Magányos vagyok!!

421 tartalom / 0 új
Utolsó bejegyzés
Offline

Még vmi eszembe jutott.

Még fiatalka voltam és egy fiú nagyon megbántott. Annyira fájt, amit mondott. Le kellett vezetnem a feszültséget valahogy és elkezdtem nyiszálni a csuklómat ráadásul vmi recés késsel. Mind a kettőt. Nem ejtettem mély sebeket, de másnapra szép vörös csíkos lett. Anyám észerevette és rákérdezett. Végül azt mondta, hogy ugyan már egy fiú se ér annyit, hogy ezt csináljam magammal.

Ez azóta mindig eszembe jut. És nem is csináltam ilyet, nem is fogok soha, nincs a földön az a férfi.

Offline

Egyetértek blue! Kell szerencse is. Meg keresni kell a helyzeteket.

Ezt talán úgyis elősegíthető, hogy ha van valami kedvenc elfoglaltság, akkor annak mentén elindulni. pl. én rájöttem, hogy nagyon szívesen táncolnék (régebben népi táncoltam) és nagyon hiányzik a tánc. Elhatároztam, hogy el fogok járni táncházba. Oda olyanok járnak nyilván, akik ezt szeretik.

Én meg mindig a terápiával jövök.

Gyurma, ha ennyire elkeseredett vagy, hogy már gyógszert adagolsz túl, lehet szükséged volna terápiás segítségre. 

Online

gyurma írta:

sziasztok!

Én mostanában rohadt magányosnak érzem magam,engem mindenki csak kihasznál nem számitok senkinek,tegnap majdnem túl adagoltam magam gyógyszerekkel,itt se válaszolt senki,lehet a stilusomon kéne változtatni de nem tudok ilyen vagyok

Bocsánat, a szokásos kicsit idegesítő boncolgatás részemről.

Mit jelent az, hogy mindenki kihasznál?

Miért nem számítasz senkinek? Nincs családod?

Itt számítasz, hidd el, csak nem mindenki tud kapcsolódni a problémádhoz.

Amúgy mindenki nagyon vágyik figyelemre, szeretetre, elismerésre és naná, hogy egy szuper párkapcsolatra! De ez utóbbi szerintem nem csak rajtunk múlik, ehhez szerencse és kitartás és türelem kell.

 

Offline

Szia Gyurma!

Ne haragudj, én már akartam Neked válaszolni.

Ne keseredj el! Bár írtál már erről a gondodról és értem, hogy elég kiábrándítónak érzed ezt a helyzetet.

Nem tudom, milyen a stílusod (amit te is problémásnak érzel), de sztem ha kedves vagy, udvarias, figyelmes akkor már félig nyert ügyed van.

Nekem azt mondták terápián, hogy a férfi szeret megküzdeni a nőért. Nem szereti azt az almát, ami a földön hever, bármilyen szép mosolygós is. Tehát a jó hír, hogy Te mint férfi kezdeményezz bátran továbbra is. És Te sokat kezdeményezel, ezt szerintem nagyon jól csinálod. Valószínűleg már csak csiszolni kell a stíluson.

Remélem hamarosan sikerrel jársz!smiley

 

Online

SziaGyurma ne legy hulye tenyleg meg akarsz halni? Nem ul mindenki a gep mellett folyamatosan igy neha nem erkezik egybol valasz tudom hogy szar korabban en is jartam igy.....inkabb ird le hogy mi bant tesom 

Offline

sziasztok!

Én mostanában rohadt magányosnak érzem magam,engem mindenki csak kihasznál nem számitok senkinek,tegnap majdnem túl adagoltam magam gyógyszerekkel,itt se válaszolt senki,lehet a stilusomon kéne változtatni de nem tudok ilyen vagyok

Online

Na jól van, köszi a biztatást. Meglátjuk. Smile

Offline

 

Szia Blue Velvet.

Én nem tudom,hogy hogyan mennek ezek a riportok,ha jól értettem itt cikkről lenne szó és nem élő egyenes TV v Rádió stb adás valahol.

Csak hangosan gondolkodom,hogy ilyen esetekben azért  ( gondolom )ennek vannak személyiségvédelmi,  médiajogi kritériuma is amelyek téged, mint riportalanyt védenek,ill ennek megsértése esetén.. jogi következményei .Magyarán valamiféle szerződés v nem tudom hogy megy ez ,de gondolom  valami ilyen csak van ,mert nem a szomszéd macskája eltűnt és én tudok róla cimű tucatriportról van szó.

