Magányos vagyok!!

437 tartalom / 0 új
Utolsó bejegyzés
Offline

D. Forest, kicsit részletesebben leírnád?

Azt értem, hogy most dolgozol és nem szereted és tanulsz, de az sem igazán jó.

Szerintem van ilyen, nincs baj! Nincs nagy baj. Úgy értem, én nem értek egyet a terapoddal, nem kell, hogy szép színben láss mindent, de látod, én elmentem egyetemre, nem dolgoztam mellette, elvégeztem, felesleges volt, semmit nem tudok abból, amit ott tanultam, lesz.rom.

Sokkal jobb lett volna, ha kis-nagy vargabetűket írok le, satöbbi.

Na de most őszintén, mi az, ami érdekel? Nem kell nekem leírni, csak tudod? Mert például én mostanáig (negyvenes éveimben járok) nem tudtam.

 

Offline

megőrizhetném a munkám, ha megtenném, amit elvárnak, de minenhol elvárások.... hadd legyen már az ami nekem jó 

nem bírom elviselni, ha megmondják, mit kell csinálnom

az egyetemen azért sokkal jobb, de azt is elszúrtam már az első évben, pedig megtettem,, amit tudtam

Offline

ma kicsit meg akarok halni, holnapra elmúlik, no para

nem tudom, mit kezdjek az életemmel....  azt hittem minden tök rendben, egy kicsit boldog voltam... tudtam, hogy mit akarok és tettem, amit kellett és most haragszom arra, aki rávett, hogy megtegyem, hogy elkezdjem a sulit és jó is volt, de én nem ezt akarom, nem ezt akartam... jó volt, mert edződtem közben, aztán ma meg azt veszem észre, hogy egy kis törékeny szar vagyok és fucking terapom  hiába mondja, hogy próbáljam azt nézni, ami jó, ma nem megy, ma kurvára nem megy.... és ki fognak rúgni a melóból és ott akarom hagyni a sulit és megint ott vagyok, hogy lövésem sincs, hogy merre tovább 

csak azt tudom, hogy utálom az ország birkáit, akik elkurogatnak mindent és nem akarok ilyen szerencsétlen nyomorék lenni, nincs senkim csak  szar szar szar

és azt hittem, hogy elkezdek pszichológiát tanulni, de már azt sem akarom, idén felvettek, miután pár évet küzdöttem érte, de egyházi iskolába nem teszem be többet a lábam, különben sem nekem való ez az egész... nem való nekem a normális élet vagy az élet 

faszki

Offline

Naaa majd,ha használnak az új gyógyszerek megírod.

Tudja. Napi szinten azért beszélünk telefonon,vagy írásban. De Ő is nagyon elfoglalt. Dolgozik,közben tanul mellette. Nyelvvizsga,stb.

Ezt a szereplést arccal együtt vállalod?

Offline

Gondolom jól működik a búra! Nekem is nagyon jót tett,amikor először írtam,és egyből reagáltatok. Kedves volt Tőletek! Köszönöm mindenkinek!!

Offline

poisonkid írta:

Szia Velvet reszemrol is gratula hogy vallalod a nyilvanossagot es interjut vallalsz ez egy nagyon komoly emberi teljesitmeny 

Köszi, aranyos vagy. Még nagyon sok mindent át kell gondolnom, hogy mit és miért akarok mondani. Ez egy olyan interjú, ahol az ember tulképpen az életét meséli el.

Offline

anna66 írta:

Komolyan nem értem a hozzáállásukat. Akkor titokban jársz áterhez? Ezek szerint megengethentéd magadnak a legjobb orvosokat is. De így........!!!! Azt írod veszélyesnek tartják. A szenvedéseidet nem tartják annak? Két gyereket nevelsz ilyen állapotban? Mennyi idősek? Jaaaj elnézést a sok kérdésért,csak meglepődtem. Nekem 20 éves a lányom,és nem lakik itthon. Amit igazán nem is bánok abból a szempontból,hogy nem látja az anyuját ilyen vacakul. 

Milyen volt az az áter akinél voltál?

