Magányos vagyok!!

437 tartalom / 0 új
Utolsó bejegyzés
Offline

Remina írta:

Rámtört ez a rossz érzés, hogy egyedûl maradok, amitől annyira nem is félek, de mégis.....

 

azt, mongyak, hogy ez megszokas kerdese !

 

de, szerintem, te Remina nem maradsz egyedul Smile

Offline

Egy percig se forduljon meg a fejedben LonelyMaster hogy ezeket érdemes-e leküzdeni.Persze hogy érdemes, ez az egyetlen út, ha boldog akarsz lenni valaha.Neked is azt tudom ajánlani mint Marcinak, egy nagyszerű út ahhoz hogy boldog legyél és legyen barátnőd.Sosem késő elkezdeni.Én már megtapasztaltam egy rövid ideig a boldogságot és ha ezt te is megtapasztalod, mást sem akarsz majd.Össze sem hasonlítható a mostani állapotoddal.Csak döntened kell végérvényesen hogy új életbe kezdesz.A döntés rajtad áll, boldog akarsz lenni vagy maradsz boldogtalan.Ha érdekel amit ajánlok, akkor íjr privin!

Marci88

LonelyMaster: Tudom, neked nem egyszerű az eseted, de a mai világban annyi módja van az ismerkedésnek. Ha nem is teszel mást, csak felregisztrálsz egy társkereső oldalra lehet összejön ott valami. Mondjuk én ezeknek az oldalaknak nem vagyok a híve, a személyes találkozásban jobban hiszek. De ismerek olyanokat akiknek így jött össze.

Én eddig baráti társaságban, kutyasétáltatás közben vagy munkahelyen ismerkedtem. Tudom, te nehezebb helyzetben vagy.

Ezen meg nem kell idegeskedni (tudom, könnyű ezt mondani), meg kell próbálni rajta változtatni. Ha kapsz valami tanácsot fogadd el. Én is azt tettem wannabesomebody-tól.

Nemhiába van ez a fórum is. Lehet itt is ismerkedni. Ezen az oldalon jobban elfogadják a problémákat mint máshol.

Tudom, szar a magányosság, én is az vagyok.

Offline

Teljesen megértem az indulataidat, LonelyMaster.Mikor én még szűz voltam 24 évesen, borzasztóan zavart ha láttam egy boldog párt, néha a sírás kerülgetett.Sokszor utálatot éreztem irántuk, főleg ha úgy láttam hogy a pasi egy bunkó és nem érdemli meg a nőt.Ezeket le tudtam győzni, bár még most is érzek némi utálatot bizonyos emberek iránt, akik tapló bunkó köcsögök voltak és mégis váltogatták a nőiket egymás után.Van megoldás erre hogy ezeket hogyan tudod leküzdeni magadban, csak akarat kérdése.

Marci88

Sokszor érzem magam magányosnak. Szívesen ismerkednék 20 és 30 év közötti lányokkal, egyenlőre csak barátkoznék.

Offline

______________________________________________ 
                                     
     FONTOS  FONTOS  FONTOS  FONTOS  FONTOS 
______________________________________________


Eszterrel kísérleti hangulatjavító csoportot indítunk vasárnaptól itt a Búrán mindenkinek, aki kedvet érez hozzá! A kísérlet alapvetően a Seligman-féle pozitív pszichológia mentén fog zajlani, amit már teszteltek, és határozottan jó eredményeket mutat.

Ezen a linken találjátok meg: http://www.bura.hu/csoportok/k%C3%ADs%C3%A9rleti-hangulatjav%C3%ADt%C3%B3-csoport-tal%C3%A1ld-meg-a-boldogs%C3%A1got 
Ide részletesen le van írva a jelentkezés módja, illetve a csoport indulásához szükséges első két feladat is fel van töltve.