Online

En egyetertek Zsevel me hagyd hogy ennyi eltantoritson bar azt meg mindig nem tudom hogy kell e az arcodat add az interjuhoz ?de gondolj arra hogy hany embernek segithetsz!ugy ahogy teszed itt a buran nem mellesleg hany embert megismertethetsz ezzel as oldallal akik meg nem talaltak ide csak nem minosul reklamnak haha tudom hogy ez egy kicsit a kibicnek semmi nem draga duma de benned  van kurazsi es en ferfiasan bevallom hogy bennem nincs ennyi de ne hagyd hogy ennyi eltantoritson minden sorodrol leri hogy segiteni akarsz rajtunk es szerintem ez lehet a kovetkezo lepcsofok szerintem gondolod at! Oszinte tisztelettel Poisonkid

Online

Na nemar. Sajnalni fogod, ha hagyod, hogy a felelmed adalyozzon, mert ez mindenkeppen egy olyan lehetoseg, amivel jot tehetsz.

Online

Bogyoka197011 írta:

Szia blue velvet!

Azt tudnod kell, hogy ha kikerülsz az éterbe onnan nincs vissza út Smile. Volt velem egy rádió riport és ennek kapcsán egy vad idegentől, Ukrajnából kaptam levelet, hogy hallotta és stb.

Szóval el kell dönteni, hogy felvállalod e a helyzetedet, ha igen semmi ne zökkentsen ki. Az emberek általában érdeklődőek, ha látják, hogy nem zombik vagyunk hanem normális emberek megnyugszanak. 

Persze előítéletes emberek mindig lesznek.

Köszönöm, hogy ezeket leírod nekem!!

Asszem "I will go back on my word", azaz visszaszívom ezt az interjú dolgot.

Online

darkforest írta:

Na az van, hogy tavaly elkezdtem egy szakot egy egyetemen, ekkor pszichóra szerettem volna menni, de nem jutottam be, így a második helyen jelöltet bevállaltam. Sokkal jobban lettem, mint előtte. Egy tárgyam viszont nem lett meg, ezért 1 évet csúszok, már ha itt maradok és folytatom. Közben 2x újra érettségiztem és idén bekerültem pszichóra, önköltségesre és a pázmányra. viszont nagyon negatív élményeim vannak az egyházi iskolákkal, ezért ide nem mennék. 3 ponton múlt, hogy az elte nem jött össze. 

Most diákmunkázom, kasszás vagyok egy szupermarketben. 

És most nem tudom, hogy mi legyen. Kicsit megszerettem azt a szakot, amit elkezdtem, a pszichótól meg elment a kedvem, mert igazából én nem gyógyítani szeretnék vagy a lelkem legmélyén talán, de inkább csak annyi, hogy érdekelt ez a dolog. Dee most dühös vagyok a 3 pont miatt, hogy nem jött össze. 

Nem tudom, mit csináljak. Jó, ha az egyetemen vagyok, mert nehéz együtt élni a családommal és itt meghalok az unalomtól. Nincsenek barátaim és kb esélyem se sok az ismerkedésre. Pesten jobb. Persze ott is sok dolog hiányzik, amit meg itthon tudok csinálni.... nyugalomban rajzolgatni, olvasgatni például

Értem, köszi, hogy leírtad! Ilyenkor a legjobb választás a harmadik, nem? Smile (Tanulásra gondolok.) Lehet, hogy egy évet munkával és pihenéssel kéne tölteni és még egyszer megrágni, hogy mi érdekel, melyik egyetemre szeretnél menni. Vagy OKJ képzésre.

Az ELTE TÓK-on tanító szak, óvodapedagógus szak és csecsemő- és kisgyermeknevelő szak is van. Utána tovább mehetsz valamilyen segítő szakmát tanulni esetleg. A pszichológia kicsit "bátor", de vannak más lehetőségek is.

A kasszást sikerült kaszás-nak olvasni. Smile

Offline

Szia blue velvet!

Azt tudnod kell, hogy ha kikerülsz az éterbe onnan nincs vissza út Smile. Volt velem egy rádió riport és ennek kapcsán egy vad idegentől, Ukrajnából kaptam levelet, hogy hallotta és stb.

Szóval el kell dönteni, hogy felvállalod e a helyzetedet, ha igen semmi ne zökkentsen ki. Az emberek általában érdeklődőek, ha látják, hogy nem zombik vagyunk hanem normális emberek megnyugszanak. 

Persze előítéletes emberek mindig lesznek.

