Bipoláris és borderline
Igen, ezzel sajnos én is egyre inkább így vagyok. Folyamataosan és fokozatosan ábrándultam ki az emberekből és a társadalomból (és magából a társadalmi rendszerünkből), de mára én is hasonlóan érzek. Nem érdekel senkit a másik, ha pszichiátriára kerülök, akkor kirúgnak, mert megbízhatóbb rabszolga kell, az, hogy érző lény vagy, az senkit sem érdekel. Anno általános iskolában is 8 éven keresztül tűrtem a kirekesztést, a szóbeli- és fizikai bántalmazást, a tanárok részéről pedig a félre nézést, hülye gyerekezést, buta gyerekezést... de hát hogy tanuljon az ember, ha folyamatosan a következő szünettől retteg? Hogy most épp mit tesznek vele? És hogy a tanórákon is csak az járt az eszemben, hogy de jó lesz, ha újra bánthatom magam... de a tanárnak csak egy hülyegyerek voltam, aki nem tanul és sosincs a helyén (mert elkergették). Mára megtanultam mindenkivel kijönni, de pont ezért tudom, hogy nincs valós kapcsolat, az emberek szarnak a másikra, és ha kiderülne, hogy pánikbeteg vagyok vagy borderline vagy bipoláris... akkor azért kerülnének el, beszélnének ki és rúgnának ki...
Te csinálod jól! Köszönöm, hogy írtál, kicsit megnyugtatott. Bár én még messze vagyok ettől a hozzáállástól. 🙁
Személyes példaképem egy animált sorozatból az Alone nevű karakter, aki nagyon tehetséges festő és a világ legjámborabb, legigazabb szívű embere volt, ezért költözött lelkébe Hádész szelleme.
De ő nem akarta, hogy Hádész és Athéné seregei között 200 évente háború legyen a végtelenségig, illetve minden nyomorúságot meg akart szüntetni világon, ÍGY embereket lefestette az Égi Vászonra, és akit lefestett, annak lelke beleszállt a hozzá tartozó festménybe, soha nem halt meg, nem is került sem Alvilágba, sem Elíziumba, mindenki egyenlő lett, senkinek nem kellett szenvednie.
Az emberek nem lehetnek egyenlőek, csak ilyen módon.
Ha nem tusz dolgozni, ha nem vagy konformista, ha nekik nem vagy szimpi máris kis k*csögök, akik pofáznak avitt és idejét múlt hülyeségeikről.
Továbbá te is lépj túl minden sérelmen, ha meg nem tudsz meggyógyulni, öngyilkos hajlamú vagy, akkor te vagy a gyöngye és gyáva.
Ahogy olvastam egy helyen neten:
''Embertársaink többsége végtelenül ostoba és lekezelő, csak felvesz valami ruhát és makogni próbál valamit, hogy emberinek tűnjön.''
Én úgy vagyok, hogy gyűlölöm az emberek többségét, akik nem segítenek, ha bajban vagy, megtámadnak, vernek, és elítélnek, ha nem tudsz dolgozni, illetve ítélkező utolsó kis mocskos s*ggfejek nagy többségben és mértékben.
Meg is mérgezném legtöbbet,ha ismernék ilyen nem kimutatható mérget - persze olyan méreggel, ami csak 1 hónap múlva hat. Vagy ha lenne ilyen halállistám, ami egy animében volt - amibe beleírod ember halálának módját, idejét és mindent - és úgy halna meg.
A gonosz társadalmat és annak inkompetens, imbecil, lenéző, lekezelő, velejéig romlott szerveit elítélem - lásd ostoba, semmirekellő egyenruhás sünök, bürokraták,rád ferdén néző és magukat istennek képzelő, de sok esetben mérhetetlenül alacsony színvonalú tudással rendelkező orvosok, korrupt politikusok és kétszínű, hippokrata, aljas, alattomos, suttyó, pletykás emberek.
Idézet tőle: valakiakisenki90Ti hogy álltok azzal, hogy elfogadjátok magatokat a problémáitokkal, korlátaitokkal együtt? Mert rájöttem, hogy én ugyanúgy gyűlölöm és elutasítom magam, mint ahogy gyerekként kb mindenki a környezetemben... az a nyápic valakit, aki gyerekkorában csak sírt és rettegett, azt elutasítom, hogy én volnék, egyszerűen kitaszítom magamból. Közben elvárom magamtól, hogy úgy dolgozzak, tanuljak, viselkedjek és szocializálódjak, mint bárki más, mert nem érzem jogosnak a szenvedésemet, az érzéseimet. Talán ezért is bántom magam folyamatosan.
