1830
Valójában a félelmeimtől kéne megszabadulnom...
[/quote
Mindenkinek attól kéne megszabadulnia!
Óriási nagy baj van....
2013, június 21 - 20:32
#19
2013, február 12 - 13:24
#18
azt ne mondd hogy az off topicban offoltunk..."-.- tök mindegy...
2012, augusztus 19 - 23:55
#17
bizony: hallgasson a szivére
bár a szcientológusok nemtudom hogyan gondolkodnak, de az az eszükkel vannak megáldva
2012, augusztus 19 - 23:29
#16
..De ami a legjobban aggódásra ad okot, vagyis most én így érzem, azok a rendszeres rémálmok. Borzalmas dolgokat álmodik, nem akarom leírni, nagyon rossz dolgokat, nekem elmeséli. Rendszeresen.
2012, augusztus 19 - 22:55
#15
Sziasztok!
Hát, néha megél üres állapotot, amikor tényleg nem érez semmit, nincsenek érzelmei azt mondja. Én úgy veszem észre kevéséb is képes kifejezni magát (érzelmileg), mint anno., kevesebbet reagál a dolgokra. Nekem ezek most csak azért jelentenek gondot, mert pár hónapja még teljesen más volt, tehát azért mondom, mintha kifordult volna önmagából. Tehát pár hónappal ezelőtt, még pont a mostaninak az ellentétje volt, érzelmeskedő, hatalmas szeretetéhes.Közben meg engem is megbánt, észre se veszi mennyiszer, amikor épp érzéketlen fázisban van, szinte szikrázik belőle a gyűlölet ha valami nem tetszik neki, máskor meg tök jó vele. Néha azt érzem egy senki vagyok a számára, máskor azt érzem, hogy szeret és fontos vagyok!! Nem tudok úgy érezni ez iránt a fiú iránt, mintha egy ember lenne!! Egy csomó énje van, de az alaptónus a sötét és a világos-meleg... És amikor jön a melengető énje.... abban felolvadok, de hát a pokol tüzében égek végülis! Máskor ha érzelemmentes, akkor csak beteg barátomat látom, megint máskor életem legnagyobb csalódásává változik... ilyenek... Nem túl egészséges két labilis ember kapcsolata, dehát ez van. :/ Közben én darabokra hullok... Ő úgy tűnik jól elvan ezzel... De azt tudom, hogy ilyenre már volt példa, pont ugyanígy előjött nála az érzelemmentesség - pár hónapig - aztán újra feléledt a szíve. Nekem nagyon ciklikusnak tűnik, de ne nekem legyen igazam... Mindig mondom neki, "Hallgass a szívedre!" - hallgass a szívedre, ne az elborult félelmeid irányítsanak... Nem is tudom mi van a szívében igazából. A szíve mélyén. Ha van neki... 
2012, augusztus 15 - 09:58
#14
kedves szanaszét
Sajnálom hogy nem jössz ide erről beszélgetni, ha már neked ez annyira fontos hogy még egy külön topicot is nyitottál hozzá.A démoni dolgokhoz lehet tényleg egy terapeuta szükséges, ahogy Kiscsillag mondta,főleg ha még az kontroll-burok is felszakad.
2012, augusztus 9 - 13:48
#13
aztán meg biztos nem szociopata ha a te barátod és állitásod szerint tud szeretni is
2012, augusztus 9 - 13:16
#12
szanaszét
érdekes amit irtál.:"Álandóan magányos. Nem hiszek neki, amikor azt mondja neki ez így megfelel! Azt mondja... nincs szüksége az emberekre. Nincs szüksége arra hogy szeressék. Hogy én szeressem, akihez eddig a legközelebb állt? Az se kell neki! Semmi - nem - kell - neki, ami az emberekkel kapcsolatos. Úgy gondolja egyedül csak magára számíthat, amit aktívan meg is él: fehérjét eszik, hogy fejlessze a testét, sportol, diétázik, művelődik folyamatosan. Kizárólag ilyen dolgokra vágyik. SIkerre, és arra hogy önmagának megfeleljen.."
