761 tartalom / 0 új
Utolsó bejegyzés

Szomorka írta:

Na eldőlt, november végén hazaköltözünk:) most eh helyre hozott, magyon várom! 

Biztos talál munkát, igazi túlélő:) meg egy kiscicát is örökbefogadunk, mjndig is nagy vágyam volt eg cica benti tartással. Állatok között a depresszióm is elkerül jórészt. Ma véglegesítettem a döntést, ahogy bementem dolgozni, ezek az emberek, ez a közeg, mind csak álarcot visel, mosojog az embesz szemébe... felfordul a gyomrom! 

Viszont nagyon örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra, itt mindenki kedves Smile

 

gyógyszeres kezelésen nem gondolkodtam

eddig, kis vese alulműködéssel úgy gondoltam jobb minden bogyót elkerülni, de nem vagyok túl jártas ebben. Milyen készítmènyek vannak? Erős a függőség, és a mellékhatások? Jó lenne, ha leírnád a tapasztalataodat! Köszönöm előre is Smile

Hú, nagyon örülök, nagyon jó hírek ezek!

Gyere át a gyógyszer topikba. 

Offline

Na eldőlt, november végén hazaköltözünk:) most eh helyre hozott, magyon várom! 

Biztos talál munkát, igazi túlélő:) meg egy kiscicát is örökbefogadunk, mjndig is nagy vágyam volt eg cica benti tartással. Állatok között a depresszióm

is elkerül jórészt. Ma véglegesítettem a döntést, ahogy bementem dolgozni, ezek az emberek, ez a közeg, mind csak álarcot visel, mosojog az embesz szemébe... felfordul a gyomrom! 

Viszont nagyon örülök, hogy rátaláltam

erre

az oldalra, itt mindenki kedves Smile

 

gyógyszeres kezelésen nem gondolkodtam

eddig, kis vese alulműködéssel úgy gondoltam

jobb minden bogyót elkerülni, de nem vagyok túl jártas ebben. Milyen készítmènyek vannak? Erős a függőség, és a mellékhatások? Jó lenne, ha leírnád a tapasztalataodat! Köszönöm előre is Smile

Szomorka írta:

Az a baj, hogy kis falvak vannak errefelé, gyalog távon belül csak egy két munkahely van, buszozni nem nagyon tudok, mert pánikolok. Attol félel mindig, hogy rossz helyen szállok le, vagy nem áll meg a busz Sad :D 

igyekszem, csak most nagyon el vagyok keseredve, de sokat segített, hogy válaszoltál Smile terapeutát szeretnék, az lenne a legjobb ha othon találnék megfelelő munkát, akkor nem lenne ennyi stressz, jobban lehetne a lelkem is. Majd írok fejleményeket, ha már kiderült mi lesz, csak drukkolj kérlek!

Persze, hogy drukkolok!

Ezek szerint jó lenne, ha itthon tudnál dolgozni. Párod itthon is találna munkát?

 

 

 

Offline

Az a baj, hogy kis falvak vannak errefelé, gyalog távon belül csak egy két munkahely van, buszozni nem nagyon tudok, mert pánikolok. Attol félel mindig, hogy rossz helyen szállok

le, vagy nem áll meg a busz Sad :D 

 

igyekszem, csak most nagyon el vagyok keseredve, de sokat segített, hogy válaszoltál:) terapeutát szeretnék, az lenne a legjobb ha othon találnék megfelelő munkát, akkor nem

lenne ennyi stressz, jobban lehetne a lelkem is. Majd írok fejleményeket, ha már kiderült mi lesz, csak drukkolj kérlek!