 

Offline

Na az van, hogy tavaly elkezdtem egy szakot egy egyetemen, ekkor pszichóra szerettem volna menni, de nem jutottam be, így a második helyen jelöltet bevállaltam. Sokkal jobban lettem, mint előtte. Egy tárgyam viszont nem lett meg, ezért 1 évet csúszok, már ha itt maradok és folytatom. Közben 2x újra érettségiztem és idén bekerültem pszichóra, önköltségesre és a pázmányra. viszont nagyon negatív élményeim vannak az egyházi iskolákkal, ezért ide nem mennék. 3 ponton múlt, hogy az elte nem jött össze. 

Most diákmunkázom, kasszás vagyok egy szupermarketben. 

És most nem tudom, hogy mi legyen. Kicsit megszerettem azt a szakot, amit elkezdtem, a pszichótól meg elment a kedvem, mert igazából én nem gyógyítani szeretnék vagy a lelkem legmélyén talán, de inkább csak annyi, hogy érdekelt ez a dolog. Dee most dühös vagyok a 3 pont miatt, hogy nem jött össze. 

Nem tudom, mit csináljak. Jó, ha az egyetemen vagyok, mert nehéz együtt élni a családommal és itt meghalok az unalomtól. Nincsenek barátaim és kb esélyem se sok az ismerkedésre. Pesten jobb. Persze ott is sok dolog hiányzik, amit meg itthon tudok csinálni.... nyugalomban rajzolgatni, olvasgatni például

 

Online

D. Forest, kicsit részletesebben leírnád?

Azt értem, hogy most dolgozol és nem szereted és tanulsz, de az sem igazán jó.

Szerintem van ilyen, nincs baj! Nincs nagy baj. Úgy értem, én nem értek egyet a terapoddal, nem kell, hogy szép színben láss mindent, de látod, én elmentem egyetemre, nem dolgoztam mellette, elvégeztem, felesleges volt, semmit nem tudok abból, amit ott tanultam, lesz.rom.

Sokkal jobb lett volna, ha kis-nagy vargabetűket írok le, satöbbi.

Na de most őszintén, mi az, ami érdekel? Nem kell nekem leírni, csak tudod? Mert például én mostanáig (negyvenes éveimben járok) nem tudtam.

 

Offline

megőrizhetném a munkám, ha megtenném, amit elvárnak, de minenhol elvárások.... hadd legyen már az ami nekem jó 

nem bírom elviselni, ha megmondják, mit kell csinálnom

az egyetemen azért sokkal jobb, de azt is elszúrtam már az első évben, pedig megtettem,, amit tudtam

Offline

ma kicsit meg akarok halni, holnapra elmúlik, no para

nem tudom, mit kezdjek az életemmel....  azt hittem minden tök rendben, egy kicsit boldog voltam... tudtam, hogy mit akarok és tettem, amit kellett és most haragszom arra, aki rávett, hogy megtegyem, hogy elkezdjem a sulit és jó is volt, de én nem ezt akarom, nem ezt akartam... jó volt, mert edződtem közben, aztán ma meg azt veszem észre, hogy egy kis törékeny szar vagyok és fucking terapom  hiába mondja, hogy próbáljam azt nézni, ami jó, ma nem megy, ma kurvára nem megy.... és ki fognak rúgni a melóból és ott akarom hagyni a sulit és megint ott vagyok, hogy lövésem sincs, hogy merre tovább 

csak azt tudom, hogy utálom az ország birkáit, akik elkurogatnak mindent és nem akarok ilyen szerencsétlen nyomorék lenni, nincs senkim csak  szar szar szar

és azt hittem, hogy elkezdek pszichológiát tanulni, de már azt sem akarom, idén felvettek, miután pár évet küzdöttem érte, de egyházi iskolába nem teszem be többet a lábam, különben sem nekem való ez az egész... nem való nekem a normális élet vagy az élet 

faszki

Offline

Naaa majd,ha használnak az új gyógyszerek megírod.

Tudja. Napi szinten azért beszélünk telefonon,vagy írásban. De Ő is nagyon elfoglalt. Dolgozik,közben tanul mellette. Nyelvvizsga,stb.

Ezt a szereplést arccal együtt vállalod?

Offline

Gondolom jól működik a búra! Nekem is nagyon jót tett,amikor először írtam,és egyből reagáltatok. Kedves volt Tőletek! Köszönöm mindenkinek!!

Online

poisonkid írta:

Szia Velvet reszemrol is gratula hogy vallalod a nyilvanossagot es interjut vallalsz ez egy nagyon komoly emberi teljesitmeny 

Köszi, aranyos vagy. Még nagyon sok mindent át kell gondolnom, hogy mit és miért akarok mondani. Ez egy olyan interjú, ahol az ember tulképpen az életét meséli el.