Jelentkezzetek bátran, ugyanolyan anonim módon fog üzemelni, mint itt minden, és jó kedvünk is lesz tőle.Smile

______________________________________________ 
                                     
     FONTOS  FONTOS  FONTOS  FONTOS  FONTOS 
______________________________________________

Offline

Anyosom, mikkor meghalt a ferje azt mondta nekem : " Rossz a rosszal, de rosszabb a a rossz nelkul "! lehet van valami igaz benne ! ? Smile

Offline

Pasi visszajön... ennyit a szerelemről.

Offline

Csalán+orbáncfű+citromfű. De nem jött be szorongásra.

C-tablettától csak fekete lesz a f..

Csipkebogyótea a vérnyomást is szabályozza – elvileg.

Acitromtól jön a Reflux.

Az aranyérre spéci saját kúpját adta egy öreg "seggológus", használ, de az idegességtől azért kijön.

A fejfájásra homlokra és tarkóra hideg víz, ez viszont a vérnyomásomra is jó...

Azért köcce!

Offline

Sajnalom Kleó Sad

Lehet, hogy nem erdekel, de en azert leirom Smile

a magas vérnyomásnal, jo a foghagyma, csalan tea, stb.

az aranyérben segithet a disznozsir

fejfajasban nekem segitet a homlokra teve hideg vizben aztatott zsebkendo borogatas

a hasmenesnek nagyon jo es termeszetes is a szentableta, lehet kapni a gyogyszertarban is

a füldugulásnal neha segit a meleg olaj ...

étvágytalanságnak nagyon jo a citrom

edesanyamnak az epejeert : orbancfu teat es csipkebogyo teat adtam, enyitete sokkat ! egy nagy 6 centimeteres kove volt tobb mind 15 evet es megis mindent tudot enni es egy evben, 2 -3 szor csinalt csak krizis, gondolom, hogy a teaknak kosszonhetoen

 

egye jo hetveged legyen, kivanom ! Smile amennyire egesegugyi problemaid majd megengedik Sad

Offline

Kösz mindenkinek...

Ó, magas vérnyomás, görcsök, szájrágás fekélyig, aranyér (ez volt az aktuális), fejfájás, hányás, fosás, Reflux, látászavar, szívdobogás, viszketés, gombóc a torokban-gyomorban, füldugulás, étvágytalanság, kézremegés, tik, epegörcs... hirtelen ennyi jut eszembe, most épp összeszorítom a fogaim. :DDD Jó, mi?

pasi jön ma reggel (az olyan du. 5-6 nála min.) a borotvájáért... hááááát... 

Offline

Kleó en is sajnalom a kuszudat ! orvendek, hogy ily konnyen atmentel rajta ! nekem nem sikerulne mindez ...eros vagy te ! Smile

 

sajnlom, hogy élettárs nelkul maradtal , de elek szavaidal ! ELMENT A KIRÁLY, JOJON AZ UJ ES JOBB KIRÁLY! :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

 

sajnalom az egesegugyi problemakat is ! holnap, a kozel jovobben, remelem jobb hirek lesznek ! Smile

 

Sokk erot es kitartast !

Offline

Kleó, sajnálom nagyon a kutyusod Sad, kitartást a nehéz helyzethez!!!

Neked milyen szervi bajok jöttek ki? Én is ilyen vagyok, erősen szomatizálok, ha stresszek, nehézségek vannak Sad

Offline

Szombaton meghalt a kutyám. Kedden 1 év 4,5 hónap után kirúgtam az élettársam.
Tegnap befogadtam egy 5-6 hetes utcára kidobott kutyust... MEGHALT A KIRÁLY, ÉLJEN A KIRÁLY!