Szomorka írta:

Nagyon bonyolult a helyzet. Szerintem nem akarnak kirúgni, de új séfet kaptunk, és a hotelt fel akarjàk húzni 3csillagról 5re. Csak 22éves vagyok, nincs olyan nay szakmai tapasztalatom. Már kirúgtak egy embert, és tudom hogy a hó végén is kirúgnan egyet. Én szeretnék elmenni, a télen csak a desszertekkel kellene foglalkoznom, és új étlapunk lesz, amiről meg sem kérdeztek, hogy én mit csinálnék. Olyan desszertek lettek berakva, hogy előre látom, hogy meg fogok szakadni a munkába, és nem is szívesen csknálnám az az ugazság. Dtermészetesen segítene a párom, de nem akarok rá utalva lenni, hónapokig a saját szomorúságomba fürödve otthpn ülni, amíg ő dolgozik,de az egyik legnagyobb félelmem ami mindig is gondot okozott az új munkahely. Eljutok odáig, hogy jelentkezek, aztán be kell menni próbanapra.... nem tudok németül, csak angolul, ez nagyon nagy hátrány itt. na meg az idegen új környezet.... teljesen kikészülök ha ez jut eszembe. Most beszéltünk róla, hogy november végéig gyűjtűnk egy kis pénzt, és hazamegyünk, a tartalékkal kihúznánk amíg legalább egy jogsit meg egy nyelviskolát elvégzek. Ha lenne jogsim, akkor nem a munkahely által biztositott lakásban laknék, könnyebben kereshetnék új helyet is ha valami nem tetszik. Ha most innen elmegyek akkor megint oda kell költöznöm ahol dolgozok, így még nehezebb. A kollégáim kedvdesek amúgy a szemembe, de pár szakmai dolgom kívül másról nem tudunk beszélni, olyan mintha egy robot lennék aki csendben dolgozik. 

Itt sajnos nincs mód terápiára, egy évig jártam pszichológushoz, de valahogy nem tudtam vele őszinte lenni, így nem is tudott a depressziómról, csak a pánikbetegségről. 

Értem. Nehéz ügy, de szerintem elég jó kilátások vannak. Majd belátod. Smile (Haha, de rossz. Kilátás, belátás.)

Jó terv a jogsi szerzés és német tanulás. Hajrá!!

"Ha lenne jogsim, akkor nem a munkahely által biztositott lakásban laknék,"

Itt mi az összefüggés? 

Nagyon örülök, hogy szereted a szakmádat, hogy szeretnél új, jobb helyre menni. Ha hazajöttök, próbálj meg legalább egy pár alkalommal elmenni egy teraphoz és legyél teljesen őszinte. Esetleg gyógyszert is kipróbálhatnál, akkor áterhez is kell menned.

 

 

Offline

Nagyon bonyolult a helyzet. Szerintem nem akarnak kirúgni, de új séfet kaptunk, és a hotelt fel akarjàk húzni 3csillagról 5re. Csak 22éves vagyok, nincs olyan nay szakmai tapasztalatom. Már kirúgtak egy embert, és tudom hogy a hó végén is kirúgnan egyet. Én szeretnék elmenni, a télen csak a desszertekkel kellene foglalkoznom, és új étlapunk lesz, amiről meg sem kérdeztek, hogy én mit csinálnék. Olyan desszertek lettek berakva, hogy előre látom, hogy meg fogok szakadni a munkába, és nem is szívesen csknálnám az az ugazság. Dtermészetesen segítene a párom, de nem akarok rá utalva lenni, hónapokig a saját szomorúságomba fürödve otthpn ülni, amíg ő dolgozik,de az egyik legnagyobb félelmem ami mindig is gondot okozott az új munkahely. Eljutok odáig, hogy jelentkezek, aztán be kell menni próbanapra.... nem tudok németül, csak angolul, ez nagyon nagy hátrány itt. na meg az idegen új környezet.... teljesen kikészülök ha ez jut eszembe. Most beszéltünk róla, hogy november végéig gyűjtűnk egy kis pénzt, és hazamegyünk, a tartalékkal kihúznánk amíg legalább egy jogsit meg egy nyelviskolát elvégzek. Ha lenne jogsim, akkor nem a munkahely által biztositott lakásban laknék, könnyebben kereshetnék új helyet is ha valami nem tetszik. Ha most innen elmegyek akkor megint oda kell

költöznöm ahol dolgozok, így még nehezebb. A kollégáim

kedvdesek amúgy a szemembe, de pár szakmai dolgom kívül másról nem tudunk beszélni, olyan mintha egy robot lennék aki csendben dolgozik. 