Én úgy vagyok ezzel,hogy örök gyereknek érzem magam aki,okosabb az önző felnőtteknél és igen,szeretem ezt magamban,hogy más vagyok.Sokszor félek és gyenge vagyok,de közben meg nagyon erős is vagyok.A félelmeimmel együtt lettem az aki most vagyok.
Ki mondta, hogy ne félj és ne sírj néha?Van ilyen előírás?Én nem láttam ilyet,de ha van is engem nem érdekel, mert nekem az a legfontosabb amit legbelül igaznak érzek.
Ti hogy álltok azzal, hogy elfogadjátok magatokat a problémáitokkal, korlátaitokkal együtt? Mert rájöttem, hogy én ugyanúgy gyűlölöm és elutasítom magam, mint ahogy gyerekként kb mindenki a környezetemben... az a nyápic valakit, aki gyerekkorában csak sírt és rettegett, azt elutasítom, hogy én volnék, egyszerűen kitaszítom magamból. Közben elvárom magamtól, hogy úgy dolgozzak, tanuljak, viselkedjek és szocializálódjak, mint bárki más, mert nem érzem jogosnak a szenvedésemet, az érzéseimet. Talán ezért is bántom magam folyamatosan.
Köszönöm, remélem igazad van, bár mindig félve hozom fel az igazságot. Ritkán megértőek az emberek ezzel szemben. 🙁
Aha, értem...nem tűnik lehetetlennek. A vírusra is hivatkozhatsz, elvileg nem vagy köteles elszámolni az oltottsággal. Esetleg utána lehetne kérdezni, hogy melyik tanár kötelez jelenlétre és vele egyeztetni. Én valamiféle megértést azért várnék az egyetem részéről, elvégre vannak mozgáskorlátozottak, vagy mittudomén mi miatt bejárni nem tudók, akik így kiesnek, holott kevés a dipomás...szóval remélem, hogy ez nem csak ábránd. Lehet, hogy egyből a dékánhoz lenne érdemes menni felmentést kérni, de te ismered a járást. Hát nem egyszerű, az biztos. Jó, hogy van terapod!
Terápiára járok, gyógyszer jelenleg nem szedek (gyógyszer fóbiám is van, biztos ami biztos 😀 ).
Nemzetközi gazdálkodásra mennék, de levelezőn, mert közben dolgozni is kell. Beszéltem velük, bár arra hivatkoztam, hogy külföldön élek többnyire, ami majdhogynem igaz is, bár jelenleg pont Budapesten tartózkodunk ideiglenesen. Azt írták, hogy levelezőn nem kötelezőek az óralátogatások, csak a vizsgákon kell teljesíteni, de egy-egy tanár kötelezheti a diákot a jelenlétre. Amikor olyan állapotban vagyok, akkor bemegyek szívesen, de tudom, hogy ez a ritkább. Ráadásul a vírus következményeitől is félek, mert oltatlan vagyok (gyógyszer fóbia, ugye...).
Nagyon sajnálom, nehéz lehet...én nagy nehezen el tudtam végezni hármat is gyógyszer meg szarullét mellett...az egyiket úgy, hogy közben kórházban is voltam. Háát..amennyit lehetett, lógtam, mert sokszor nem bírtam rászánni magam, hogy bemenjek. De nem a suli miatt voltak pánikrohamaim, viszont mellette rengetegszer.
Az jutott eszembe, hogy mostanában vannak online képzések, lehetőségek...sajnos vagy sem,elképzelhető, hogy lesz még lezárás is...Tanulmányi osztályoknál érdeklődtél már, hogy van ez a problémád, mit tudsz tenni, van -e bármilyen felmentési lehetőséged, halasztások, stb? Mit szeretnél tanulni amúgy?
Lehet. De ahhoz jó gyógyszerbeállítás kell és valószínűleg terápia is.
Sziasztok, korábban borderline diagom volt, most már bipoláris is van. Most amolyan kevert fázisfélében lehetek. Lehet esélyem így egyetemet végezni? Annyi mindent elkezdtem már, de sosem fejeztem be... pl két egyetemet 20-as éveim elején, de pánikbetegség miatt nem tudtam bejárni egy idő után. Most 30 évesen visszamennék, de nem akarok újra csalódni. De így meg egy senkinek érzem magam... legalábbis azért, mert tudom, hogy egyébként képes lennék megcsinálni. Papírt akarok!! (Meg egy normális elmét)
Hiába fordítanám le, mert egy vonalzó alakú skálán kell tologatni magad minden egyes kérdésnél, és úgy jön ki eredmény.
Tehát a honlapon lehet csak megcsinálni, hogy kijöjjön eredmény.
Akár privibe'.
Nem fordítanád le?