Online

anna66 írta:

Komolyan nem értem a hozzáállásukat. Akkor titokban jársz áterhez? Ezek szerint megengethentéd magadnak a legjobb orvosokat is. De így........!!!! Azt írod veszélyesnek tartják. A szenvedéseidet nem tartják annak? Két gyereket nevelsz ilyen állapotban? Mennyi idősek? Jaaaj elnézést a sok kérdésért,csak meglepődtem. Nekem 20 éves a lányom,és nem lakik itthon. Amit igazán nem is bánok abból a szempontból,hogy nem látja az anyuját ilyen vacakul. 

Milyen volt az az áter akinél voltál?

Igen, le kell tagadnom az átert és a terápiát is (a terápia ingyen van). De hát alig beszélek velük, úh. ha nagyon figyelek, nem nehéz (anyám vallat, azért kell figyelni). A helyzet az, hogy a bipol-t tényleg kell kezelni gyógyszeresen. De az még csak 2015. dec. óta van.

A gyerekek már nagyobbacskák szerencsére!

Nagyon jó nevű áternél voltam, szerintem elég jó, teljesen átvariálta a gyógyszerezésem, de most még nem merem leírni, hogy mit kellett abbahagynom, mik az új gyógyszerek, mit kell újra szednem, satöbbi.

De a lányod azért tudja, hogy nem vagy jól?

Online

Bogyoka197011 írta:

Minden elismerésem blue velvet, hogy a nyilvánosság elé tudsz lépni a problémáddal. Én is ki szoktam állni a nyilvánosság elé és felvállalom a betegségemet. A szűkebb és tágabb környezetem is tudja mi a helyzet velem. Diszkrimináció leginkább csak a kórházakban ér, amikor meglátják a nagy mennyiségű pszichiátriai gyógyszert, amit szedek. Ezek nehéz helyzetek. Általában azonban normálisan reagálnak az emberek. 

Köszönöm. Nem tudom, mi történik a búrán, de most többször is előfordult, hogy nagyon megérintett, meghatott, hogy foglalkoztok velem.

Nem tudom még, mi lesz a nyilvánossággal, nekem nagyon ritka nevem van, meg itt fénykép is készül, de már nem hátrálok meg. Még van időm, szept. közepe, vége felé lesz ebből valami.

Online

Szia Velvet reszemrol is gratula hogy vallalod a nyilvanossagot es interjut vallalsz ez egy nagyon komoly emberi teljesitmeny 

Offline

Komolyan nem értem a hozzáállásukat. Akkor titokban jársz áterhez? Ezek szerint megengethentéd magadnak a legjobb orvosokat is. De így........!!!! Azt írod veszélyesnek tartják. A szenvedéseidet nem tartják annak? Két gyereket nevelsz ilyen állapotban? Mennyi idősek? Jaaaj elnézést a sok kérdésért,csak meglepődtem. Nekem 20 éves a lányom,és nem lakik itthon. Amit igazán nem is bánok abból a szempontból,hogy nem látja az anyuját ilyen vacakul. 

Milyen volt az az áter akinél voltál?

 

Offline

Minden elismerésem blue velvet, hogy a nyilvánosság elé tudsz lépni a problémáddal. Én is ki szoktam állni a nyilvánosság elé és felvállalom a betegségemet. A szűkebb és tágabb környezetem is tudja mi a helyzet velem. Diszkrimináció leginkább csak a kórházakban ér, amikor meglátják a nagy mennyiségű pszichiátriai gyógyszert, amit szedek. Ezek nehéz helyzetek. Általában azonban normálisan reagálnak az emberek. 

Offline

'A hirtelen elfelejtem mit mondott valaki" élmény általában a pszichológusomnál történik illetve ott tudja tudatosítani a pszichológus, máskor valószínűleg észre sem veszem vagy a környezetem nem figyel fek rá. Szóval ott történik minden előtte. Nagyon nehezen élem meg, amikor sembesít ezzel a problémával. Nem tudom, hogy mikor javul már ez a helyzet egy kicsit.

Nagypárnám az van. Smile Kipróbálom.

