jobban vagy rosszabbul lennék egy gyerektől?…mármint ha szülnék….sztem rosszabbul nem, csak több gonddal járna…van egy fura vágyálmom, hogy öreg nénikeként üldögélek az udvaron és nézem ahogy csipognak a kiscsibék és vannak unokáim, de a köztes időre vhogy nem vágyom, mert a gyereknevelés sok gonddal jár meg persze örömmel is, ahogy hallom másoktól…a csibe iránti vágyaimra tudom a választ, csak nem szeretném ide kiírni:)
4 gondolat erről: “gyerek”
Írj megjegyzést
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Nem foghat a macska kint, s bent egeret. Az öregedés biztos program. A köztes idő lehet gond. A gyerek öröm.
Kedves Remina!
Én azt mondom ne.Azt gondolom,h.depressziósan,betegen nem jó ötlet. Nemcsak Neked hanem a gyereknek sem. Különösen Neki nem. A depis ember nem,vagy öröm nélkül látja el a feladatatait. És a gyerek szív. De nagyon. Pláne ha még jó eséllyel örökli is a hajlamot. Néha nem az ônző vágyaink,érzéseink,hanem a józan észnek kell(kéne) felülkerekedni. Bocs,ha megbántottalak.
nem nagyon értem az első mondatot, de gondolom azt jelentheti, hogy saját gyerek nélkül nem lehet unoka
nem bántottál meg, ezért vagyok dilemmában, amit pont leírtál te is, bár sztem azért öröm is van a gyerekekben, ha aranyosak, vidámak, de ha nem engedelmeskednek és hisztiznek…hát az nehéz sztem, nehéz a fegyelmezés, erős idegrendszer kell hozzá, félek, hogy elrontanám a gyerekem a nevelésemmel, régen érdekes, nem voltam így vele, pedig akkor rosszabbul voltam, mélyebben, elég fura….talán mert akkor annyira vágytam az örömre, hogy egy gyerekben láttam a megoldást és nem néztem a gyereknevelés nehézségét