Na, kitöltöttem egy angol 50 kérdéses speckó tesztet, mely bipolár és border tünetek súlyosságát méri.
Ez jött ki:
I. border spektrumos tulajdonságok:
- hasítás (valami vagy csak jó vagy rossz, fekete-fehér gondolkodás)
- hangulatember vagyok
- paranoid vagyok és bizalmatlan múltbéli csalódások miatt nem merek IRL kapcsolatokat kezdeni, melyek szorosak, csak felszínesek vannak
- öngyilkossági, önsértési ideáció, gondolatok
- ritkán disszociáció előfordul - derealizáció, deperszonalizáció
- ürességérzet
II. bipoláris spektrumos tulajdonságok:
- fokozott beszédkényszer
- gondolatrohanás
- időnként emelkedett hangulat, féktelen jókedv
- irritálhatóság
- hangulatingadozás
- depresszív fázisok
- nagyfokú szorongás
Úgyhogy igen, nekem border szövődménye bipol.
Am ha valaki tud angolul jól és ki akarja tölteni eme megbízható spektrumos tesztet, mely elhelyezi súlyossági skálán és egyesével mindent megmagyaráz eredményben, akkor írja be:
idrlabs borderline
idrlabs bipolar
rexetint 12 eve, mondjuk egyszer elhagytam 2 évre de visszatért a szorongás, ugyhogy 4 eve ujra szedem , a Lamolep most lepett be e kepbe, sejtettem en hogy bordili vagyok de lassan a bordilibol csak kibukott hogy bipoláris a világom 🙂 remélem segít majd enyhiteni a lent érzést.. mert 6 honapja már h nincs a megszokott lent fentből a fent.. csak a lent és a lent
Roxykák! Mindkettő oszcillálás, de a border rövid távú, a bipol hosszú távú. lerajzolnám neked, ha lenne grafikai progim...
Ez is lehetséges.
Szerintem a sokéves antidepi és egyéb gyszerek szedése illetve elhagyása okozhat későn kialakuló bipolt.
Idézet tőle: KleóFenntartom,h a bipol a border szövődménye, és azt is, h a border horizontális, a bipol vertikális hullámzás.Tehát a border érzelmi hullámzás, a bipol hangulati.
Hüm, hüm. Direkt provokáljuk a roxykákat?
Az mondjuk lehet, hogy a bipol a bordi szövődménye.
De hogy ez a horizontális és vertikális hullámzás mi az anyám, azt még ötvenötödször sem értem.
Na meg itt van ez a lamo, ami a szélsőségektől megment, stagnáló életkörülmények között. Aztán?
Fenntartom,h a bipol a border szövődménye, és azt is, h a border horizontális, a bipol vertikális hullámzás.Tehát a border érzelmi hullámzás, a bipol hangulati.
Idézet tőle: Josszihát rexetin mellé szedem majd, illetve már, remélem kibillent az utóbbi idók lentlétéből
Jó eséllyel!
Rexetint is most kezdted szedni?
Lamolepet régóta szedem. Nekem az Elontril új gyogyszer.
hát rexetin mellé szedem majd, illetve már, remélem kibillent az utóbbi idók lentlétéből
[quote=Kiscsillag]
Nekem nem okozott se száraz bőrt, se kiütést, se semmit. Mázlim volt. Ez az egyik gyógyszerem. Sajnos antidepi hatása nekem nem sok van.
[/quote
Másik antidepi mellett kiegészítésnek lehet jó nekem.
Nekem nem okozott se száraz bőrt, se kiütést, se semmit. Mázlim volt. Ez az egyik gyógyszerem. Sajnos antidepi hatása nekem nem sok van.
Nekem Latrigil ekcémát és száraz bőrt okoz, de megéri, mivel nem próbálkoztam öngyilkossággal azóta, mióta szedem - 10 teljes éve!!!!!!!
Az ára annak, hogy szedem az, hogy használok bőrkrémet is.
Majd ne ijedj meg, lamolep mellékhatása 3 hét - 1 hónapig az, hogy bőrkiütéseid lesznek, ÁM utána elmúlnak.
Illetve érzékeny bőrnél okozhat panaszokat, erre kellhet bőrkrém.
De bízzunk abban, hogy neked csak az 3 hét - 1 hónapig bőrkiütés lesz.
köszönöm, erre jutottam én is (pszichiáteremmel együtt persze), pont ma kezdtem szedni a lamoletet egyelőre 25mg az első héten aztán hetene emelve 25-el a 100mg-ig, kiváncsian és reménykedve várom az eredményét.
Idézet tőle: Jossziezt aláírom hogy szörnyen izgalmas az élet magamnak, de miért nem esik ez jól és miért nem okoz örömet?