A pasit szeretem. De 2 alkesz együtt, tetézve a haverjaival; az egész kecó a csövestanya és az ideg-elme kihelyezett részlege volt. Ráadásul persze kijött egy csomó szervi bajom; apámon ezerrel kijött az öröklött Alzheimer, anyám süket, de úgy ismeri el, h nem ismeri el. 

https://www.youtube.com/watch?v=l6DS34Hc2UE

Offline

akkor, sokk sikert kivanok ! Smile

en, mar csak a termeszetben talalom meg a tokeleteseget, a szepet, a jot , a normalist, stb. Smile

Offline

Szia, de valamennyire segítenek, főleg a természet Shock)

Offline

sajnalom Sad

akkor, ajanlom az irast, zenet, kerteszkedest, termeszetben jarast, a termeszet csodalast, a madarak cscserkedes hallgatasat, stb. lehet ezek segitenenek ? Smile

Offline

Szia eliza,

Köszi a választ, és hogy segíteni próbálsz! Sajna az orbáncfű most nem bagyon hat nálam, érdekes, mert régebben sokat segített nekem is. 

Köszi az ujmedicinás videót, láttam már ezt is.

Offline

A szorongasban, nekem segitet az Orbancfu tea, mar 2 honnapja, hogy nem ereztem egyaltalan szorongast ! Smile mar az elso hetegben hatasos volt az Orbancfu tea

meg a panikban, lehet segithetne ez a video :

"

Pánikbetegség, pánikroham, a non-hodgkin, és a kissejtes hörgőkarcinóma (ujmedicina, biologika)"

 

https://www.youtube.com/watch?v=pgLupmKlm9w&list=PL9UBjX2XUV_1zwIcRD71ahjlFrp_UQBu9&index=34

 

gyogyulast kivanok ! Smile

Offline

Sziasztok! Magányos vagyok, és össze-vissza szomatizálok és szorongok, pánikolok. Van kedve valakinek privizni esetleg?

Offline

És ha jól veszem ki szavaidból, példaképed Jézus. Amennyire én tudom, Jézus nem a szenvedésért szenvedett, hanem vmiért. Ezt hívják önfeláldozásnak, vagy mártírságnak, amelyik jobban tetszik. A cél nélküli szenvedést pedig én -bár lehet rosszul látom- hülyeségnek hívom. Szép dolog az önfeláldozás, és biztos nehéz is, de annak legalább értleme van és más(ok)nak segít a saját szenvedése által. De nem értem, hogy a te nem evésed, meg az hogy de te nagyon szeretnél szenvedni pl. kinek segít?

Offline

Harmony, írásaid alapján intelligensnek, kedvesnek  tűnsz, de bocs,  ilyen tömény hülyeségeket olvasván el kezdek röhögni, és betegség ide v oda kapkodom a fejem, hogy ezt most tényleg komolyan írod????

-          Az biztos, hogy az életet nem fogod túlélni, senki nem szokta, testileg legalábbis nem, a többi meg a felfogásod szerint

-          Szenvedni akarsz és fogyni ez éltet… Fel tudnád sorolni, hogy konkrétan mit szoktál csinálni annak érdekében, hogy szenvedj, ok. nem eszel, de ezen kívül. Vered magad ostorral, eladogatod minden ruhádat, iszonyatos szegénységben élsz, az utcán alszol, kőbányában dolgozol, hogy eltarthasd gyerekeidet, éjt napallá téve betegeket, haldoklókat ápolsz, stb????? Mit teszel érte? Vagy csak ülsz a  szobádban, ahol van tv,  laptop, van aki főz rád, van aki szeret, van aki eltart,  és közben arról ábrándozol, hogy mennyire jó lehet annak , aki szenved, és mennyire jó lenne, ha te is olyan lennél, akinek tiszta szenvedés az élete Laughing out loud