 

Itt sajnos nincs mód terápiára, egy évig jártam pszichológushoz, de valahogy nem tudtam vele őszinte lenni, így nem is tudott a depressziómról, csak a pánikbetegségről. 

Offline

Nem járok én semmilyen terápiára sem orvoshoz. Régen voltam pszicgiáternél amikor pánikbeteg lettem. Akkor írt fel nekem gyógyszert amit több mint 1 évig kellett szednem. 

Offline

Szia én csak barátokat szeretnék olyan embereket akikkel mindent megoszthatok és megértenek engem. Ez a dolog már általános iskolás korom óta van vagyis már jóval elötte is voltak gondok egyrészt a családi körülményeim miatt is. A családom nagyon szegény volt édesapám meg alkoholista aki minden nap részegen járt haza és bántotta a családját többek közt édesanyámat meg a testvéreimet engem viszont nagyon szeretett féltett. Az életünk nagyon rossz volt mellette és engem is bántottak az iskolában már elsős korom óta. Lenéztek minket mert szegények voltunk. Én meg csendes visszahúzódó félénk. Ez sajnos a mai napig is kihat az életemre. Semmibe nincs szerencsém bátortalan vagyok és elnyomnak az emberek. Párkapcsolataim is nagyon rosszak voltak sose találom meg a hozzám illő párt. Mindig olyanokkal jövök össze akik az ellentéteim és nem tudnak megérteni. Nagyon sokat szenvedek mert szeretnék végre boldog teljes éltet élni mint a többi ember de nem megy. Most a párkapcsolatommal küzdök már a szakítás szélén állunk. Én meg sajnos társfüggő is vagyok ha elhagy abba bele fogok betegedni. Ismerem magam nagyon jól. Mindegyik szakítás után kikészültem. Egyszerűen nem tudok szakítani pedig az lenne a legjobb mert nem vagyok boldog a párommal és ő se velem sajnos. Ellentétei vagyunk egymásnak szinte mindenbe. Ő egy végtelenül nyugodt ember elvan a maga kis világában neki az az élete jó amit folytat. Én meg ennek az ellenkezője vagyok hamar felhúzom magam mindenen folyton idegeskedek és sajnos agresszív vagyok főleg akkor ha nem úgy bánnak velem ahogy azt szeretném.

Szomorka írta:

Szép estét, új vagyok, az első hozzászólásom. Nem tudom mit kezdjek az életemmel. Ez a tehetetlenség minden napomra rányomja pecsétet. Külföldön élek, dolgozok, szeretek itt lenni, de jobb volna otthon. Hazai viszonylatban nagyon nehéz lenne megélnem, 9 hónapig bírtam, és penge élen táncoltam. Nincs aki anyagilag segíthetne, nincs választásom. Úgy érzem belefáradtam a munkámba, nem tusom képes leszek e örök életemben szakácskodni. Mindig azt gondoltam ez az álmom, de néha annyira elfáradok. Amúgy is folyton fáradt vagyok a depressziótól. Pedig, most mondhatni mindenem megvan, van hol lakni , végre van kivel lakni, és van mit enni. De úgy érzem nem itt van a helyem, és rettegek tőle, hogy a szakmámban kudarcot vallok, hogy nem leszek elég jó. Félek minden nap, hogy elveszítem a munkahelyemet, és akkor nem lesz aki segítsen. A páromat nem akarnám ezzel terhelni, de ha kirúgnának, megint annyira magamba fordulnék, hogy hónapokig nem tudnék dolgozni. De ez a mindennapi félelem sem jó. Ha találnék jobb helyet akkor felmondani is félnék. Tanácsok jól jönnének, hogyan tehetném elviselhetőbbé a helyzetet? Vagy csak arról, hogyan érezhetném magam kevésbé fáradtnak, motiváltnak? 