A magány azt jelenti hogy egyedül van.Ami nem jelenti azt hogy boldogtalan.Ha boldog igy akkor neki megfelel és neked is megkéne, legfeljebb nem hiszed hogy igy is lehet boldgonak lenni.Nem szükséges az emberek szeretete, elegendő Isten szeretete, annak szüksége viszont nélkülözhetetlen a boldogsághoz.Az hogy nem kell neki semmi, az is normális, van olyan elgondolás a világról hogy semmit sem birtoklunk-hogy ez hová vezet azt nem tudom, majd rájövök egyszer.Az szerintem igaz hogy mindenki csak magára számithat , hogy miért azt most szintén nem tudom.Bár ellenkezőjére nem tudnék példát felhozni.Nem mondanám hogy értem én a világot, még.
A siker jó dolog, de az ahhioz való ragaszkodás már nem.Előbb utóbb ugy is sikeres lesz az ember, csak egyet kell szemelőtt tartani : soha ne add fel.Az önmagának megfelelni az már kevésbé hasznos , elinte lehet jó dolog az elvárás , de később felelgessé válik.
2012, augusztus 7 - 09:32
#11
szia szanaszét
Hát az normális ha valakinek előfordul az életében a magány vagy az egyedüllét.Az nem normális ha valaki nem tud egyedül is boldog lenni, ugyanugy társaságban is.Azt nem tudom mindenkinél vagy többségnél vagy milyen gyakorisággal, de előfordul hogy valakinek van egy olyan életszakasza amikor nem sokat van barátokkal.De ez nem jelenti azt hogy boldogtalan is.Valószinűleg majd elmúlik.Persze segithetsz neki barátkozni vagy hogy elviszed társaságba vagy javaslod ezt neki, de azt minden ember tudja hogy az embertársival képes jól érezni magát.Még ha nem is szeret társaságban lenni nem kell erre felhivni a figyelmét, látja maga körül a világot.Aztán nem feltétlen hogy épp te tudod hogy neki akkor épp mi a jó.Persze beszélgetni jó, valszeg nem szentnek készül., hogy elnémuljon.De ha nincs olyan téma amiről szivesen beszélgetne, mert a környezetében nincs olyan ember, vagy nincs olyan tevékenység amihez csatlakozna szivesen, hát akkor neki az se boldogabb.Lehet idővel ez majd változik.Én egyszer olvastam azt hogy , hogy jobb a magányos magány, mint az emberek közti magány, és nekem ez tetszik.Mert amikor egyedül vagy legalább azzal foglalod le magad amiben örömet találsz, még ha szenvedsz is attól hogy egyedül vagy.
Lehet hogy ugy érzi nem kap az emberektől szeretet amikor velük van, vagy nem őszinte a szeretet amit kap, és ezért nincs szükslége a társaságukra.Olyan nincs hogy valakinek nincs szüksége szeretetre.Legfeljebb ugy gondolja hogy akik körülveszik azoktól nem kapja meg.Vagy akit szeretne annak nincs szüksége a szeretetére.Aztán lehet durcáskodni, de az ilyen örökké nem tart.
Nem kell féltened másokat, mindenki magával foglalkozzon, persze azért a pokoltól vagy a pokoli dolgoktól mentsd meg.
2012, augusztus 6 - 20:38
#10
Ürességérzet néha rájön. Ez olyan hogy abszolút nem érez semmit. Tehát akár valaki a szeme láttára fulhatna vízbe.
2012, augusztus 6 - 20:28
#9
biszexualitás... ez is. szerintem ez nem probléma, de lehet hogy jelenthet valamit.
2012, augusztus 6 - 16:38
#8
Csak, hogy mi a véleményetek!
2012, augusztus 6 - 16:35
#7
Nem tudom. meg vagyok ijedve. Aggódom érte. Ennyi.
2012, augusztus 6 - 16:28
#6
Szia! Szerintem az óriási nagy baj az ettől sokkal nagyobb gázt jelent, bár én az egykori legrosszabb állapotomhoz mérem, ami tényleg nem volt piskóta. Egyébként mit szeretnél, miért nyitottad ezt a topikot? Tanácsot vársz, vigaszt, vagy ilyesmi? Esetleg csak hátha erre jár és látja hogy mit irtál róla?
2012, augusztus 6 - 16:09
#5
és még valami...
azt mondja, ha tükörbe néz attól fél, hogy egyszer oda fordul, nem lesz ott semmi. és mindig akárhol van, mindig bele kell nézni a tükörbe, hogy megbizonyosodjon önmagáról.
Legfrissebb hozzászólások