-          Nevetek ezen, és megtehetem lelkiismeretfurdalás nélkül, nekem is volt nagyon régen ilyen időszakom, én is voltam ilyen, mert könyvben olvasni, filmen nézni olyan jó volt, olyan romantikusnak tűnt, szenvedve végig élni a nehéz életet. Aztán másokban észrevettem, amikor ilyenek, és hülyének néztem őket, röhögtem, miért mondja, hogy milyen rossz neki, amikor nem is az, csak szereti sajnálni, sajnáltatni magát. Aztán rájöttem, hogy de hát én is olyan vagyok néha. És láttam olyat is, aki tényleg szenved, mert olyan élete van, és nagyrészt a körülményeknek köszönheti, nem magának. Na az szar volt, erre rájönni, hogy én is olyan vagyok, mint amit másokban kinevettem, pont olyan vagyok, amiért hülyének néztem őket. Szar volt, nagyon kellemetlen. Azóta nem csak mást röhögök ki olyankor, hanem magamat is, ha észreveszem, hogy azt csinálnám.  És pont amik történtek velem, rájöttem, hogy egy dolog ábrándozni a nehéz és szar életről, a szenvedésről, de a valóságban átélni nagyon szar, és ha lehetőségem van választani, és tenni érte, akkor inkább nem szeretnék szenvedni.  

-          Szenvedni akarsz tényleg? Minek örülsz a legjobban, mit szeretsz legjobban csinálni a nagy szenvedések közepette? Netezni, irogatni neten? Add oda egy szegényebbnek , vagy bárkinek a telefonod, vagy laptopod, nem tudom mivel netezel,  hogy többet ne tudjál netezni, és garantálom szenvedni fogsz utána. Nem szeretsz a családoddal élni, szenvedni szeretnél?  Kérd meg őket, hogy helyezzenek el egy intézetbe örökre, és ne is látogassanak soha többet. De akkor lehetőséged lesz arra is rájönni, megtudni, hogy milyen tényleg a valóságban szenvedni, és hogy valóban szenvedni szeretnél-e, vagy szeretnéd jól érezni magad, és boldog lenni.      

-          a lélek akkor hal meg, ha már nem akar élni. de erről a legtöbb esetben dönthetsz. Sztem. És előre is bocs, ha sértőnek éreznéd, nem bántásként írtam, tényleg.

Offline

Örülök annak amit írtál, nagyon jól esett! Igazad van abban, hogy a vallás látszat, tulajdonképpen vallások alatt az istentisztelet számos formáját értjük, sokszor nincs is átfedés a liturgiában, vagy csak akkor ha a gyökerekig nyúlunk le. Istent nem a Bibliában, vagy a Koránban, vagy Buddha tanításairól fészült jegyzetekben találjuk, mert Isten a világmindenséggel egyenértékű, tehát Isten nem testesülhet meg, hiszen az azt jelentené, hogy elszakadt saját lényegétől...

Viszont az, hogy a teremtőnk nem teremtett hiába, ez ne legyen a reményed tárgya, ugyanis ez tény! Nem kell remélned, mert így van! Ha megvizsgálod a világot, arra jutsz, hogy ok-okozati törvényszerűségek alapján következik minden állapot, cselekvés, történés, változás. Ami pedig azt jelenti, hogy amit okozatnak élünk meg, az egyidejűleg egy jövőbeli esemény oka is. Ezen a logikán végighaladva a múltban egészen a teremtés pillanatáig jutunk el. Persze nem a dogmák vagy a tudomány által leírt teremtésről beszélek, hiszen honnan tudhatnánk, hogyan is történt...na de mindegy, nem ez a lényeg, hanem az, hogy már alapból a kezdőpontra való visszavezethetőség bizonyítja az intelligens tervezést - Istent magát - és azt is, hogy az ember, mivel nem tud felülemelkedni a személyét meghatározó ok-okozati rendszernek alávetett fizikai jelenségeken, életének minden pillanatában akarva-akaratlanul Isten akaratát teljesíti! A teremtő semmit sem csinált hiába! .) És itt jön a képbe amit  mondtál, hogy a vallás látszat. Bizony az! Ahogy minden látszat, amit a tudatunk tartalommal tölt meg. Az ember tudja a vallásának minden apró négyzetcentiméterét, a dogmákat, csak épp elfelejti megélni az isteni jelenlétet, a világot, a létet.

