap es kb meg kell jonnie, para 0 h terhes vagyok de ma mar barkit szetteptem volna; ugyanez amig fog.gatlot szedtem, nem volt.. semmi ingulathangodozas max. a mensi elott 1 nap..

hogy vagy az "uj gyogytol"?

<4

L.

 

Offline

Kb.26 éves koromtól 36 éves koromig a pszichiáter a problémáimat a PMS kórképhez kötötte.Nem voltam én ,,rossz,,ember,csak érzékeny,szorongó,kicsit kényszeres,kicsit neurotikus...ennyi.Havonta 20 napot viszonylag normális,dolgozó nő.Hja,20 napot.A maradék 10 napon pedig egy fokozatosan rosszabbodó állapotú,ideges,türelmetlen,dühkitörésektől szenvedő ,,állat,,.Ezek a kis 10 napok az állásaimba/felmondtam,összevesztem stb/a párkapcsolatomba /most elég...elköltözöm,stb.került.

A pszichiáterem /20 éve ugyanaz/ elküldött nőgyógyászhoz,az vissza,majd bp-i nőgyógyász,vissza a pszichiáterhez/küldözgettek egymáshoz tehetetlenül.Ok.próbáltuk hormonálisan,fogamzásgátlóval befolyásolni a durva hormoningadozást,még depressziósabb lettem.Vissza a pszichiáterhez.

Prozac,megkaptam az első antidepit,s a rivo 0.25 -öt,feszültségoldót.

 

Folyt.köv.

//