Ha van okod örömre de nen érzed, akkor depresszió lehet az oka. Gyszer segíthet.
közöny és együttnemérzés kisér ha más vagy mitn az átlag, ez nem egy együttérző társadalom.. és ezt képezi le az eü rendszer is.. egy kalap szar vagy ha mentális problémáid vannak, de ez a szönyegalá söprés mindent érint ami problémás legyez az családon belüli erőszak vagy droghasználat vagy bántalmazás vagy bármi amihez minimális együttérzés kéne a társ. tagjaítól
ezt aláírom hogy szörnyen izgalmas az élet magamnak, de miért nem esik ez jól és miért nem okoz örömet?
Szóval itt Magyarországon (fostalicska országba) úgy néz ki a dolog, hogy van a dokim, és az ő gondolatat az állapotomról és max ha nem tetszik, el lehet menni a nagyon limitált kínálat felé. Alternatív megoldás csak annyi van, amennyit a pénztárcám megenged (persze lelki betegen semmit nem enged meg szinte - ez is Magyarország), akkor mégis mi a megoldás? Semmi? Elviselni ha a dokim hülyeségeket ad nekem? Mer simán adhat olyat, ami nekem nem jó vagy nem értek vele egyet és panaszaim vannak.
Sose fogunk meggyógyulni legalábbis aki bipol. Életünk végéig a szar, tökéletlen gyógyszereket szedhetjük, nem lesz normális karrierünk, még az is nagy szám ha munkánk van és nem leszakadt csövesek vagyunk. Senki nem fogja fel, hogy az ilyeneknek mint mi a pénz alapvetően fontos. Én border is vagyok. Nemhogy megnyugtatna hogy lesz örökségem vagy k@va segély az álamtól, nem lesz semmi, rothadás és csövesség és szaros segg lesz. Nincs segítség, és semmi sem "jó". Semmi sem olyan, amilyennek kéne lenni nekünk. A hanyatlás, és félelem vané s a körülöttünk léők áldásos segítése (ami nem is annyira áldásos). Ha meg meg akarsz halni kapszulát bezzeg nemadnak mer milyen erkölcstelen. Egyáltalán nem az. Az egyetlen józan döntés kb. Csak menehezítik a dlgunk.
Idézet tőle: IvyWestonEgy bipolárissal iszonyú izgalmas az élet, főleg neki magának.
Kevert fázisban is vannak bőven jó napok:)
Á, csak mániában.
Egy bipolárissal iszonyú izgalmas az élet, főleg neki magának.
Kedves Pisti2!
Köszönöm a bejegyzést. Még véletlenül se gondolja, hogy megsértett volna. Nincs miért megsértődnöm. Több szem többet lát.Hasznosnak találtam mindazt, amit írt. Sokáig nem kapcsolódtam be a Búrába, meglehetősen nehéz időszakom volt (egyéb eü. gondok).
Alig követhető. Nem lehetne koherensebben, és pl nagy betűk nélkül írni? Értelemzavaró ezér el se olvastam végig.
Szia EUmate! Minden Jókat és mindég! Igazából nem is Szabadna szóba álljunk, és pláne hogy Válasz-Kérdődgyj is, hogy mért Lenne Fontos Nekem az, hogy Tudhassam, hogy mért is érzed rabszolgának magadar?!? És pláne miket akar Anyukád "cserébe", hogy ne kelljen hajléktalan légy?!? Mert sajnos betegen Segítség nélkül többszázezren halnak meg az utcán! És persze sajnos volnának inkább rabszolgák, ha netán csakugyan zsarnok az Anyjuk!
De Igazából meg sem mondhatod, hogy Nálad mi is a szitu, mert véletlen elkottyanthatom!
Viszont ha írhatnál egy Értekezést, hogy mikor nem vélnéd rabszolgának Magad és hogy Anyukád miképp nem volna zsarok, akkor a Tanulságaival Boldogabbak lennénk, ugye?!?
Tudsz írni?!?
Szia Eumate! Minden Jókat Előre is és mindég!
Ugye, Tudhatod, hogy nem szólhatok senkihez se, mert az "érzékenységeket sért!" és ezért Hozzád se, illetve ahhoz meg pláne amiket mondasz, illetve írsz?!? Így logikus a következtetésed, hogy csak Magamban beszélek és hiába is a falnak, az arra hányt borsó!
Szóval nem Segíthetünk Egymáson?!? Mert ha azt mondanám Eumate-ének, hogy innen kivülről persze másképp Látszik a szitu, mint onnan ahol ő van és hogy Konkrétan kéne Tudhatni, hogy mik a bajuk Egymásssal annyira Anyukájával, nos, mivel magyar Ugaron vagyunk pláne, hát nem Szabad azt sem mondani, hogy nincsen egészség-ügy, hogy mindenki Magára van hagyatva Mentális Gondgyjaival, hogy Zoé ugyan azzal Biztat, hogy nem vagyunk Egyedül, de mintha mégis! -- és így tovább!