Offline

Köszönöm Kiwi a válaszodat. Igen, nagyon is segített, amit írtál. Amikor az ember új egy közösségben, márpedig ez itt egy közösség, akkor nehéz az eleje. Nem ismer senkit, nem tudja a szokásokat, hogy mikor aktívak a tagok stb. Pár napja nagy krízisben voltam és akkor a hallgatást elutasításnak éltem meg, bár nyilván ez nem így van. De az érzések felülkerekedtek. Warrior volt, aki beszélgetni kezdett velem és bevallom, ha nem ír rám nem tudom, hogy hova fajultak volna a dolgok. Rettenetesen éreztem magam, de ilyenkor én nem tudom azt leírni, hogy figyeljetek mindjárt fölvágom az ereimet SEGÍTSÉG!!!!! Meg talán nem is biztos, hogy ezt komolyan veszi valaki. Pedig szívem szerint ordibáltam volna, hogy valaki húzzon ki ebből a gödörből. Nagyon hálás vagyok Warriornak, hogy kitartóann írt nekem, bár így utólag látom már mennyire megilyeszthettem. Nem volt szándékos. 

Azért abban igazad lehet, hogy félősek vagyunk egymás posztjaihoz hozzászólni, én is csak akkor érzem magam feljogosítva erre, ha nekem címzi valaki a mondandóját, mint most te is. Valahogy félek az elutasítástól, hogy azt mondják kéretlenül ne okoskodjak, és én nem is szeretnék tolakodó lenni. 

A meghallgatásban én is jó vagyok. 

 

Online

anna66 írta:

Én is sokat olvastam már az írásait. Szerintem naprakész áter lehet. A tiszteletdíjához nem is írok már semmit. 

Akkor csak támogatnak a szüleid? Legalább anyagiakban,ha kifizetik az orvost.

Az tuti hogy az sztk-s orvosoktól nem sokat várhatunk.

Támogatnak a szüleim, de nem mehetek áterhez, teraphoz (ez szigorúan tilos, mert marhaság, felesleges, értelmetlen, veszélyes, hülyeség). Továbbá előírják, hogy mire költhetek. Igen kis összeget adnak, főleg, ha azt veszem, hogy milyen rohadt jól állnak.

A tesómék támogatnak (szintén), ez egy tök új dolog, mivel ugye csak itt van ez a nyavalyás agorafóbia és bipol (4) és nem tudok dolgozni, viszont két gyereket csak fel kéne nevelni. Ők is nagyon jól állnak.

*

Hát nem tudom, akkor nem mész Kopácsihoz, ha jól gondolom?

Budapesten most találtam (ajánlásra) két átert (mindkettő nő)(40 év körül vannak), akik szerintem nagyon jók (lehetnek). Az egyiknél voltam.

Offline

Én is sokat olvastam már az írásait. Szerintem naprakész áter lehet. A tiszteletdíjához nem is írok már semmit. 

Akkor csak támogatnak a szüleid? Legalább anyagiakban,ha kifizetik az orvost.

Az tuti hogy az sztk-s orvosoktól nem sokat várhatunk.

Online

anna66 írta:

Most néztem meg. Győri. Hát Én meg azt hittem pesti. Na azért Győr sincs közel hozzánk.

A napokban olvastam pár írását. (Valdoxanról meg benzókról.)

Jah, hát rohadt drágák.

Én megmondtam, hogy a fejemhez csak magán doki nyúlhat (fog, pszichiáter, remélem, más okból nem kell a fejemhez nyúlni). Rohadt drága. Most családi segítséggel jutok el. De az sztk-s fogorvos és áter ... hát nagyon nem jött be.

Online

anna66 írta:

Igen,Én is bizakodó vagyok. Csak nem vagyok még hozzászokva,hogy a nap 24 órájában itthon vagyok,és ez megrémiszt. Az ismerőseim nem tudnak semmit rólam. Senkinek nem adom meg azt az örömet,hogy rajtam csámcsogjanak. Egyébként is zárkozott típus vagyok. Van egy nővérem,de Ő messze lakik tőlünk. Heti 2 telefon. Családsegítő??? Hmmm. Itt stadionokat építenek,nem holmi családsegítő gondozókat. Most egyelőre két lábon sem tudok kimenni az utcára nemhogy kerékpárral. 

Nem olyan nagy város. Én szinte az összes átert ismerem. Még a magánrendelős átereket is.Van még talán 2-3 akit nem ismerek. Régen sokan voltak,de vagy külföldre,illetve Pestre mentek dolgozni. Pesten tényleg rengeteg orvos van,és szerintem vannak nagyon jók is. Legszívesebben Kopácsi Lászlóhoz mennék fel. És még meg sem említettem a jobbnál jobb pszichológusokat.

Amúgy mindenhol van családsegítő. Tényleg. Lehet, érdemes lenne utána nézni.

Offline

17.000 ft/óra. 

