Tartalmak létrehozásához (vagy Regisztráció) szükséges.

Tevékenységek, amik örömet okoznak

Legszívesebben csak feküdnék.

Korábban zavart, h minden zárva, nincs hova menni, nincs mit csinálni. Sokféle dologhoz éreztem kedvet.

Most ott tartok, h ha lehetne sem mennék sehova. 

Táppénzen voltam. Aztán dolgoztam. Aztán vettem ki szabit. Most megint dolgozok.

Dolgozol, vagy még táppénzen vagy?

Dolgozni kell, fürdeni stb.

Mi gátol benne?

Per pill nekem a fekvés az egyetlen, amihez kedvem van. Minden mástól szenvedek.

Még nem jött az ódökolony. De tényleg, a lepkét is kiteszem úgy, h szinte le sem jön a szárnypora.

Idézet tőle: Kleó

Minek a pohár? Nem csíp, óvatosan tenyérbe, ķézmosás, oszt jó napot!

Hát Kleókám, ha kiereszti a bűzét, azt két napig nem viszi le a szappan sem. Még ezek szerint nem jártál így, szeliden tudsz bánni velük 😀 Nem egy Ó dö Kolony, az már szent.

Minek a pohár? Nem csíp, óvatosan tenyérbe, ķézmosás, oszt jó napot! A csípősektől én is félek + allergia. Egyedül a kullancsot gyűlölöm, és élvezettel irtom.

Ja nekem azért nincs állatkám, mert tudom én is, h nem mindig tudnék vele megfelelően foglalkozni.

Ahogy a profilképemen láthatod, szeretem a rágcsálókat. Volt az elmúlt évek során vagy tíz dzsungáriai törpehörink. Mindegyik nagy arc volt. A legutóbbi 2,5 évvel ezelőtt volt.
Sajnos most nincs, mert nem férne el, meg magamról gondoskodni sem annyira megy jól, nem akarom kiszolgáltatni a hörit annak, hogy mondjuk nem cserélek almot elég gyakran.
Minden állatot nagyon szeretek nagyjából, főleg, ha nagyon képtelenül néz ki. Kivéve a bálnát, az nekem nagyon ordenárén félelmetes, meg valahogy a lovakat sem. De bogarak, hüllők meg ilyesmi nem parás. Maximum kiteszem a poloskát egy pohárral, vagy a katicát. Jó, a molylepkét irtom, a darazsakat, méheket elkerülöm, a szúnyogot sem simizem.
Igazából a tevékenységek miatt kezdtem el írni.
Én most rákaptam a mindennapos sétára, ha szarul vagyok, akkor is, esetleg nem annyira hosszan, de kényszerítem azért magam, a jelenléti érzést is. Ha itthon vagyok, akkor tornázom, táncolok, énekelek, meg egyszerre is mehet. Az éneklés nagyon jótékony, a magamban beszélés helyett pl. kiváló.
Egyelőre nagyjából ugyanazokat a zenéket hallgatom, ebben azért elég depis viselkedésű vagyok, de megtanulom  a szövegeket, meg fordítgatom is néha, csak magamnak. Ha van olyan, hogy nyitottabb vagyok, akkor örömmel veszem, ha a YT "besorsol" valami újat és lesz új kedvenc is így.
A gép-függőségnek is megvan az előnye. Nem bírnám ki zene nélkül.

online játék, szerencsejáték, gyorshajtás, nikotin ,vad szex, macska vagy kutya simogatás babusgatás

Macsekunk van. Európai házi cirmos. Mi is szeretjük.

Az állatkáim nekem is sok örömet okoznak, főleg a kutyám! önzetlen szeretetet ad, hűséges, mindig ott van, kimozdít, mert sokszor magam miatt nem kelek fel de miatta igen, szeretek róla gondoskodni, mert hálás. Legjobb társ egy bordernek. Még mesélni is szeretek róla...

Ti hogy vagytok ewel?

Sokan vagytok itt nagy állatbarátok, ahogy így olvasgatok, meg nézegetem a profil képeket.

Milyen állatkátok van? Segít a rosszabb napokon? vagy inkább nyűg?

Nekem Hannoveri vérebeim vannak 6!, akikkel dolgozok is, és brit cicáim 2! akik örzik az álmom,hogy az egerek ne egyenek meg és van még Holstein bocim 2! akik nyírják a füvet.

wazzzzzzeee XD XD XD

 

 

Én továbbra is tartok kutyát, macskát.

Illetve rendben tartom a lakást illetve, portát.

Igyekszem sportolni is, mint súlyzózás illetve futás a kutyámmal, illetve kerékpározás.