Ezért nem Lehetek Tükre sem semmilyen Művészettel sem Eumaténak, hogy Észbe kapjon és némiképp Lássa is Magát kivülről is, noha netán nem is Kiváncsi arra, mert nem követelte egyáltalában a Létét sem ki, nem hogy a kinézetét, Igaz?!? És azzal se nagyon érnénk el sokat, ha szörnyet Mutathatnánk pusztán, mert csak méginkább megátalkodna, ugye?!?
Így Teljes hát a magyar Ugari konzervációka! Az Elődeink is hülyék voltak! Az azok Elődgyjei is meg pláne és amazonak az ősei is el egészen a csillós egysejtűekig -- csoda-e hát, hogy Én se Tudhatok olyan egyszerűen "kitörni" Eumate-val?!?
Mert megsértődni mindig könnyebb, mint Gyógyulni! A Gyógyulás Élve és memorizálva Újból is, meg Újjá is Születhetés, Igaz?!? Az meg vajúdós! Kínos Újra Tanulni Magunkat! Megütközések-Teljes! És persze akkor az is felvetődik, hogy mely Irányzathoz is közelítően?!? Milyen Értékek Figyelembe vételével?!? Kinek mit hidgyjünk el munkahipotézisképp és Ellenőrizzük Tudományosabban is, hogy Bizhatni is-e Benne, ami azt jelentené, hogy legalább 75%-ban Igazságosabb semmint a fifty-fifty, azaz 50-50%-ban ilyen-olyan?!? Hogy vagy úgy van amiket állít vagy nem?!? Vagy hogy a fele sem Igaz annak amire rávennének?!?
És hát persze, hogy ezért sem Gyógyulnak a tébolykállatkák! Nem csak mert renyhék és lusták volnának! Meg nincs elég sok-szép Példa-Kép-Mintádzkod se nagyon Előttük és Fényes Jövő sem nagyon így-ekképpen!
Azok a Szerencsésebbek, akiknek spontán mégis Adódhat valami Jobban Lehettük, csak szinte kiVételek és erősítik a hiedelmek szerint pusztán a Szabályt, hogy nix ugri-bugri, Igaz?!? KÜlönben is egy betegtől elvárni, hogy a fájdalmaitól ahogyan elment az Esze, hogy visszaTérjen Hozzá, azaz TennenÖnSajátMagánál Legyen Észnél -- vajon nem puszta dőreség-e?!? És ugye ki van adva az ukász, hogy a nemzeti burzsoáziát kell hízlalni, nem a betegeket Épebbítgetni konokan szívos és következetes "munkával", ami persze Tehető akár Élvezetes Tevékenység-Rendszerré is, ha az lenne a Lét Értelme! De sajnos nem az!
Ezért se mondhatom sajnos Eumatének Őszintén, hogy Te Figyelj! Valamit eltévesztesz, ha az Anyád szidod és netán nincs is alapja se, ha Jobban megVizsgáljuk! Illetve ha mégis volna, hogy akkor miképp legyél Velünk Anyád Helyett is Anyád legalább Pótlólag?!?
De nem, mert kuss!
És kussolok is Igaz?!? Mintazállat Magamba gyűröm vissza minden rosszallásomat! Az, hogy ez mérgez Engem, az az Én bajom a tébolykállatkák szerint!
Így hát csak kuksolok bebörtönözve Magamba és motyogok Magam elé, hogy hátha utól Érem az árnyékom és át is lépem, Igaz?!?
No, akkor minden Jókat nekem továbbra is és hajrá Előre a Gyógyulandokba még Jobb híján is!
Anyámmal függő viszonyba vagyok, leginkább anyagilag. HA elköltöznék lehet a problémáim egy rész eltűnnének, de kérdés, hogy nem csovesednék-e le így 3 diagózissal? VAgy ne bújal emögés? Tökösség lenne, vagy hülyeség elköltözni? Egy rakás pénz az albérlet, a kereseőképességem nem tudom milyen lenne. MEg kéne jósolni a jövőt, különben tényleg kéregethetnék. NAgyon nagy fájdalom lenne nekem kiadni az albérletre pénzt így látatlanba. Lehet puhap@cs vagyok, de most így vagyok. Anyukámnál lakhatás, kaja, biztonság van, cserébe a luxusrabszlgaság. "Az van, amit én mondok, különben...".
