Terhesség és antipszichotikumok, neuroleptikumok

(mince kérésére....)

A Medscape pont 2014-ben csinált egy nagyösszefoglalót az antipszichotikumok és a terhesség összefüggéseiről. Kiszedtem belőle a lényeges infokat:

Minden antipszichotikum átjut a placentán, emiatt az első trimeszterben fennáll a kockázata, hogy belsőszervi vagy rendellenességeket, testi deformációt okozhat.  

Egy 2009-es meta-analízis alapján a promethazin, klorpromazin, proklorperazin, haloperidol, perfenazin, trifluoperazin, loxapin, thioridazin, flupenthixol, flufenazin, klozapin, riszperidon, olanzapin, kvetiapin, zipraszidon és aripiprazol hatóanyagú antipszichotikumoknak nincs kimutatható teratogén kockázata, habár az áttekintést végző kutatók felhívták rá a figyelmet, hogy ez a pozitív eredmény módszertani hibák következménye, miután egyetlen hatóanyaggal kapcsolatban sincs meg a szükséges 500 egyéni minta.

A szakirodalom általában hangsúlyozza, hogy megfelelő szisztematikus vizsgálatok és eredmények hiányában jelenleg tisztázatlan, hogy az antipszichotikumok milyen mértékben komplikálhatják a terhesség időszakát, de logikusan mindenekelőtt a születést követő elvonási tünetekre lehet következtetni.

Dán kutatók az alacsony születési súlyt és magasságot, ausztrál kutatók pedig a méhlepény rendellenességeit és a szülés előtti vérzést találták kockázati tényezőnek.

A második generációs antipszichotikumoknál megfigyelték, hogy amellett, hogy általában növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, ez a terhesség alatt is így van, ezen kívül összefüggésbe hozták már a koraszüléssel, valamint túl alacsony és túl magas születési súllyal is.

Néhány kutatási eredmény alapján a pszichotikus betegségben szenvedő anyák gyermekeinél nagyobb a kockázata a neurológiai és motoros fejlődés eltolódásának, az általános kognitív hiányosságok és tanulási nehézségek kialakulásának, de ezen eredmények alapján nem világos, hogy ezt az antipszichotikumok okozzák vagy pedig a pszichotikus betegségben szenvedő anyákhoz kapcsolt szocioemocionális rendellenességek.

Összességében úgy tűnik, hogy habár a súlyos mentális betegséggel küzdőknél magasabb a szülészeti komplikációk kockázata, ezt nem az antipszichotikumok okozzák (hanem olyan egyéb tényezők, mint például a drog- és alkoholfogyasztás, dohányzás). emellett a kutatások arra is kitérnek, hogy általában véve az anya kezeletlen vagy rosszul kezelt mentális betegsége rosszabb anya-gyerek viszonyt és ezáltal a gyereknél komoly személyiségfejlődési és emocionális rendellenességeket eredményezhet.

tigerlily

mince információja:

tigerlily, babarczyeszter,  nagyon köszönöm a válaszaitokat, közben ma voltam a Genetikai Tanácsadóban az Országos Gyermek Egészségügyi Intézetben Dr. Tímár Lászlónál, és nagyon sokat segített. Leírnám a tapasztalataimat, hátha segít másoknak is.

Én jelenleg Xeplion 50 mg-ot kapok négy hetente injekcióban, nos ennek a hatóanyaga a paliperidone, erről a gyógyszerről csak angol nyelvű leírás van, s nincs információ terhességgel kapcsolatban, annyi van csak, hogy nem javasolják, de beszéld meg az orvosoddal, szoptatás alatt pedig egyáltalán nem javasolják.

Ez előtt a gyógyszer előtt Risperdal Constat kaptam, ezt is megnézte nekem doktor úr az adatbázisban, illetve egy szakkönyvben, ott arra jutottunk, hogy erről már vannak tapasztalatok, kb. néhány száz terhes nő esetében, nem mutatott fejlődési rendellenséget a terhesség alatt, szoptatás alatt pedig elfogadható az alkalmazása, az anyatejjel való átjutás 2-6% között mozog. Doktor úr még így is a szoptatást javasolta, mind fizikai, mind mentális szempontból.

Hangsúlyozta, hogy nem szerencsés a terhesség alatt sem kezelés nélkül  maradni, már csak azért sem, mert a szülés után rosszabbodhat az állapot.

A szakkönyv a következő hatóanyagú gyógyszereket javasolta még a terhesség alatt:

olanzapin, quetiapin, és risperidone.

Illetve kaptam még tanácsokat a nevelésre vonatkozólag, mert ahogy ő állította a skizofrénia kialakulásához kellenek genetikai és környezeti tényezők is. Javasolta, hogy figyeljünk a következőre: 

ne legyen alvásmegvonás, (nyilván ez már titnikorban), tehát ébren nappal éjjel nappal, 

ne legyenek túlzott elvárások a gyermekkel szemben

figyeljünk arra, hogy legyenek társas kapcsolatai, legyen igénye a párkapcsolatra, ne magányosodjon el 

jutalmazás-büntetés mindig a galiba, vagy jól teljesítés után közvetlenül legyen, 

legyenek már kisgyermek korban döntési folyamatok, reggel melyik pulcsit vegye fel, pirosat, vagy kéket, tanulja meg, hogy akkor az lesz rajta egész nap, kis dolgokban döntsön

és persze említette a szerető, védő családi légkört elsősorban.

Amúgy ha csak az egyik szülő skizó, akkor 12% az öröklődés esélye, ha mindkét szülő az, akkor 40 %. De hozzátette, hogy a környezeti tényezők is közrejátszanak a betegség kialakulásában.

Nagyjából ennyi hasznos infot tudtam még meg, illetve, esett még szó a cukorbetegségről, mert apukám cukorbeteg, nekem, mint gyerekének 15% az öröklődés esélye, az unokájának már csak 5-6 %.

Remélem tudtam segíteni a hasonló cipőben járó sorstársaimnak, és még egyszer köszönöm a válaszaitokat.