Szia!

Nehéz dolgod lehet, de szerintem azért nem annyira rossz a helyzet. 

A mh-i problémát megértem, egy szakácsnak nagyon sokat kell dolgoznia. 

Van arra utaló jel, hogy ki akarnak rúgni vagy tulképpen te szeretnél máshova menni (mert nem jó a fizetésed vagy átlagon felül is túl sokat kell dolgozni vagy nem szereted a kollegáidat vagy túl messze van a mh., satöbbi)? 

Azt írod, van barátod. Akkor felteszem, ő segítene, ha kirúgnának, nem? Vagy otthon elővenné a lelakatolt fridzsiderből a kaját, megvacsorázna és nézné, hogy te nézed, ahogy eszik? Smile

Szedsz gyógyszert a depire? Gondolom terápiára nem tudsz járni.

 

Offline

Szép estét, új vagyok, az első hozzászólásom. Nem tudom

mit kezdjek az életemmel. Ez a tehetetlenség minden napomra rányomja pecsétet. Külföldön élek, dolgozok, szeretek itt lenni, de jobb volna otthon. Hazai viszonylatban nagyon nehéz lenne megélnem, 9 hónapi bírtam, és penge élen táncoltam. Nincs aki anyagilag segíthetne, nincs választásom. Úgy érzem belefáradtam a munkámba, nem tusom

képes

leszek e örök életemben szakácskodni. Mindig azt gondoltam ez az álmom, de néha annyira elfáradok. Amúgy is folyton fáradt vagyok a depressziótól. Pedig, most mondhatni mindenem megvan, van hol lakni , végre van kivel lakni, és van mit enni. De úgy érzem nem itt van a helyem, és rettegek tőle, hogy a szakmámban kudarcot vallok, hogy nem leszek elég jó. Félek minden nap, hogy elveszítem a munkahelyemet, és akkor nem lesz aki segítsen. A páromat nem akarnám ezzel terhelni, de ha kirúgnának, megint annyira magamba fordulnék, hogy hónapokig nem tudnék dolgozni. De ez a mindennapi félelem sem jó. Ha találnék jobb helyet akkor felmondani is félnék. Tanácsok jól jönnének, hogyan tehetném elviselhetőbbé a helyzetet? Vagy csak arról, hogyan érezhetném magam kevésbé fáradtnak, motiváltnak? 

Offline

Szia Marika!

Üdv a fórumon!

Miben tudunk segíteni?

Jársz orvoshoz? Vagy terápiára?

Mióta tart ez?

Mit értesz a nagyon sérült alatt? Traumák?

Offline

Kis koromtól kezdve szerencsétlen vagyok mindenben nem bírok így élni kérem valaki segítsen rajtam Sad Nagyon magam alatt vagyok bánatos vagyok depressziós. 

Offline

Sziasztok őszinte igaz barátokat keresek olyan embereket akik hasonlóan gondolkodnak mint én. Lelkileg gyenge és nagyon sérült nő vagyok aki már sokat szenvedett az életben és a mai napig is csak szenvedek kínlódok. Nem szeretek élni mert nem jó az élet Sad :( :( 

Offline

Kiscsillag írta:

Kiwi1.2.3. írta:

Mindannyiunkat sokkolt ami történt,hiszen veszteséget élünk át.Elvesztek a nicknevek ,a hozzászólásaink,a blogbejegyzéseink,etc,etc.De ha belegondolunk a legnagyobb sokkot először Krisz majd Eszter kaphatta.Fél év fejlesztési munka lett oda ,másodpercek alatt.

Minden amit a mi érdekünkben ,a mi kényelmünkért,a mi közösségünkért végeztek.

Tudom ez most elég egyoldalú,nem vígasz, áttoló megközelítés,de ez is egy szempont ,amiről még  kevés szó esett. 