Szia Krisz! Minden Jókat és mindég! Hát ha Hálásan nem Tudom Köszönni, hogy szóltál Rám is netán, Én minden esetre Magamra vettem és nem vagyok annyira Biztos még Magamban sem, hogy ne tévedhetnék! Szóval sajnos várható volt a betegségem mián, hogy nem vagyok telepata, azaz semmiképp se Gondolat-Olvasó, azaz Anyu mindig mondogatja, hogy néma Gyereknek az anyja picsája, vagyis nem Tud SEgíteni, ha nem fogalmazza meg akár Adekvát Segítséggel se, hogy mi is baja és hogy miképp Képzeli enyhíteni a netáni kínjait, hogy Ellenőrizhessük hogy csakugyan-e?!?
Igen, így sajnos "jogos", hogy már megint kirúgtok és hogy semmit se lehet megbeszélni se az "érzékenységekre" hivatkozva, holott a másik mondatotokban azt állítjátok, hogy mindenki csakis annyit mondgyjon Magáról amennyit nem bán meg a következő pillanatban, mert sajnos akarva-akaratlan ráfázhat a meggondolatlanságokra, mivel netán volhatnak visszaÉlők a "kényes adatokkal" és különbenis a siralom-völgyiség szado-mazoch játszmádzkodásai közepette olyanok is Lehetnek sajnos "felhasználók", akik ártani akarnak fŰnek-fának!
Tudom Krisz, hogy már milliomszor lejátszottátok, hogy nincs íIgazi igazságTevő Nálatok se, azaz nincs Kikkel megbeszéljétek, hogy Igaziból sért-e valaki valakit is, vagy ál- és hamis sértegetés folyik-e megtévesztőn?!? Így inkább megelőzendő a további sajnálkozásotokat, hogy ki kell rugjatok mert netán kritikus rezonanciái Lehetnek az úgy nevezett ingerlékenységemnek és "hangomnak" és nem követelhetem olyanoktól a Segítséget, akik beletörődtetnének hülyén haljak azzal a címszó alatt, hogy netán megsért ha Javítatni akarna Velem hosszasabb Meditációk Közös Tevékenységei íÁltal, mint Ön-Segítő Csoportozathoz Illő! Sajnos az egészség-ügy romban, Tiltott a "hivatalos", azaz "állami Gyógyítás", így Gondolhattam arra balgán, hogy legalább megPróbáljam hogy Magad uram ha nincs szolgád-alapon a hasonképp árváival a Köz-Gyógyítás haldoklóinak agilisebb Tagjaival összefogva valahogyan mégis "orvosolhassuk" bajainkat akár laikusan is hozzáfogva! -- de akkor ezek szerint nem Tanultatok és ez egy "privát" izé, vállakozás ahol helye nincs Igazi Gyógyításnak és Gyógyulászásnak! MegÉrtem, mert mintha pénz is Lenne a Gond!
Így Kedves Krisz Veled sem kekeckedem és "önként és dalolva" inkább cserben hagyok mindenkit ehelyütt és Magamat elTanácsolom innéd is ismét!
Ha ennek ellenére is Tudhattok Jó Eredményeket alkimizálhatni, hát nyilván azok örülészhetnek akiknek ez egérút!
Minden Jókat sértődöttségem ellenére is és hajrá Előre a Gyógyulandokba! Hogy ne veszitek Észre, hogy mennyire megváltozott közel 12 éve a szitu Honunkban magyar Ugaron főképp?!?
Kenetteljes Búranépség!
Kérem tartsátok figyelmezettségetekbe, hogyaszondja:
Egyes pont: Másnak érzéseibe bele nem taposadunk!
Kettes pont: Tiszteletben tartjuk másoknakoknak azon szent érzelündésiet minekis szerinte mindenkinek joga van a saját lelki világát itten feltárandni!
Hármas pontocska: Minek is szerinte a Búra népsége szent és sérthetetlen!
Négyes ad abszurdum: Aki nem tartja be az előző pontokat az
Egy.) Debrecen
Kettő.) Budapest
Hááááárom.) Miskolc
VÁROSKAPUJÁRA
lelkieben totálisan kiposztolva kerül megjelenítésre!!!
remélem mindenki érti eme "finom" CÉLOZALUNDÁSOKAT
és ezekután mélabúsan arráb kullog és más terepet keres az aberrációniak a kiélésre
családos embreket
családoskat
kedves búra tagokat
ÉRZÉSEIKBEN _N_E_M_ bántunk meg!
ez egy lelki fórum
érzékeny emberek vannak
aki ezt nem érti meg annak itt helye nincs
kérem tisztelettel mégegyszer! tartsátok embertársaitok érzéseit kölcsönösen tiszteletben! becsüljétek meg a bura.hu ANONYM honlapot ÉS NE éljetek vissza a lehetőséggel.