Offline

304 km. Sad(

Offline

Most néztem meg. Győri. Hát Én meg azt hittem pesti. Na azért Győr sincs közel hozzánk.

Online

anna66 írta:

Igen,Én is bizakodó vagyok. Csak nem vagyok még hozzászokva,hogy a nap 24 órájában itthon vagyok,és ez megrémiszt. Az ismerőseim nem tudnak semmit rólam. Senkinek nem adom meg azt az örömet,hogy rajtam csámcsogjanak. Egyébként is zárkozott típus vagyok. Van egy nővérem,de Ő messze lakik tőlünk. Heti 2 telefon. Családsegítő??? Hmmm. Itt stadionokat építenek,nem holmi családsegítő gondozókat. Most egyelőre két lábon sem tudok kimenni az utcára nemhogy kerékpárral. 

Nem olyan nagy város. Én szinte az összes átert ismerem. Még a magánrendelős átereket is.Van még talán 2-3 akit nem ismerek. Régen sokan voltak,de vagy külföldre,illetve Pestre mentek dolgozni. Pesten tényleg rengeteg orvos van,és szerintem vannak nagyon jók is. Legszívesebben Kopácsi Lászlóhoz mennék fel. És még meg sem említettem a jobbnál jobb pszichológusokat.

A Kopácsi nem valahol Ny-Magyarhonban van?

Offline

Igen,Én is bizakodó vagyok. Csak nem vagyok még hozzászokva,hogy a nap 24 órájában itthon vagyok,és ez megrémiszt. Az ismerőseim nem tudnak semmit rólam. Senkinek nem adom meg azt az örömet,hogy rajtam csámcsogjanak. Egyébként is zárkozott típus vagyok. Van egy nővérem,de Ő messze lakik tőlünk. Heti 2 telefon. Családsegítő??? Hmmm. Itt stadionokat építenek,nem holmi családsegítő gondozókat. Most egyelőre két lábon sem tudok kimenni az utcára nemhogy kerékpárral. 

Nem olyan nagy város. Én szinte az összes átert ismerem. Még a magánrendelős átereket is.Van még talán 2-3 akit nem ismerek. Régen sokan voltak,de vagy külföldre,illetve Pestre mentek dolgozni. Pesten tényleg rengeteg orvos van,és szerintem vannak nagyon jók is. Legszívesebben Kopácsi Lászlóhoz mennék fel. És még meg sem említettem a jobbnál jobb pszichológusokat.

 

Online

anna66 írta:

Kedves csekkolós!!!  :-) blue velvet. Sok mindenem volt idáig,csak agorafóbiám nem. Naaaa most ez nagyon érdekes,mert pár hónappal ezelőtt még jöttem mentem. Aztán azt vettem észre hoppá-rosszul vagyok az utcán,és így szépen alakult ki nálam valami amit pontosan még Én sem tudok. De olyan agorafóbiás tünet. Most keresünk új dokit,mert a régi már csak ásítozik olyan öreg,egyébként sem érdekli mi van a betegeivel. Ha azt mondanám Neki írjon fel 10 üveg 2mg-os Ricsit azt is megtenné. Smile) De visszatérve a finomságaimhoz,az igazán a szoc.fóbia,depi,és függőség.

Egyébként a férjem, annyiban tud segíteni,hogy elvisz a dokihoz,ha van ideje. Kicsit kezd belefásulni szerintem a nyűgjeimben. Ami érthető is ennyi idő után. Többek között ezért is megy olyan nehézkesen,hogy találjunk egy jó átert,mert nincs rá ideje. Dolgozni is kell valakinek. Na meg persze orvishiány. Nálunk nagy hiánycikk.

Ó, ha ilyen friss az agorafóbiád, akkor van remény!! Nincs senki rokon, családtag, ismerős, aki tudna kísérgetni? Vagy bármilyen szoc. gondozó, családsegítőben dolgozó, bárki? Akit lehetne kérni, hogy minden nap egy kis időt töltsön veled és menjetek el ide-oda, lehetőleg valami jó helyre, ahol még jól is érzed magad? Ez így a férjednek tényleg esetleg túl nagy teher. Hogy állsz a biciklivel és/vagy autóval? Azzal nem tudsz császkálni?

Miskolc azért nagyváros, nincs ott senki, aki jó szakember? Hát ez milyen durva már, Budapesten meg Dunát lehet rekeszteni a szakikkal (igaz, kérdéses, hogy MILYENEK).