A szeretet pedig sosem hűl ki az ember szívében... rá lehet lapátolni rengeteg mocskot, de eltűnni nem fog soha, mert lényünk része a kezdetek óta. Pont úgy ahogy az egó által megjelenő önzés. Ebben az örökös kettősségben őrlődve szenved az ember a mindennapokban. De a szeretet magja mindig ott lesz a szívében. A baj csak az, hogy az emberek nem értik, hogy a szeretet valójában cselekvés. Vallásos emberek minden nap próbálnak jót cselekedni, mert előírás a számukra. De mit várnak a szívük mélyén? Megváltást maguknak, elsősorban maguknak. Amikor baj van, mondjuk egy autó épp készül belecsapódni egy villanyoszlopba, nem az villan át először az átlag ember agyán, hogy a karjaival oltalmazza azt aki mellettte ül, mindenki a saját feje elé kapja az alkarját. Puszta életösztön... az egó nem más, mint beépített önvédelmi mechanizmus, az életünkhöz való ragaszkodásért felel. Így viselkednek a vallásos emberek is, "ide nekem a megváltást, hogy örök békességben élhessek, ne kelljen rettegnem az elmúlásomtól és létem céltalanságomtól" gondolják a szívük mélyén. Viszont az előbb említett jócselekedet, még ha nem is önzetlen, tökéletes szeretet, hiszen az aki az adományt kapja, igencsak megörül. Őt nem érdekli az önzőség, épp azzal foglalkozik, hogy végre valaki segítő jobbot nyújtott neki, még ha egy pillanatra is, de boldog! Így tud az egó és a szeretet összeolvadni az emberben, nem kell választani közülük, hiszen az ember lehet önző és szereteteljes egyszerre. És erre nem jönnek rá az emberek, önmarcangolásba csapnak át folytonosan, nem tudnak megbarátkozni a egójukkal, sok embertől hallottam a gondolatot, hogy a sátán bennünk él, ő maga az emberi egó. Csak akkor tudjuk elhagyni az árnyékunkat, ha már kihunyt életünk fényt árasztó csillaga, hiába küzdönk, lényünk egyik fele mindig egó-lény lesz. Meg kell találni a harmóniát a két oldal között... és törekedni kell annak fenntartására. És pont az ember önmagával vívott harca lehetetleníti el ezt az egyensúlyt. Erre sem jönnek rá az emberek. Még kevésbé jönnek rá a nagy igazságokra, ha hozzánk hasonlóan remeteként élnek... Laughing out loud

Na, elkopott már az ujjam, lényeg a lényeg, ha az ember szereti társait a cselekvés szintjén és tiszteli az  Istent, ott gond nem lehet sokáig. Különben meg a mi helyzetünk is arról szól, hogy: "imádkoztam az Úrhoz, adjon nekem erőt, hogy fel tudjak állni a földről, és ő próbákkal súlytott, melyeken megedződtek izmaim. nem lett az enyém imámnak tárgya, de megkaptam azt amire szükségem volt."

Offline

Hat, GRATULALOK ! GRATULALOK ! GRATULALOK ! Bálint,

te egy CSODALATOS EMBER lehetsz ! nagy E betuvel Smile

tippet sajnos nem tudok adni Smile habar hasonlo cipőmben járok mind te !

vallasban, velemenyem szerint legalabis, hiaban keresned mindazt amitt te keresel, mert csak az elejen foggod megkapni, latszat velemenyem szerint az egesz ....

meg egyenekben, en legalabis nem adok sokk remenyt...de, lehet tevedek csak en ! ....

en, mar igyekszem beletorodni ! es elfogadni a Biblia szavait, hogy : e vilag vege elott, sokakban kihul a szeretet es sajnos , eddig, csak ezt az EGY magyarazatot kaptam mindara amin te is gyotrosz ...hiaban szereted felebaratodat atlagban, mert hulyenek neznek atlagban es akkor marad csak a " remete - elet "...nem jo ! de nem is hallalos ! Smile