Igen, le kell tagadnom az átert és a terápiát is (a terápia ingyen van). De hát alig beszélek velük, úh. ha nagyon figyelek, nem nehéz (anyám vallat, azért kell figyelni). A helyzet az, hogy a bipol-t tényleg kell kezelni gyógyszeresen. De az még csak 2015. dec. óta van.

A gyerekek már nagyobbacskák szerencsére!

Nagyon jó nevű áternél voltam, szerintem elég jó, teljesen átvariálta a gyógyszerezésem, de most még nem merem leírni, hogy mit kellett abbahagynom, mik az új gyógyszerek, mit kell újra szednem, satöbbi.

De a lányod azért tudja, hogy nem vagy jól?

Offline

Bogyoka197011 írta:

Minden elismerésem blue velvet, hogy a nyilvánosság elé tudsz lépni a problémáddal. Én is ki szoktam állni a nyilvánosság elé és felvállalom a betegségemet. A szűkebb és tágabb környezetem is tudja mi a helyzet velem. Diszkrimináció leginkább csak a kórházakban ér, amikor meglátják a nagy mennyiségű pszichiátriai gyógyszert, amit szedek. Ezek nehéz helyzetek. Általában azonban normálisan reagálnak az emberek. 

Köszönöm. Nem tudom, mi történik a búrán, de most többször is előfordult, hogy nagyon megérintett, meghatott, hogy foglalkoztok velem.

Nem tudom még, mi lesz a nyilvánossággal, nekem nagyon ritka nevem van, meg itt fénykép is készül, de már nem hátrálok meg. Még van időm, szept. közepe, vége felé lesz ebből valami.

Online

Szia Velvet reszemrol is gratula hogy vallalod a nyilvanossagot es interjut vallalsz ez egy nagyon komoly emberi teljesitmeny 

Offline

Komolyan nem értem a hozzáállásukat. Akkor titokban jársz áterhez? Ezek szerint megengethentéd magadnak a legjobb orvosokat is. De így........!!!! Azt írod veszélyesnek tartják. A szenvedéseidet nem tartják annak? Két gyereket nevelsz ilyen állapotban? Mennyi idősek? Jaaaj elnézést a sok kérdésért,csak meglepődtem. Nekem 20 éves a lányom,és nem lakik itthon. Amit igazán nem is bánok abból a szempontból,hogy nem látja az anyuját ilyen vacakul. 

Milyen volt az az áter akinél voltál?

 

Offline

Minden elismerésem blue velvet, hogy a nyilvánosság elé tudsz lépni a problémáddal. Én is ki szoktam állni a nyilvánosság elé és felvállalom a betegségemet. A szűkebb és tágabb környezetem is tudja mi a helyzet velem. Diszkrimináció leginkább csak a kórházakban ér, amikor meglátják a nagy mennyiségű pszichiátriai gyógyszert, amit szedek. Ezek nehéz helyzetek. Általában azonban normálisan reagálnak az emberek. 

Offline

'A hirtelen elfelejtem mit mondott valaki" élmény általában a pszichológusomnál történik illetve ott tudja tudatosítani a pszichológus, máskor valószínűleg észre sem veszem vagy a környezetem nem figyel fek rá. Szóval ott történik minden előtte. Nagyon nehezen élem meg, amikor sembesít ezzel a problémával. Nem tudom, hogy mikor javul már ez a helyzet egy kicsit.

Nagypárnám az van. Smile Kipróbálom.

Offline

Köszönöm Kiwi a válaszodat. Igen, nagyon is segített, amit írtál. Amikor az ember új egy közösségben, márpedig ez itt egy közösség, akkor nehéz az eleje. Nem ismer senkit, nem tudja a szokásokat, hogy mikor aktívak a tagok stb. Pár napja nagy krízisben voltam és akkor a hallgatást elutasításnak éltem meg, bár nyilván ez nem így van. De az érzések felülkerekedtek. Warrior volt, aki beszélgetni kezdett velem és bevallom, ha nem ír rám nem tudom, hogy hova fajultak volna a dolgok. Rettenetesen éreztem magam, de ilyenkor én nem tudom azt leírni, hogy figyeljetek mindjárt fölvágom az ereimet SEGÍTSÉG!!!!! Meg talán nem is biztos, hogy ezt komolyan veszi valaki. Pedig szívem szerint ordibáltam volna, hogy valaki húzzon ki ebből a gödörből. Nagyon hálás vagyok Warriornak, hogy kitartóann írt nekem, bár így utólag látom már mennyire megilyeszthettem. Nem volt szándékos. 