Szerintem.

Ez sem kerülte el a figyelmem. Sad

 

Tudom Kiscsillag.

Ez csak egy gondolatmenet volt a részemről.

Kiwi1.2.3. írta:

Mindannyiunkat sokkolt ami történt,hiszen veszteséget élünk át.Elvesztek a nicknevek ,a hozzászólásaink,a blogbejegyzéseink,etc,etc.De ha belegondolunk a legnagyobb sokkot először Krisz majd Eszter kaphatta.Fél év fejlesztési munka lett oda ,másodpercek alatt.

Minden amit a mi érdekünkben ,a mi kényelmünkért,a mi közösségünkért végeztek.

Tudom ez most elég egyoldalú,nem vígasz, áttoló megközelítés,de ez is egy szempont ,amiről még  kevés szó esett. 

Szerintem.

Így van. Esztert és Kriszt nagyon megviselhetik a történtek. Sad

Online

Kiwi1.2.3. írta:

Mindannyiunkat sokkolt ami történt,hiszen veszteséget élünk át.Elvesztek a nicknevek ,a hozzászólásaink,a blogbejegyzéseink,etc,etc.De ha belegondolunk a legnagyobb sokkot először Krisz majd Eszter kaphatta.Fél év fejlesztési munka lett oda ,másodpercek alatt.

Minden amit a mi érdekünkben ,a mi kényelmünkért,a mi közösségünkért végeztek.

Tudom ez most elég egyoldalú,nem vígasz, áttoló megközelítés,de ez is egy szempont ,amiről még  kevés szó esett. 

Szerintem.

Őszintén?

Az első percekben inkább arra gondoltam , hogy Mit dolgozhatnak most Krisszék ezt valahol le is írtam. Iszonyat meló...

Már megéltem ezt amikor egy éves anyag veszett el egy másik közösségi portálon és mennyit dolgoztunk a módik a tagoknak válaszoltak szinte 24 órás felosztásban ott több százezres tagság volt és az utolsó biztonsági mentés maradt meg...nagyon is átéreztem ezt...rengeteg munka és nem vígasz, hogy a fejlesztéseket icipicit könnyebb visszaállítani semmi nem vígasz erre...  sad

Majd később jöttem rá mi veszett el tőlem...

Most bizonytalannak érzem én is hogy ki kicsoda, de remélem ez változik és remek gondolat cserék jönnek...

Kicsit ez új lehetőség is egy új kezdet...

Offline

dopamin írta:

Kedves, nem támadásnak írtam csak elmondtam, hogy éreztem magam tőle...ez egy sacc egy másfél hetes kommunikáció volt egy topicban igazából azt sem tudom ki vett benne részt csak olvastam...

Egy másik fórumon én is több évet voltam és megéltem sokat az önmagának válaszolgató kérdezgetőtől ...a víszályt szító...a dupla tripla regges...igen nos sok minden volt...értelek...tapasztaltam...

Igyekszem úgy írni, hogy ne bántsak senkit...lehet ezt még gyakorolnom kell...

 

 

 

 

 

Én nem vettem támadasnak. Csak tisztázni szerettem volna, hogy miért írtam azt amit írtam.

Offline

Kiwi1.2.3. írta:

Mindannyiunkat sokkolt ami történt,hiszen veszteséget élünk át.Elvesztek a nicknevek ,a hozzászólásaink,a blogbejegyzéseink,etc,etc.De ha belegondolunk a legnagyobb sokkot először Krisz majd Eszter kaphatta.Fél év fejlesztési munka lett oda ,másodpercek alatt.

Minden amit a mi érdekünkben ,a mi kényelmünkért,a mi közösségünkért végeztek.

Tudom ez most elég egyoldalú,nem vígasz, áttoló megközelítés,de ez is egy szempont ,amiről még  kevés szó esett. 

Szerintem.