Nemregg, kaptam a FB egy jo mondast : " jobb egyedul jarni , mind a tomeggel haladni , a rossz iranyban " Diane Grant

es remenykedve, hogy Teremtonk, nem teremtet hiaba ! es egyszer, minden jo es szep lesz egy gyonyoruseges Paradicsomba

Sajnalom, hogy nem tudok szep remenyt adni, de en haladok az 50 ev fele es csak a Jo Isten ben bizom mar csak ! sajnos Sad

szeretem en is az EMBEREKET ! keresem oket ! ...de sajnos, tul hamar mindha kiderul, hogy nincs sokk kozos nevezonk, hat akkor inkabb egyedul ! ...inkabb " remete elet " mind egy ketszinu, szeretetnelkuli, onzo tarsasag tagja lenni

egy jo es kellemes hetveget kivanok neked Smile nekem felvidamitotad estemet ! Smile KOSSZ ! Nem vagyok egyedul akkor : "  Laughing out loud "es nem vagy egyedul ! ahogy gondolkozol Smile

UI : ha gondolod, keres fel a Facebook on

Offline

                               Sziasztok! Szeretnék tőletek tanácsot kérni.

            Bemutatkoznék:

 

Hánykolódó budapesti fiatal vagyok, nem találom a helyem, magányos vagyok...nagyon. Könnyen megnyílok, barátságos, empatikus, mélységesen szeretetteljes és segítőkész vagyok, nincsenek szociális fóbiáim ... mégsem gurul a szekér, illetve nem tudom, milyen irányba gurul Laughing out loud. Szép lassan kezdek kivonulni… Életfelfogásbeli másságomból kifolyólag teljesen elrekesztve érzem magam a generációmtól, sőt, úgy amblokk az egész megkeseredett, értéktelen anyagi javakat nap mint nap esztelenül összeharácsoló és  semmibe tékozló fogyasztói társadalomtól. És ami a leginkább meghökkent, már jó ideje megfordult a kirekesztés köre. Tudnotok kell rólam, hogy gyermekkoromban én voltam a kirekesztett, a bántalmazott, a megaláztatott. Nap mint nap vertek az iskolában, és minden gúnykacajnak én voltam a céltáblája. Hogy miért? Abba tán jobb nem belemenni, de átlagtól eltérően nekem nem a családommal voltak gondok (persze egy pici azért jutott, de tényleg nem sok). Máshol nyílt ki a pusztulás virága… az én privát teremben… Persze nagyon súlyos lelki beteg lettem az évek alatt, nem csak egyszerű szeretethiány-kompenzálás volt itt, hanem kőkemény skizofrénia és nehézdrog-függőség. Ahogy teltek, múltak az évek, földi pokollá vált az életem, teljesen lehunyta a szemem a életem vélt megnyomorítói iránt táplált öntudatlan gyűlölet, oly mértékben hatalmasodott el rajtam az őrület, hogy meg akartam ölni a saját anyámat. Hát igen, otthon csapódott le minden… szerencsétlen édesanyám teljesen eszköztelen volt, rettegésben élte a mindennapokat. És képzeljétek, egyszer csak váratlan dolog történt velem: egy esős nyári délután akkora lelki traumát szenvedtem egy bántalmazás által, hogy egy pillanatra teljesen megsemmisült az egóm, egyszerűen szilánkokra szakadt, mint egy utasszállító repülőgépből kiejtett kristálypohár.  Ekkor volt lehetősége először kicsírázni a lelkemben nyugvó értelem magjának, mintha tükör mögé lett volna rejtve, ami egészen idáig visszaverte volna a nap sugarait. Bizony, a sokk hatására valamily csodálatos módon birtokába kerültem az objektív önreflexió képességének, persze csak mint egy kisgyerek, aki még elesik a pótkerék nélkül. Ettől a ponttól arról szólt az életem következő négy éve, hogy leromboljam magam a sárga földig, lebetonozzam a talapzatot, és új templomot építsek rá. Igen, megszűnt a skizofrénia! Nem tünetmentes vagyok…Gyógyult!