Azért abban igazad lehet, hogy félősek vagyunk egymás posztjaihoz hozzászólni, én is csak akkor érzem magam feljogosítva erre, ha nekem címzi valaki a mondandóját, mint most te is. Valahogy félek az elutasítástól, hogy azt mondják kéretlenül ne okoskodjak, és én nem is szeretnék tolakodó lenni. 

A meghallgatásban én is jó vagyok. 

 

Offline

anna66 írta:

Én is sokat olvastam már az írásait. Szerintem naprakész áter lehet. A tiszteletdíjához nem is írok már semmit. 

Akkor csak támogatnak a szüleid? Legalább anyagiakban,ha kifizetik az orvost.

Az tuti hogy az sztk-s orvosoktól nem sokat várhatunk.

Támogatnak a szüleim, de nem mehetek áterhez, teraphoz (ez szigorúan tilos, mert marhaság, felesleges, értelmetlen, veszélyes, hülyeség). Továbbá előírják, hogy mire költhetek. Igen kis összeget adnak, főleg, ha azt veszem, hogy milyen rohadt jól állnak.

A tesómék támogatnak (szintén), ez egy tök új dolog, mivel ugye csak itt van ez a nyavalyás agorafóbia és bipol (4) és nem tudok dolgozni, viszont két gyereket csak fel kéne nevelni. Ők is nagyon jól állnak.

*

Hát nem tudom, akkor nem mész Kopácsihoz, ha jól gondolom?

Budapesten most találtam (ajánlásra) két átert (mindkettő nő)(40 év körül vannak), akik szerintem nagyon jók (lehetnek). Az egyiknél voltam.

Offline

Én is sokat olvastam már az írásait. Szerintem naprakész áter lehet. A tiszteletdíjához nem is írok már semmit. 

Akkor csak támogatnak a szüleid? Legalább anyagiakban,ha kifizetik az orvost.

Az tuti hogy az sztk-s orvosoktól nem sokat várhatunk.

Offline

anna66 írta:

Most néztem meg. Győri. Hát Én meg azt hittem pesti. Na azért Győr sincs közel hozzánk.

A napokban olvastam pár írását. (Valdoxanról meg benzókról.)

Jah, hát rohadt drágák.

Én megmondtam, hogy a fejemhez csak magán doki nyúlhat (fog, pszichiáter, remélem, más okból nem kell a fejemhez nyúlni). Rohadt drága. Most családi segítséggel jutok el. De az sztk-s fogorvos és áter ... hát nagyon nem jött be.

Offline

anna66 írta:

Igen,Én is bizakodó vagyok. Csak nem vagyok még hozzászokva,hogy a nap 24 órájában itthon vagyok,és ez megrémiszt. Az ismerőseim nem tudnak semmit rólam. Senkinek nem adom meg azt az örömet,hogy rajtam csámcsogjanak. Egyébként is zárkozott típus vagyok. Van egy nővérem,de Ő messze lakik tőlünk. Heti 2 telefon. Családsegítő??? Hmmm. Itt stadionokat építenek,nem holmi családsegítő gondozókat. Most egyelőre két lábon sem tudok kimenni az utcára nemhogy kerékpárral. 

Nem olyan nagy város. Én szinte az összes átert ismerem. Még a magánrendelős átereket is.Van még talán 2-3 akit nem ismerek. Régen sokan voltak,de vagy külföldre,illetve Pestre mentek dolgozni. Pesten tényleg rengeteg orvos van,és szerintem vannak nagyon jók is. Legszívesebben Kopácsi Lászlóhoz mennék fel. És még meg sem említettem a jobbnál jobb pszichológusokat.

Amúgy mindenhol van családsegítő. Tényleg. Lehet, érdemes lenne utána nézni.

Offline

17.000 ft/óra. 

Offline

304 km. Sad(

Offline

Most néztem meg. Győri. Hát Én meg azt hittem pesti. Na azért Győr sincs közel hozzánk.