Ez sem kerülte el a figyelmem. Sad

Offline

Mindannyiunkat sokkolt ami történt,hiszen veszteséget élünk át.Elvesztek a nicknevek ,a hozzászólásaink,a blogbejegyzéseink,etc,etc.De ha belegondolunk a legnagyobb sokkot először Krisz majd Eszter kaphatta.Fél év fejlesztési munka lett oda ,másodpercek alatt.

Minden amit a mi érdekünkben ,a mi kényelmünkért,a mi közösségünkért végeztek.

Tudom ez most elég egyoldalú,nem vígasz, áttoló megközelítés,de ez is egy szempont ,amiről még  kevés szó esett. 

Szerintem.

Online

Kedves, nem támadásnak írtam csak elmondtam, hogy éreztem magam tőle...ez egy sacc egy másfél hetes kommunikáció volt egy topicban igazából azt sem tudom ki vett benne részt csak olvastam...

Egy másik fórumon én is több évet voltam és megéltem sokat az önmagának válaszolgató kérdezgetőtől ...a víszályt szító...a dupla tripla regges...igen nos sok minden volt...értelek...tapasztaltam...

Igyekszem úgy írni, hogy ne bántsak senkit...lehet ezt még gyakorolnom kell...

 

 

 

 

 

Offline

Egy szimpla kérés volt részemről, hogy informáljunk másokat a névváltásról. Senkit nem állt szándékomban ezzel bántani v. csesztetni. Kb. 6 éves tagságom alatt sok mindent megéltem, ezért írtam azt, amit írtam.

Online

Köszönöm nekem is tetszik a profil képem kifejez engem,

Remélem helyrerázódunk és jókat beszélgetünk...

A mútkorban volt egy kis zörrenés az egyik topicban, azzal kapcsolatban hogy ki milyen nicken vagy új nicken fut...

az elég rosszul érintett majdnem magamra vettem, de sikerült lelőni magam Smile Hiszen én csak három hónapos búrás vagyok...bár előbb találtam volna rá nagyon sokat segített volna nekem...

Most csend van...remélem mindenki jól van

 

Offline

dopamin írta:

Kiscsillag írta:

Olyan érzésem van mintha egy katasztrófa sújtotta területen keresnénk a túlélőket és próbálnánk helyrehozni, ami csak félig ment tönkre.

Leginkább az "elveszett" tagokat sajnálom. Remélem hamarosan visszatérnek.

Szia Kiscsillag,

Nagyon tökéletesen írtad le az érzést.

Bennem is egyfajta gyászreakció indult el, én még inkább csak figyelgettem a többieket és igyekeztem kapcsolódást találni vagy párbeszédet indítani... most nem tudom ki kicsoda sikerült e visszareggelni vagy esetleg más nicken van biztosan nagyon sok blog, hozzászólás akár topic is elveszett igen túlélőket keresni, helyrehozni és gyászolni azt ami elveszett...

Sajnálom, hogy Te is ezt érzed. Sad

Olyan mintha sokan még nem találtak volna magukra. Gyakorlatilag rajtam kívül csak Kleót látom aktívnak... a történtektől függetlenül reagál az írásomra...

Sztem pár nap és helyrerázódik a társaság.

Szép az új profilképed! 

Online

Kiscsillag írta:

Olyan érzésem van mintha egy katasztrófa sújtotta területen keresnénk a túlélőket és próbálnánk helyrehozni, ami csak félig ment tönkre.

Leginkább az "elveszett" tagokat sajnálom. Remélem hamarosan visszatérnek.

Szia Kiscsillag,

Nagyon tökéletesen írtad le az érzést.

Bennem is egyfajta gyászreakció indult el, én még inkább csak figyelgettem a többieket és igyekeztem kapcsolódást találni vagy párbeszédet indítani... most nem tudom ki kicsoda sikerült e visszareggelni vagy esetleg más nicken van biztosan nagyon sok blog, hozzászólás akár topic is elveszett igen túlélőket keresni, helyrehozni és gyászolni azt ami elveszett...