Orvos se kellett hozzá, csak vasakarat, türelem, és éleslátás. A következő lépés, a kábítószer elhagyása  ugyanolyan nehéz volt, bár nem ment segítség nélkül, végül sikerült. Négy év kihagyás után befejeztem az iskolámat, leérettségiztem, azóta belekezdtem az egyetembe, nem tetszett, hát abbahagytam, s most keresem az utamat. Oly sokáig áhítoztam arra, hogy részévé válok a nagybetűs társadalomnak, ahol van barátság, szerelem, megbecsülés , és mindenféle jó dolog, melyből régebben soha egy falatot nem kóstolhattam… beálltam a sorba, sikerült beilleszkednem, barátaim lettek, aztán amint felébredtem a mámorból, öntudatom újabb szintjén elkezdtem észrevenni a rendszer gyengeségeit, az ember valódi gyarlóságának és szenvedésének okait (a magamét is beleértve), először elkeseredtem, de amint eloszlottak a fellegek, elkezdtem az irántuk érzett sajnálattal, együttérzéssel, s szeretettel betöltekezni. Régebben szörnyűséges dolgokat tettem, emberek megnyomorítója voltam. Megfogadtam, hogy mindent visszaadok, amit a múltban elvettem, és segítek az embereken, de ehhez nekem is új emberré kellett válnom, olyanná, aki a lehető legtöbb vágyról lemondva aszkézis állapotába vonul,   s a világ abszolút elemeit megértve igazi tudásra tesz szert. Erőt vettem magamon, és újra leromboltam magamban mindent…  Az új alap, amire felépítettem magam, a legnyersebb, elemi logika oszlopaiból áll. Hosszú idő telt el, mire ráébredtem a világ struktúrájára, alkotóelemeinek kapcsolatára,  működési elveire, és irányítójára, Istenre, annak különböző tulajdonságaira és aspektusaira. Azóta beszélek az embereknek, nem csak Istenről, mindenféle dologról: értelemről, egyensúlyról, erkölcsről, önismeretről, boldogtalanságunk fő okairól. És itt kanyarodnék vissza irományom elejéhez, ugyanis lelki válságba jutottam. Úgy érzem, szélmalomharcot vívok, rengeteg emberi szenvedéssel nézek szembe, nem tudok elegendő hatást önmagamban kifejteni, nem találok hozzám hasonló embereket, nem tudom megosztani az engem boldoggá, érdeklődővé tevő dolgokat senkivel, bár mondanivalómra rengeteg a befogadó, a személyemre nincs, és ez szörnyű. Szeretném, ha véget érne a remeteélet, ráadásul a vágyaimról való lemondás sem oly egyszerű, mint azt az elején gondolni véltem. Annyira megismertem az embereket, hogy bevallom, kissé megcsömörlöttem tőlük, mélységesen szeretem őket, de nem tudom magam tartósan hozzájuk kötni, egy-két jótanács, gesztusok sora, hogy van valaki aki nem nézi semmibe őket, valaki, akinek számít, hogy boldogan élnek-e vagy sem. Szeretem éreztetni velük, hogy fontosak, megpróbálok nekik kiutat mutatni, reményt adni, de amint ez megtörtént, tovább állok… nem maradok ott… Újra eltávolodtam a barátaimtól és anyámtól is. Nem tudom, hol van a probléma, valahol konfliktusban kell állom önmagammal, de nem tudom, hogy hol, és azt sem hogy miért… Látszik hogy minden igyekezetem ellenére csak egy érzelemvezérelt, taknyos kölyök vagyok még. Valószínűleg valami gyermekkorból itt ragadt, még feldolgozatlan trauma lehet a ludas, de nem találom sehol. De azt is elképzelhetőnek találom, hogy egyszerűen még nem leltem rá azon emberek csoportjára, akikkel teljesen tudok azonosulni (milyen érdekes, beszélgetés közben mindig igen szoros kontaktus van köztem és a partnerem közt, és általában teljesen bele tudom élni magam a helyzetükbe, legyen az akármilyen extrém, mondjuk ez ilyen rideg múlttal nem is csoda). Hiába érzem és tudom, hogy Isten velünk van…nem vagyok még olyan erős, hogy ez önmagában elég támasz legyen…társakra szeretnék lelni…legalább egyvalakire, aki még ha nem is tudja, legalább sejteni véli, milyen is lehet az én cipőmben járni. Van valami tippetek, hogy merre kellene keresgélnem önmagamban és a világban?