Offline

anna66 írta:

Igen,Én is bizakodó vagyok. Csak nem vagyok még hozzászokva,hogy a nap 24 órájában itthon vagyok,és ez megrémiszt. Az ismerőseim nem tudnak semmit rólam. Senkinek nem adom meg azt az örömet,hogy rajtam csámcsogjanak. Egyébként is zárkozott típus vagyok. Van egy nővérem,de Ő messze lakik tőlünk. Heti 2 telefon. Családsegítő??? Hmmm. Itt stadionokat építenek,nem holmi családsegítő gondozókat. Most egyelőre két lábon sem tudok kimenni az utcára nemhogy kerékpárral. 

Nem olyan nagy város. Én szinte az összes átert ismerem. Még a magánrendelős átereket is.Van még talán 2-3 akit nem ismerek. Régen sokan voltak,de vagy külföldre,illetve Pestre mentek dolgozni. Pesten tényleg rengeteg orvos van,és szerintem vannak nagyon jók is. Legszívesebben Kopácsi Lászlóhoz mennék fel. És még meg sem említettem a jobbnál jobb pszichológusokat.

A Kopácsi nem valahol Ny-Magyarhonban van?

Offline

Igen,Én is bizakodó vagyok. Csak nem vagyok még hozzászokva,hogy a nap 24 órájában itthon vagyok,és ez megrémiszt. Az ismerőseim nem tudnak semmit rólam. Senkinek nem adom meg azt az örömet,hogy rajtam csámcsogjanak. Egyébként is zárkozott típus vagyok. Van egy nővérem,de Ő messze lakik tőlünk. Heti 2 telefon. Családsegítő??? Hmmm. Itt stadionokat építenek,nem holmi családsegítő gondozókat. Most egyelőre két lábon sem tudok kimenni az utcára nemhogy kerékpárral. 

Nem olyan nagy város. Én szinte az összes átert ismerem. Még a magánrendelős átereket is.Van még talán 2-3 akit nem ismerek. Régen sokan voltak,de vagy külföldre,illetve Pestre mentek dolgozni. Pesten tényleg rengeteg orvos van,és szerintem vannak nagyon jók is. Legszívesebben Kopácsi Lászlóhoz mennék fel. És még meg sem említettem a jobbnál jobb pszichológusokat.

 

Offline

anna66 írta:

Kedves csekkolós!!!  :-) blue velvet. Sok mindenem volt idáig,csak agorafóbiám nem. Naaaa most ez nagyon érdekes,mert pár hónappal ezelőtt még jöttem mentem. Aztán azt vettem észre hoppá-rosszul vagyok az utcán,és így szépen alakult ki nálam valami amit pontosan még Én sem tudok. De olyan agorafóbiás tünet. Most keresünk új dokit,mert a régi már csak ásítozik olyan öreg,egyébként sem érdekli mi van a betegeivel. Ha azt mondanám Neki írjon fel 10 üveg 2mg-os Ricsit azt is megtenné. Smile) De visszatérve a finomságaimhoz,az igazán a szoc.fóbia,depi,és függőség.

Egyébként a férjem, annyiban tud segíteni,hogy elvisz a dokihoz,ha van ideje. Kicsit kezd belefásulni szerintem a nyűgjeimben. Ami érthető is ennyi idő után. Többek között ezért is megy olyan nehézkesen,hogy találjunk egy jó átert,mert nincs rá ideje. Dolgozni is kell valakinek. Na meg persze orvishiány. Nálunk nagy hiánycikk.

Ó, ha ilyen friss az agorafóbiád, akkor van remény!! Nincs senki rokon, családtag, ismerős, aki tudna kísérgetni? Vagy bármilyen szoc. gondozó, családsegítőben dolgozó, bárki? Akit lehetne kérni, hogy minden nap egy kis időt töltsön veled és menjetek el ide-oda, lehetőleg valami jó helyre, ahol még jól is érzed magad? Ez így a férjednek tényleg esetleg túl nagy teher. Hogy állsz a biciklivel és/vagy autóval? Azzal nem tudsz császkálni?