Offline

Tudom olcsó vigasz a történtekre:Valamit kifelejtettünk a számításból

 

péntek 13.

https://www.youtube.com/watch?v=SJUhlRoBL8M

Always look on the bright side of life

 

Offline

Sad nekem is.

én "még élek". De ha legközelebb 2016-ost hoznak vissza, akkor kampec.

Offline

Olyan érzésem van mintha egy katasztrófa sújtotta területen keresnénk a túlélőket és próbálnánk helyrehozni, ami csak félig ment tönkre.

Leginkább az "elveszett" tagokat sajnálom. Remélem hamarosan visszatérnek.

Offline

Ezt nekem is javasolta, eleinte tőlem is elfordult a számomra fontos ember, utána jóval később mégis felhívott. Sosem lehet tudni.

Offline

hALI SZIASZTOK

Gon
Offline

Szia Magány!

Köszönöm, akkor írok neked.

Offline

sziasztok! énis magányos vagyok szívesen beszélgetek ,ismerkedek lányokkal it t!

Offline

Kedves Gon!

Én bármikor beszélgetek veled, tudod....... wink

Gon
Offline

Sziasztok!

Magányosnak érzem magam. Örömmel beszélgetnék bárkivel, aki szintén magányos és szeretne beszélgetni.

Offline

magány írta:

A pszichóm javaslatára megpróbáltam öszintén feltárni magamat mások felé, pontosabban egy számomra fontos ember elött erre elfordult tőlem..... pedig csak őszintén elmondtam neki hogy mivé váltam..... így legyen őszinte az ember.....crying

Sajnos nem mindenki érti meg. Sad De ettől még lehet, hogy van olyan a környezetedben, aki igen.

Offline

matiri2 írta:

sad
Hogyhogy?! Miért?

Majd megírom.

Offline

A pszichóm javaslatára megpróbáltam öszintén feltárni magamat mások felé, pontosabban egy számomra fontos ember elött erre elfordult tőlem..... pedig csak őszintén elmondtam neki hogy mivé váltam..... így legyen őszinte az ember.....crying

Offline

sad
Hogyhogy?! Miért?

Offline

A rohadt jó életbe, úgy tűnik, hogy ennyi volt a munkahelyemnek. Nem tartott sokáig.

 

Offline

dralbanjehovawitnessmichaelscofield írta:

szeretettel nektek ,

http://indavideo.hu/video/pszichiatria_indulo

hát remélem megértőek lesznek az illetékesek

a gitárt születésnapomra kaptam egy hónapja, a megszólaltató elektronikát bontva vettem,és átépítettem , a hangfalat teljes egészében én építettem.

 

 

a "börtön ablakába" című "slágert" próbáltam meg utánozni az én elképzelésem szerint

zombori voltam

 

Köszönjük szépen a linket,és a tájékoztatást.

Azt,hogy te vagy zombori,ezalatt a név alatt is, már nem lep meg.

Én nem utállak téged!

szeretettel nektek ,

http://indavideo.hu/video/pszichiatria_indulo

hát remélem megértőek lesznek az illetékesek

a gitárt születésnapomra kaptam egy hónapja, a megszólaltató elektronikát bontva vettem,és átépítettem , a hangfalat teljes egészében én építettem.

 

 

a "börtön ablakába" című "slágert" próbáltam meg utánozni az én elképzelésem szerint

zombori voltam

 

Offline

Ez tetszett Mahagóni

smiley

Igen, nagyon egyedül éreztem magam.

Ami időt külön töltök a pasimmal (barim), azt rettenetesen élem meg.

Nagyon rossz minden.

Amikor együtt vagyunk, minden csodálatos és minden értelmet nyer.

Ez az én kötődési traumám.

Offline

Én szeretem a rókát.

Egyszer egy ezüst rókát akarok.

De Róka,egyedül érzed magad?

Offline

Nagyon szomorú vagyok, üres és nagyon borderline.