 

 

Bálint

Offline

nem tudtam ...

en, munkat keresve, tobb azonos nemu ajanlatot kaptam ....

Offline

A lehetőségeket leszűkíti, hogy én a nőkhöz vonzódom. Nem könnyű párt találni egyébként sem, ha igényes az ember... De azonos neművel meg pláne kicsi az esély. De hiszek benne, hogy sikerülni fog ez is.

Offline

Ahogy haladsz te elore es, hogy tobb helyekre jarsz, majd megjon egy srac is, remelem Smile

Meg is lehetsz elegedve ! en is helyedben elegedet lennek Smile

Lehet, egyszer, visszajon nekem is a napi munka oromom, stb ., ha neked sikerult, nekem is sikerulni fogg kelleni ! 

egy jo pelda vagy nekem, kossz ! Smile

Offline

Teljesen elégedett vagyok a jelenlegi életemmel. Egy valami hiányzik csak - egy társ. Nem tudom, ezen a jövevény (kisállat) fog-e enyhíteni, én azt remélem, hogy igen, de nyilván nem ugyanaz egy állattal, mint egy párkapcsolatban élni. Magányt érzek esténként.

Offline

Velemenyem szerint ez a Depreszio, mikkor kulonleges ok nelkul is szomoru az ember ! 

Mert maskulonben, ha elhunyt a szereted vagy beteg, stb. termeszetes, hogy szomoru az ember, ha latsz egy allat kinzast, stb elszomorodsz, de atmenetileg ! kevesebb vagy tobb idot .....

a depreszio mind betegseg, velemenyem szerint attol kulombozik a szomorusagot illetoen, mikkor kulombozo ok nelkul kedvtelen, eletkedv nelkul, stb vagyunk !

reggeben , asszem buskomorsagnak neveztek es sajnos volt eset, hogy bele is haltak ...

es sajnos mindezt nem tudjuk igazabol iranyitani ! mik, jo kedvuek akkarnank lenni ! de belsosegbol jon a szomorusag, az eletkedv hiany, stb .

ha, van csaladtag, igazi barat, konnyen elterelheti gondolatodat es csak " felebredsz " ! hogy mar nem vagy szomoru !

de, a mai napokban, mar ritkasag az egyuterzo valos / igazi csalad ! ....meg az igazi baratcsag, velemenyem szerint ritka mind a feketerigo ! ha meg letezik e ? ....

Kovetkezeskepen, vagy beletorodunk a depreszioban, mindahogy latom, sajnos akbar te mar beletorodtel ! ?

vagy, harcolunk vele, mind egy ellensegel ! : szomoru vagyok most ! de, elmulik ez is idovel ! Mert en NEM AKKAROK ! NEM FOGGOK buskomorsagban meghallni ! azert se ! 

en, legalabbis igy harcolok sokszor sajatmagam erzeseimel ! 

 

Csodalkozom, hogy gyogyszerkezeles mellet is duhrohamokban van reszed, mert nekem az volt a bajom, mikkor gyogyszert szedtem, mindha elkabitota volna minden erzesemet ! 

Sajnalom, hogy az orbancfu nem valt be , edesanyam tobb mind 10 evet itta en is isszom ( mikkor nem feledkezek meg rola ! ...) de semmi utohatast nem tapasztaltam 

 

//