Még idén decemberben is voltam kerékpározni!

Éppen csak nem úsztam még át a tót télen, de ami késik az nem múlik, hanem álmodozik róla az ember illetve tervezgeti!

A "gyógyikat" reményeim szerint sikerült teljesen letennem! Persze ezáltal "előéletem" nem tűnik el nyomtalanul, súlyosan rányomja bélyegét egész jelenemre!

Alkohol: 0,0% , NULLA!

Cigaretta egyelőre maradt ...

Kávé úgyszintén maradt ...

Szívélyes üdvözlettel,

Krisztián

 

Örömet okoznának, ha nem lennének éppen gyógyszeresen legátolva. Jelenleg gyógygombával és c-peptiddel kísérletezek a mellékhatások kiküszöbölésére, úgy tűnik, eddig sikerrel. Tudom, hogy ez nem a reklám helye, és eredetileg nekem is 0 bizalmam volt ezek felé, vagy inkább mínusz. Az is lehet, hogy mástól vagyok jobban, de egy kicsit segít, úgy érzem. Jobb a koncentrációm és a közérzetem. Persze, még mindig nem az igazi, mindig lehetne jobb is. Várom, hogy végre valaki elvegye tőlem/lecserélje azt a k. cisordinolt.

"Tevékenységek, amik örömet okoznak"

például ember számára:

a kognitív képességek fejlesztése.

mi is a kognitív képességek?

részletes ismertetőt írt magyarul Keményné és publikálta 2006 ban

jelenleg interneten elérhető a jgypk.hu weboldalon.

közvetlen link:

http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_tanulasban_akadalyozottak/51_a_kognitv_kpessgek_rendszere.html

egy kis absztrakció a tartalomból:

A kognitív képességek rendszere:

- közvetlen megismerő folyamatok:

Érzékelés, Észlelés, Figyelem

 

- közvetett megismerő folyamatok:

 

Emlékezés, Képzelet

 

Illetve egy érdekesség:

- Gondolkodás:

„Az a legmagasabb rendű mentális folyamat, amely fogalmak alkotásával és gondolkodási műveletek segítségével a valóság összefüggéseinek megértését, új ismeretek szerzését és problémák megoldását teszi lehetővé. A gondolkodás során a valóság közvetett és mélyreható megismerése történik, a beszéd és a fogalomrendszer segítségével”

 

 

Okt. 23 jó nekem. November is. Mindegy hol.

Okés smiley Most kapásból nekem az okt.23-a jó csak a hónapban, de novemberben szabaddá tudok tenni valami időpontot, a többség szava dönt! Egyeztethetnénk helyszínt, és időpontot is. A Budai Hegyekbe szeretnétek, vagy lehet a Pilis/ Dobogókő, vagy Dunakanyari rész...?  Várom az ötleteket és a jelentkezőket, szeretettel smiley

Búra-túra. 🙂 olyan, mint a teráPIA? 🙂

Benne vagyok, csak ne hagyjátok, hogy én mondjam az irányt.

Mèg 1-2 ilyen hsz ès Búra-túra indul. 🙂

A túrázás tényleg jó tud lenni nagyon. De tájékozódni én még telefonnal is nehezen tudok, a tér érzékem nem a legjobb. 

De utóbbi pár alkalommal jó helyet sikerült választani, gyönyörű volt az erdő és a túra végén a kilátás is páratlan volt. Akit kicsit is érdekel a természet, érdemes fontolóra venni.

Hát szerintem megéri, nagyon jó érzés. 🙂 Örülök, hogy kedvet csináltam. smiley

Ez nagyon jól hangzik!!! Köszönöm az élménymegosztást! Nem is rossz ötlet. Egy erdei túra nekem is jól esne. Én tájékozódni nem tudok, így olyan hely jöhet számításba, ahol ez nem gond.

Sziasztok,

Hónapokig tartó döglés után nemrég elvégeztem egy alapfokú térképolvasó és tájékozódási ismeretek tanfolyamot. Nem volt hosszú, csak 4 alkalom, szóval teljesíthető.  Az erdőben mászkálok a tájolómmal (9000Ft-ért vettem+ térképeket), és egészen kicserélődök egy félnapos mászkálás után. Lényeg, hogy bármerre mehetek az erdőben (elvileg) nem tévedek el. Nem érzem a fáradtságot, mert oda kell figyelnem arra, hogy hol járok, merre akarok menni, a tereptárgyakra, stb. csak a nap végén érzem, hogy piszkosul izomlázam van. Ez már két alkalom volt, hogy nekiindultam, de az a legnehezebb, hogy rászánjam magam, hogy menjek.