Offline

Kedves csekkolós!!!  :-) blue velvet. Sok mindenem volt idáig,csak agorafóbiám nem. Naaaa most ez nagyon érdekes,mert pár hónappal ezelőtt még jöttem mentem. Aztán azt vettem észre hoppá-rosszul vagyok az utcán,és így szépen alakult ki nálam valami amit pontosan még Én sem tudok. De olyan agorafóbiás tünet. Most keresünk új dokit,mert a régi már csak ásítozik olyan öreg,egyébként sem érdekli mi van a betegeivel. Ha azt mondanám Neki írjon fel 10 üveg 2mg-os Ricsit azt is megtenné. Smile) De visszatérve a finomságaimhoz,az igazán a szoc.fóbia,depi,és függőség.

Egyébként a férjem, annyiban tud segíteni,hogy elvisz a dokihoz,ha van ideje. Kicsit kezd belefásulni szerintem a nyűgjeimben. Ami érthető is ennyi idő után. Többek között ezért is megy olyan nehézkesen,hogy találjunk egy jó átert,mert nincs rá ideje. Dolgozni is kell valakinek. Na meg persze orvishiány. Nálunk nagy hiánycikk.

 

Online

anna66 írta:

blue velvet,hogyan is foghatnák fel. Hiszen aki nem éli át ezeket a számunka elég sz@r dolgokat,annak fogalma sincs az egészről. Az Én párom próbál mindenben segíteni,de mindig hozzáteszi,hogy sajna nem érti. Pl: Tegnap délutáni séta a férjemmel. Kb 20 perc után olyan rosszul lettem,hogy alig bírtam haza jönni. Lefektetett,próbált segíteni a maga módján. Szóval teljesen megértelek. 

blue velvet,ha nem vagyok tolakodó megkérdezhetem? Agorafóbiás vagy?

Örülök, hogy a párod segít!! Ez óriási dolog.

Online

anna66 írta:

Bocs, blue velvet most olvastam a diagnózist.

És neked mi a felsoroltak mellett van még agorafóbia is? (Én is csekkoltam a bem. oldalad. Smile )

 

Offline

Bocs, blue velvet most olvastam a diagnózist.

Offline

blue velvet,hogyan is foghatnák fel. Hiszen aki nem éli át ezeket a számunka elég sz@r dolgokat,annak fogalma sincs az egészről. Az Én párom próbál mindenben segíteni,de mindig hozzáteszi,hogy sajna nem érti. Pl: Tegnap délutáni séta a férjemmel. Kb 20 perc után olyan rosszul lettem,hogy alig bírtam haza jönni. Lefektetett,próbált segíteni a maga módján. Szóval teljesen megértelek. 

blue velvet,ha nem vagyok tolakodó megkérdezhetem? Agorafóbiás vagy?

 

 

Online

anna66 írta:

Valamit itt nagyon elcsesztek. Egy átlagos intelligenciával rendelkező Ember is felfoghatná ezeket a dolgokat. Sajnos ez nem így működik. 

Anna, nem fogják fel. Az, hogy a  szüleim nem fogják fel, hát hagyjuk. De a tesóm, aki tök jó szándékkal van irányomban, ő sem érti.

Most ketten értenek: az exem és az egyik unokatesóm. Ő is szerintem csak azért, mert a) ő is baromira szorong b) ő is depis c) anno ő kísért az egyik terapomhoz. Így talán összeállt neki a kép.

Mivel engem nagyon ritkán "kísérgettek", ezért nem is látták, hogy milyen nehezen mozdulok ki. Tesóm volt, aki párszor elvitt valahova, ő végig beszélte és poénkodta az utat, mert szerintem érezte, hogy gáz van, de nem tudott vele mit kezdeni.

Most meg már kísérnének, de hova? Max. a sarkokra. Smile (Hehe, de vicces.)

Offline

Valamit itt nagyon elcsesztek. Egy átlagos intelligenciával rendelkező Ember is felfoghatná ezeket a dolgokat. Sajnos ez nem így működik. 

 

Online

anna66 írta:

Engem per-pill senki nem ítél el,mert nem tudnak rólam semmit. Egyébként nem titok,Miskolcon élek,de egy városrészben ahol mindenki ismer mindenkit.

Igen,ez egy elég érdekes téma. Ha valakinek magas a vérnyomása sajnálják,és elfogadják. De egy pszichés Embert elitélnek. Deeee miért is???? Mi a különbség egy szívbeteg,vagy egy pszichés beteg között a különbség? Lehetséges,hogy ha nem úgy gondolkodnának az Emberek,hogy xy szorong,vagy egyéb pszichés betegsége lenne,nyiltan kimondhatná,nem is lenne ennyi szorongó Ember. Bár lehet,hogy most hülyeséget írtam. Nem tudom.....