ALÁZATOS TISZTELETTEL TECHNIKUSOTOK:
KRISZ
Üdv és Üdvözülendés az Üdvlészletekkel Kedves Lona 12! Minden Jókat és mindég! Hálásan Köszönöm, hogy Tetszett szólni a kis Hölgynek, aki Segítséget Kért és el is határozta, hogy Maga-Magán is Segíteni fog!
Viszont Bocsássa meg Kérem, hogy ha netán az ex-férjére Emlékeztetném "kritikai megjegyzésemmel", hogy sajnos el tetszett hibázni a Ön-Tevékenyebb Gyógyuláshoz nélkülözhetetlen Kutatások Ajánlását a Mentális zavarokkal küzdő Hölgynek! Ugyanis sajnos csak Bagdy Emőkét Tetszett Ajánlani Neki, miközben Említeni Tetszik, hogy Önön inkább dr Bánki György Pszichiáter Segíthetett volna előbb felIsmerhetni, hogy tévedett!
Így csak a némiképp Igazságosabbság Kedvéért Említettem, hogy Ajánlhatott volna Korrektebben, azaz hozzá Tehette volna az "ellenpólust" is, vagyis dr.Bánki György-öt is, aki nyilván egészen Más, mint Emőke! És akkor Lenne Választhatása a zavart Hölgynek is, hogy Progressziócskázik-e Gyógyulóan vagy retrográd marad vissza Emőkével konzervatíve?!?
Ne haragudgyjon meg Kérem ha netán Tudálékossággal vádolna meg!
Ezek ellenére is minden Jókat továbbra is és mindég és hajrá Előre a Gyógyulandokba! Nagyon Bízom abban, hogy nem Bántalmaztam és meg se kellett sértődgyjék sértődősdizhetni! Ön inkább a "lágyságban" Jelesked, míg Én talán patrac volnék ha félre Ismernek!
Kedvesem (nem tudom, hogy szólíthatnálak), én mint "tapasztalt" bipoláris beteg, talán tudok néhány gondolatot megosztani Veled. (Félreértés ne essék: nem mondom, hogy Te is az vagy.)
Teljesen átérzem azokat a gondolatokat, lelki gondokat, amikről írtál. Én magam is nehezebben élem meg a lelki gyötrődést, mint mondjuk egy-egy műtétet. Így vagyunk ezzel mi, akik talán egy kicsit "túlérzékenyek" vagyunk. Ez maga nem betegség, csak egy eredendően meglévő lelki adottság. Ezzel se volt gondom fiatalon, tudtam komolyan foglalkozni a tanulmányaimmal, munkámmal, ugyanakkor vidám és életteli voltam. Sajnos a házasságom egyáltalán nem volt sikeres, ma már tudom (kár, hogy jóval korábban nem tudtam), hogy a volt férjem erősen nárcisztikus személyiség, nem is tudtam szabadulni tőle időben. Tőle nem kaptam szeretetet, csak úgy csinált, "mintha"... , de én ezt akkor nem értettem. A 23 évi elégtelen osztályzatot érdemlő párkapcsolat felőrölte az idegeimet, és berobbant a bipolaritás. Teljesen "kijönni" belőle nem lehet, de gyógyszerekkel, terápiával (amiben a saját akaratunk, munkánk is benne van), sokat lehet enyhíteni a tüneteken.
Nagyon jól megfogalmaztad, hogy mi-mindent tartasz nem helyesnek, nem jónak az életed folyásában, ez már önmagában egy elindulás a jobbítás felé, de az értékeidről se feledkezz meg.
Én úgy vélem, szükséged van szakember segítségére (pszichológus, pszichiáter), nekik is őszintén fel kellene tárni a kétségeidet, a gondjaidat és biztos, hogy sok kérdésed is lenne. A terápia segíthet egy megküzdési stratégia megtalálásában is.
Azt én is úgy gondolom, hogy genetikailag is van hajlam, de csak hajlam arra, hogy valaki sokat szenvedjen lelki tényezőkkel (amelyeknek külső fizikai, viselkedésbeli megnyilvánulásai is lehetnek). Egy dolgot nem értek, pedig találkoztam már, láttam már ilyent: Nem tudom, mi indítja el az "önbántalmazást"?
Nagyon sokféle pszichés betegség, rendellenesség van, de az "egy kategóriába tartozók" között sincs két egyforma.
Ajánlom még Dr Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus előadásait a YouTub-on, nagyon értékes előadások, beszélgetések.