Valaki szeressen!!!

Offline

Mahagóni, ha majd online leszel. Figyelemesen átolvastam mindazt a posztot, amit ide írtál. Te még nagyon fiatal vagy, ha jól értettem, 25 év alatt. Abbahagytad az egyetemet? Van mód rá folytatni. Neked szükséged lenne egy olyan kiváló helyre, mint a Thalassa Ház, be kellene menned, biztos, hogy tudnának Neked segíteni. Egy picivel találn jobb, mint a Tündérhegy. Biztos, hogy szükséged lenne rá, hogy összekalapáljanak, gyógyszert állítsanak be, pszichoterápián, foglalkozásokon vegyél részt. Előtted az Élet, az egyetemet is újra kezdhetnéd. A saját fiam tapasztalatából tudom, aki először az idős nagyapja miatt abbahagyta a főiskolát, majd újrakezdte és beszámítottak neki minden letett vizsgát. Azóta már elvégezte. Nem ördögtől való. Tényleg szükséged lenne a Thalassa Ház kiváló segítő munkájára, ha rám hallgatsz, mint öregebbre, aki élete során háromszor volt fenn Tündérhegyen és mindháromszor segítettek neki, akkor felvállalod.

Offline

Szép napot itt Mindenkinek.

Ma reggel rosszul ébredtem, ezért úgy döntöttem, hogy megvárom a holnapi napot, délután kettőkor lesz a fejvadásznál az állástárgyalásom. Úgyis holnap kezdődik március 21-ével a tavasz, ma még hagyok egy napot a rendetlenségnek a lakásomban. (Amit a több heti depressziós állapotnak köszönhetek, mert amúgy rendszerető vagyok). Valahogy összekötöm most a munkát a tanulással is (szakfordítói), annyira vágyom rá, hogy dolgozhassam ismét. Most minden ennek van alárendelve. De holnap tényleg új fejezetet nyitok az életemben. Nagyon bízom benne, hogy rendben lesz a 8 órás állás a Trenkwaldernél, ráadásul itt helyben, a kerületben lenne, ahol lakom. Akkor időm is jut utána az angol fordítást tanulni. Na, most jól elmagyaráztam magamnak, hogy ma miért leszek megint lusta.

 

Offline

Zombori, én nem szoktam hozzá a Rivotrilhoz, nem is szedem, csak amikor nagyon muszáj. Hála Istennek, arra mindig vigyáztam, hogy semmilyen gyógyszerhez eddigi életem során ne szokjam hozzá.

Offline

ZomboriHatesYou írta:

Kiwi 1 2 3 profilját szerettem volna elolvasni,vagyis megérteni,de nem találom az idegen szavak kéziszótárát,és nem vagyok elég képzett ideológialag.

most szomorú vagyok..és bántanak,megint bántanaaaaaaaaaaaaaaaaak

Figyelj Zombi!

Nem bántalak,nem is akarlak.

És nem kell hozzám sem idegen szavak kéziszótára sem.Most ne a profilomat nézd kérlek,hanem azt ,hogy nem ok nélkül írok a krízisbe.Ha megtennéd,hogy elolvasod a krízis topicban az előzményeket,és ha komolyan előveszed az empatikus(együttérző )Oldal-ad  márpedig te tudtál ! komoly, segítő szándékú! és nagyon jó fej! is lenni akkor szerintem megérted .hova lett? 

Üdv:Kiwi

Offline

Amikor októberben(amikor jártam rendesen suliba,innen is találkoztam emberekkel)írtam ide,akkor még nagyban ment a duma.

 

Offline

Amúgy hol vannak a többi törzsrészvényesek?

Cateye,Holdfény(Vele mi van már,??) Iwalkalone,Mandula(a valódi),Fennec,meg a többi ?

Bocs,eszembe jutott ez. Most akkor kicsit kihalt a fórum?

Online

Zombi, nem bántanak, guglibarát ott van ideológiailag.

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
//