Csatlakozom az előttem szólóhoz, a fürdők, szaunák (ha nem zsúfolt helyen) jót tesznek, de a takarítás a legjobb, az alap!

Természetfilm nézése.

Más népek kultúráját, szokásait bemutató dokumentumfilm.

Állatkert

Gyógyfürdő, strand

Forró fürdő

Nagytakarítás után a tisztaság, rend is jó hatással van rám.

Ezt is felhozom. Hátha ír bele valaki.

Zsanna,

Ez utóbbi az Önvizsgálat nagyon jó lett. Gratulálok!

ÖNVIZSGÁLAT (naplómból)

Sokszor frusztrált vagyok, verseket hazudok, vágyom az elfogadást.
Feltűnni vágyok… kérkedek is ha kell, hogy rám figyeljenek; sohasem
voltam fontos senkinek. Én voltam két valami közt a lyukas szita,
melyen átnézett a bámészok hada. Szálka voltam, kis semmiség, mely
mégis szúr vág és csíp önmaga létezésével- mintha kimondatlanul
is ráolvastam volna bűnüket egyetlen jól irányzott tekintetemmel...
Én voltam az igazság pillanata, ami fájt. Ki viseli el ha szembesítik tulajdon
arc nélküli valóságukkal, mögöttes lényekkel, kit folyton rejtegetnek
mint vörös posztót. Belső látásom sértette hazugságra épített
útjaikat - nem vagy csak alig néztek szemembe. Emiatt megköveztek,
elhagytak, eldobtak, bosszút álltak, nem szerettek. (nekik nem kell
vesét fürkésző látnok). Elfárasztott szeretetlenségük: felőrölte erőmet
a megfelelni akarás; miként Sámsont Delila nyafogása. Így vesztettem el
erkölcsi erőmet a keserű önsajnálat mezejére lépve. Koldulni jó szót,
begyűjteni sok dicséretet, ahelyett, hogy vállaltam volna a számkivetettség
Krisztusi alázatát, életen méltóságának színpadán.

Érzelemmorzsák

PLÁTÓI

A csók mely szádat
nem érinti, mélyen a
szívedig hatolt.

NÉLKÜLED

Jelenlétednek
hiányát már egész a
fenékig ittam.

FELEJTÉS

Emlékezetem
fényt kapott filmjén egyre
fakul az arcod.

Hű TÁRS

Szeret a magány,
mindig megtalál engem,
csókjával ringat.

UTAS

Jöttment lettem az
érkező és induló
vontok között.

 

(vannak vidámabb verseim is)

Üzenet a palackból

A horizonthoz érve minden eldurvul.
A naplemente kicsavart rózsaszirma
arcomra csorog, mielőtt a végső lehelet kínja
felüvöltene, majd elcsitulna. Ég veled!
kiáltom a szárazdokkba szorult lábbal.
Derékba tört minden próbálkozásom.
Közröhejjé lettek verseim, sajnálatból
sem mehettek a megmaradottak közé.
Mindemellett bipoláris is vagyok…
Mindent harmóniába, rímbe akarok szedni,
de giccsbe hajlanak éretlen soraim,
és elnyeli a tenger, mint óriás torok.
Holdfény selyme simítja a lelkem;
csak szívdobbanásnyi szerelmet kerestem
s egy elismerést, de már csak bosszú
forral itt minden érvet; beszorultam
két csónak közé. Úsznék tenger közepére,
hogy lássak fároszt a tükörfelszínen
meglelhesselek, arcod belém égjen,
és a képek a parton a fénytelen éjben.
Nem maradt semmi, csak a monoton
idő szívverése, mely lassan kiszámol;
és a folyton kísértő csipkerózsa-sors.
Palackba zártak… jól vigyázzatok!

 

Egyetértek a festéssel kapcsolatban. Nem is kell megijedni, ha nem sikerül művészire, mert akár egy paca is kefejezheti a legmélyebb érzelmeinket. Ezt megtanultam a terápián. S ne féljünk az eszközöktől. Valóban csak hozzá kell látni, megismerni, s a sajátunká, magunkévá tenni 🙂 s ez egy ilyen folyamat. teljesen átszellemülünk és felfedezünk valamit magunkban.

Az írás is terápiás jellegű tud lenni. Nekem érzésnaplóm van. Ebbe minden gondolatom, érzésem le szoktam írni, s ha van ihlet egy-egy rajzot is mellékelek hozzá. Igazán felszabadító, főleg, ha az ember nem mer, vagy nem tud kivel beszélni a problémáiról.