Mielóbbi megnyugvást, jobbulást kívánok szeretettel: Lona
Szia! Minden Jókat és mindég! Csak Jelzem -- és nem zaklatni akarlak! --, hogy Válasz-Kérdődhettem a másik, a sima Borderline topikban a Gondgyjaidra és ha Tudhatunk Kommunikálni is akár, akkor hátha Segít annak felismerése is, hogy Bizony nagyon Bonyolult komplex és szerte-ágazó a szitu, miképp a Lét is! Akkor minden Jókat és Jobbulást mindenképp és Tehetni is azért, hogy ez is Sikerüljön!
Sziasztok!
Iszonyú sok éve rágódom magamban és mostanra jutottam el odáig, hogy segítségre lenne szükségem. Ajánlották nekem ezt az oldalt és a fórumokat, úgy döntöttem, megpróbálom itt. Köszönöm, ha valaki elolvassa és tud segítséget nyújtani. 🙂
Szóval, már inkább a 30-hoz, mintsem a 20-hoz közeledő lány vagyok, tehát a tinikori drámázást már rég nem lehet rám mondani. Nemrég fedeztem fel, a borderline személyiségzavart. Sok minden igaz rám: érvénytelínetettek gyerekkoromban, érzelmileg és verbálisan bántottak, sosem fejezhettem ki az érzéseim, mondván, hogy anyámék mindent megadnak nekem és amúgy se lehet semmi bajom. Mindent fizettek, segítettek, fent tartották a tökéletes család látszatát. Gyerekkoromban rengetegszer láttam apámat részegen, olyankor tört-zúzott, bántotta anyámat. Aztán kiment az utcára és kifogástalanul viselkedett, csak a saját családját tette tönkre folyamatosan. Képtelen vagyok szürkén gondolkodni vagy érezni, folyamatosan ürességet érzek vagy dühöt vagy hirtelen azt, hogy mindenre képes vagyok és minden jó, többféle módon bántottam és bántom magam időszakosan (vagdosás, véresre kaparás, harapdálás), veszélyes helyzetekbe kerülök (szállítottak már kórházba alkoholmérgezés miatt, rendszeresen emlékezetkiesésig iszom magam vagy túleszem magam, volt hogy hányásig ettem,néha a ruha vásárlási láz is rám jön), képtelen vagyok unatkozni, folyamatosan hiányérzetem van, ha nem ér valami impulzus, de közben vannak napok, amikor csak bambulok. Olyan, mintha nem léteznék, mintha nem az én testem lenne és csak álmodnék. Néha nem ismerem fel a saját hangom vagy a tükörképem. Időszakosan gyakran vannak öngyilkos gondolataimat, elképzelem ahogy meghalok vagy másokat bántok. Nem tudom ki vagyok és mit akarok, mik a céljaim. Csak nyugalmat akarok és hogy szeressenek, de közben szörnyen tudok bánni a hozzám közel állókkal. Sokszor izolálódom és ellököm magamtól őket, utána meg borzasztó bűntudatom van. A legkisebb dolgon megsértődöm, nem tudom megbeszélni miket érzek, így simán csak bezárkózom és ignorálok mindenkit. Mindig rettegek, hogy titokban kinevetnek vagy nem szeretnek. Nem tudom szabályozni az érzéseimet, valamin mindig szenvedek vagy aggódom, képtelen vagy megnyugodni. Lelkesen elkezdek valamit aztán 5 perc és megunom. Viszont nem vagyok hangos és extrém és sok helyen ezt kritériumnak olvasom a borderline-hoz. A tüneteim hullámzóak, ha éppen úgy érzem nagyjábó oké az életem, akkor nem aggódom vagy pusztítom magam annyira, de ha már egy kicsit is kibillent valami, teljesen összeomlok. Főleg párkapcsolatban beteges megfelelési kényszerem van, képes vagyok hazudni is, hogy a páromnak tökéletes legyek és ilyenkor gyűlölöm magam. A barátaimhoz is mindig igazodom. Úgy érzem, csak színlelek az adott emberhez mérten. A külső szemlélődő számára egy nyugodt, csendes, intelligens, humoros, csinos lány vagyok (ezeket a jelzőket sokan mondták és soha senki nem hitte el, hogy nem vagyok jól), de belül folyamatosan ordítok. Felismerem, hogy valami nagyon nem oké (amúgy a családomban volt/van skizofrén, depressziós, alkoholista, drogfüggő, pánikbeteg, öngyilkos és ezek mind különböző személyek... szóval a genetikán is elgondolkodtam) Ilyen tünetekkel kihez lehet fordulni? Hol vesznek komolyan? Mi az első lépés? Egyáltalán jó irányba indultam el?
Köszönöm előre is, eléggé kétségbe vagyok esve és csak egyre szörnyebben érzem magam. 🙁