Hol fogsz szerepelni?

Miért írnál hülyeséget? Hülyeséget itt elég keveset fogsz látni.

Hogy miért nem értenek meg minket?

Mert az átlag ember nem szorong, nem depressziós.

A pszichés betegség nem megfogható, nem olyan, mint egy vakbélgyulladás vagy ne adj isten, egy rákos betegség.

Rajtam például állítólag nem látszik semmi.

Azt gondolják, "ó, hát nem tud elmenni otthonról? mi ez a baromság? hát még a 80 éves nénikék és bácsikák is el tudnak menni otthonról? még a kereskesszékesek, vakok is el tudnak menni otthonról? akkor ez mit játssza az eszét? nyilván csak linkelni akar, nem akar dolgozni", satöbbi.

 

 

Offline

Engem per-pill senki nem ítél el,mert nem tudnak rólam semmit. Egyébként nem titok,Miskolcon élek,de egy városrészben ahol mindenki ismer mindenkit.

Igen,ez egy elég érdekes téma. Ha valakinek magas a vérnyomása sajnálják,és elfogadják. De egy pszichés Embert elitélnek. Deeee miért is???? Mi a különbség egy szívbeteg,vagy egy pszichés beteg között a különbség? Lehetséges,hogy ha nem úgy gondolkodnának az Emberek,hogy xy szorong,vagy egyéb pszichés betegsége lenne,nyiltan kimondhatná,nem is lenne ennyi szorongó Ember. Bár lehet,hogy most hülyeséget írtam. Nem tudom.....

Hol fogsz szerepelni?

 

Offline

Szia poisonkid! Ebben az előítéletes témában elég járatos vagyok. Talán pont ezért nincs senkim akivel megoszthatnám személyesen a problémáimat. Annyira kerültem a velem kapcsolatos betegségeket,hogy most már 0 barátom van. Lehet,hogy vannak a környezetemben hasonló Emberek,de szerintem mindenki próbálja titkolni tudatosan.

Köszönöm a jókívánságokat. Remélem egyszer újra tudok egyedül közlekedni. Nekem az lenne a legfontosabb. 

Online

anna66 írta:

Nem semmi konfliktusom nincs a szomszédaimmal blue velvet. Csak Ők lennének az utolsók akiknek bármit is mondanék. Tudod az előitéletek. Ha egy Ember is tudná milyen problémákkal küszködöm,egyszerűbb lenne,ha kitennék a hátamra egy táblát. Van olyan szomszédom aki egyszer azt mondta valakire,hogy az hülye,mert az már pszichiátrián is volt. Ezek után Én nem vagyok hajlandó bármit is kiadni magamból.

Megfogadom a tanácsod benézek más topikokba is.

Tudom, hogy nagyon rossz lehet, hogy mások elítélnek, megítélnek. Ha budapesten vagy nagyvárosban élsz, azt mondom, sz.rd le NAGYÍVBEN. Ha kisvárosban, falunk élsz, akkor már jóval nehezebb.

Én egyébként szinte biztos, hogy hamarosan (egy-két hó) szerepelni fogok egy interjúban, az agorafóbiáról fogok beszélgetni valakivel.

Ez nem egy normális dolog, hogy ha valaki eltöri a lábát, tüdőgyulladása lesz, akkor azt sajnáljuk, ha valakinek súlyos balesete, súlyos betegsége van, azt nagyon sajnáljuk, de a pszichés problémákat senki nem érti...

Ez ellen lehet és kell tenni.

Online

Szia Anna szerintem sem mondjal semmit a szomszedoknak a problemaidrol en sem teszem a munkahelyemen sem csak felesleges diszkriminacionak tenned ki magad oriasi az eloitelet velunk lelki betegekkel kapcsolatban nemcsak otthon de itt a "fejlett "Ausztriaban is jobbulast kivanok neked Poisonkid

Offline

Nem semmi konfliktusom nincs a szomszédaimmal blu velvet. Csak Ők lennének az utolsók akiknek bármit is mondanék. Tudod az előitéletek. Ha egy Ember is tudná milyen problémákkal küszködöm,egyszerűbb lenne,ha kitennék a hátamra egy táblát. Van olyan szomszédom aki egyszer azt mondta valakire,hogy az hülye,mert az már pszichiátrián is volt. Ezek után Én nem vagyok hajlandó bármit is kiadni magamból.

Megfogadom a tanácsod benézek más topikokba is.

 

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
//