Miskolc azért nagyváros, nincs ott senki, aki jó szakember? Hát ez milyen durva már, Budapesten meg Dunát lehet rekeszteni a szakikkal (igaz, kérdéses, hogy MILYENEK).

Offline

Kedves csekkolós!!!  :-) blue velvet. Sok mindenem volt idáig,csak agorafóbiám nem. Naaaa most ez nagyon érdekes,mert pár hónappal ezelőtt még jöttem mentem. Aztán azt vettem észre hoppá-rosszul vagyok az utcán,és így szépen alakult ki nálam valami amit pontosan még Én sem tudok. De olyan agorafóbiás tünet. Most keresünk új dokit,mert a régi már csak ásítozik olyan öreg,egyébként sem érdekli mi van a betegeivel. Ha azt mondanám Neki írjon fel 10 üveg 2mg-os Ricsit azt is megtenné. Smile) De visszatérve a finomságaimhoz,az igazán a szoc.fóbia,depi,és függőség.

Egyébként a férjem, annyiban tud segíteni,hogy elvisz a dokihoz,ha van ideje. Kicsit kezd belefásulni szerintem a nyűgjeimben. Ami érthető is ennyi idő után. Többek között ezért is megy olyan nehézkesen,hogy találjunk egy jó átert,mert nincs rá ideje. Dolgozni is kell valakinek. Na meg persze orvishiány. Nálunk nagy hiánycikk.

 

Offline

anna66 írta:

blue velvet,hogyan is foghatnák fel. Hiszen aki nem éli át ezeket a számunka elég sz@r dolgokat,annak fogalma sincs az egészről. Az Én párom próbál mindenben segíteni,de mindig hozzáteszi,hogy sajna nem érti. Pl: Tegnap délutáni séta a férjemmel. Kb 20 perc után olyan rosszul lettem,hogy alig bírtam haza jönni. Lefektetett,próbált segíteni a maga módján. Szóval teljesen megértelek. 

blue velvet,ha nem vagyok tolakodó megkérdezhetem? Agorafóbiás vagy?

Örülök, hogy a párod segít!! Ez óriási dolog.

Offline

anna66 írta:

Bocs, blue velvet most olvastam a diagnózist.

És neked mi a felsoroltak mellett van még agorafóbia is? (Én is csekkoltam a bem. oldalad. Smile )

 

Offline

Bocs, blue velvet most olvastam a diagnózist.

Offline

blue velvet,hogyan is foghatnák fel. Hiszen aki nem éli át ezeket a számunka elég sz@r dolgokat,annak fogalma sincs az egészről. Az Én párom próbál mindenben segíteni,de mindig hozzáteszi,hogy sajna nem érti. Pl: Tegnap délutáni séta a férjemmel. Kb 20 perc után olyan rosszul lettem,hogy alig bírtam haza jönni. Lefektetett,próbált segíteni a maga módján. Szóval teljesen megértelek. 

blue velvet,ha nem vagyok tolakodó megkérdezhetem? Agorafóbiás vagy?

 

 

Offline

anna66 írta:

Valamit itt nagyon elcsesztek. Egy átlagos intelligenciával rendelkező Ember is felfoghatná ezeket a dolgokat. Sajnos ez nem így működik. 

Anna, nem fogják fel. Az, hogy a  szüleim nem fogják fel, hát hagyjuk. De a tesóm, aki tök jó szándékkal van irányomban, ő sem érti.

Most ketten értenek: az exem és az egyik unokatesóm. Ő is szerintem csak azért, mert a) ő is baromira szorong b) ő is depis c) anno ő kísért az egyik terapomhoz. Így talán összeállt neki a kép.

Mivel engem nagyon ritkán "kísérgettek", ezért nem is látták, hogy milyen nehezen mozdulok ki. Tesóm volt, aki párszor elvitt valahova, ő végig beszélte és poénkodta az utat, mert szerintem érezte, hogy gáz van, de nem tudott vele mit kezdeni.

Most meg már kísérnének, de hova? Max. a sarkokra. Smile (Hehe, de vicces.)

Offline

Valamit itt nagyon elcsesztek. Egy átlagos intelligenciával rendelkező Ember is felfoghatná ezeket a dolgokat. Sajnos ez nem így működik. 

 

//