Van ezeknek a tevékenységeknek valami mágikus hatása. Sokszor nehéz belekezdeni, ezért a legjobb mindig elöl tartani legalább papírt, ceruzát, tűt, fonalat, bármit.

Én nem rég csomózni tanultam meg egy ősrégi oktatófilmből, agytornának sem utolsó. Volt olyan, hogy csak félálomban értettem meg hogyan működik, és az is előfordult, hogy a fejem már nem emlékezett az előző nap tanultra, de a kezem igen.

Dobozkapitány után jövök én is.

A festés számomra a felszabadító tevékenyésg. Nincs tehetségem, de a festéshez igazán nem szükséges; csak néhány tubus kell vagy az iskolai gombos vízalapú, meg néhány ecset és egy üres lap. Csupán a színek egymásra hordásával könnyű kifejezni érzelmeket, hangulatokat. Jobb passzban tutorial videókkal vagy képek hosszan nézésével tájképeket festek. Zaklatott állapotban nem megy, de miután elült bennem a vihar, nagyon jó levezető, és segít megélni a saját érzéseimet, feloldódni.

A másik az írás. Történeteket nagyon-nagyon ritkán kezdek írni, inkább napló-szerűséget, vagy csak a szavakkal kitmbolok magamból minden negatívat. Segít átgondolni élményeket, akár másik ember szemszögéből megnézni helyzeteket - azt hiszem az írás segít empatikusabbnak lenni. 

Eszter topic nyitójára válaszolva, hogy miféle mukára vagyunk képesek? Bármit meg lehet tanulni, tényleg bármit. Az a fontos, hogy élvezzük, amibe belekezdünk és próbáljunk megbízni magunkban - ahogyan nekikezdünk az első ecsetvonásnak, az első megvarrt ruhaszegélynek, az első legépelt oldalnak, máris áthágjuk a határainkat, a félelmeket és szorongást! Segít önbizalmat építeni, megtaláni a saját stílust, hangot.

Nálam ezt már tömörebben és könnyebben érthetően más megfogalmazta: "Mindig olyandolgokat csinálok, amiket nem tudok, így leszek képes végül megcsinálni azokat."

​​​​​Beszélgessünk s indítsuk újra a fórumot! 🙂 Részt veszek egy képzőművészeti terápián, ahol rengeteg tapasztalatot szerezhetek magamról, a tudat alattimról, s arról, hogy egy-egy szó milyen hatást vált ki belőlem. Nagyon érdekesnek találom, s aki csak tudja az próbálja ki! 🙂

Nem vettem még részt ilyen fórumokban, de gondolom a beszélgetéshez nem sok minden kell, csak egy téma, vagy bármi amire lehet reagálni. Ha nem sikerült akkor bocsánat előre is.

amikor hagyom, hogy az alkotás beszéljen, 
akkor lényegében odaállok lelkem legbelső zugainak,
a legbelső kastélyomnak a kapuja elé” 

(Emmanuel Müller)

Sajnálom,hogy ez a fórum kicsit háttérbe szorult,pedig szerintem nagyon fontos dolgokról esett szó.

Június 13.-án volt az utolsó bejegyzés.

Köszönöm az elismeréseket. Nehéz megosztani ezeket a képeket, általában csak a "szép kis festményeimet, rajzaimat" mutogatom az ismerőseimnek. De a terápiás képeim talán őszintébbek. Mindkettő én vagyok. A terápiás képeket "hirtelen felindulásból" csinálom általában.

Zomebazam, szépeket csinálsz te is! 🙂
 

Köszönöm mindenkinek.
Ezek sajnos régebbiek, mostanában nem megy.
A porcelán is saját ikeás alapra, apám 75. szülinapjára készült, elmosogatható. (de nem használta még...)

Ezek gyönyörűek. A gyógyulás jelei. Istenadta tehetség vagy!

Ezt a porcelánt te festetted?

Nagyon szépek.Komolyan.S nem szokványosak.

Ezek képkeretek


ezek karkötők, de nem nagyon megy a fájl beillesztés...

nagyon jók!

mik a képekhez fűződő érzések, gondolatok, vágyak?

Fantasztikusak!

Köszi! Néhány képed igazán erőteljes, szíven ütött.

csináltam egy másik albumot, közkivánatra megmutatom 🙂

http://hu.fotoalbum.eu/jolan2/a869582

 

 

Parrot, a csuhébaba és a virágcsokor nagyon tetszik! Ügyes vagy és kreatív! 🙂

Jolán, a te képediből az első párat sikerült csak megnéznem mielőtt leblokkoltad, azért ha felteszed máshová, szívesen megnézném a többit is.