Skizoaffektív zavar
Idézet tőle: radaman ekkor: 2024.11.09., 07:50Sziasztok!
Én is ezzel a betegséggel élek. Kétfajta antipszichó gyógyszerem van, pszichotikus tüneteim nincsenek mostanában hála Istennek, viszont az megmaradt a nagy dózisú gyógyszereim mellett is, hogy akármikor, ha körülöttem nevetnek, mindig azt képzelem, hogy rajtam. Más tapasztalt ilyet? Ezt le lehet valahogy küzdeni? Voltak ennél nagyobb problémáim is, de ez eléggé zavar.
Én is szintén. Pl. J. Aniston a kedvencem. Á, hát akkor biztos szereted a Jóbarátokat. De nem, szerintem azok rajtam röhögnek. Ezt gondolom. Szerintem ez a sok bántás következménye. Nálam legalábbis. Amikor mások röhögtek, ott általában engem bántottak. Szóval én ezért érzem így.
Idézet tőle: PillaPillangó ekkor: 2024.11.11., 21:20Sziasztok Sorstársak!
Az létezik, hogy mi a betegségünk miatt nehezebben kezeljük az elengedést? Gondolok itt egy elhúzódó gyászfolyamatra vagy egy rossz kapcsolatból való kilépésre. Szerintetek?
De amúgy szerintem mi nehezebben kezeljük.
Idézet tőle: PillaPillangó ekkor: 2024.11.11., 21:20Sziasztok Sorstársak!
Az létezik, hogy mi a betegségünk miatt nehezebben kezeljük az elengedést? Gondolok itt egy elhúzódó gyászfolyamatra vagy egy rossz kapcsolatból való kilépésre. Szerintetek?
Elvileg én is a Paranoid skizofrénia és a Skizoaffektív zavar között lavírozok. Orvostól függ a megítélés. Én néha happy pörgésben vagyok, néha meg hetekig mélydepi.
Szóval elhúzódik a folyamat? Bennem is. Mind. Nálunk tény, hogy nem tudjuk könnyen elengedni a dolgokat. Legalábbis nálam. Én úgy általánosságban azt gondolom, hogy magunkban kell rendet tenni. Nem tehetünk minden hibánkról, mert belesodort az élet. Nem volt más lehetőségünk, csak hibázni. Ez volt az egyetlen út. Nagyon sokan vagyunk. Nem volt más. Lehet másokra is mutogatni, sokszor jogosan. De akkor is, most már magunkban kell rendet tenni. Mert csak mi maradtunk. És az élet szép is tud lenni, még nekünk is. Bocs én most magamról beszélek, de hátha más is így érzi.
Magunkban kell rendet tenni. Ha úgy érezzük, hibásak vagyunk akkor tegyünk sok jót ellenirányban, millió lehetőségünk van. Ha úgy érezzük, velünk tettek rosszat, hát akkor is csak ez marad sokszor, hogy mi tegyünk ellenirányban jót. Mert túl sok jó megoldás nincs.
Mondom ezt most úgy, hogy én is szenvedek....
De nem tudok jobbat mondani...
Idézet tőle: PillaPillangó ekkor: 2024.11.11., 21:20Sziasztok Sorstársak!
Az létezik, hogy mi a betegségünk miatt nehezebben kezeljük az elengedést? Gondolok itt egy elhúzódó gyászfolyamatra vagy egy rossz kapcsolatból való kilépésre. Szerintetek?
Szerintem lehet, például a depressziós időszakokban, az nálam mindent elmélyít. Mi szerintem eleve érzékenyebben reagálunk mindenre, legalábbis magamon ezt tapasztalom.
Sziasztok Sorstársak!
Az létezik, hogy mi a betegségünk miatt nehezebben kezeljük az elengedést? Gondolok itt egy elhúzódó gyászfolyamatra vagy egy rossz kapcsolatból való kilépésre. Szerintetek?
Idézet tőle: radaman ekkor: 2024.11.09., 07:50Sziasztok!
Én is ezzel a betegséggel élek. Kétfajta antipszichó gyógyszerem van, pszichotikus tüneteim nincsenek mostanában hála Istennek, viszont az megmaradt a nagy dózisú gyógyszereim mellett is, hogy akármikor, ha körülöttem nevetnek, mindig azt képzelem, hogy rajtam. Más tapasztalt ilyet? Ezt le lehet valahogy küzdeni? Voltak ennél nagyobb problémáim is, de ez eléggé zavar.
Idézet tőle: radaman ekkor: 2024.11.09., 07:50Sziasztok!
Én is ezzel a betegséggel élek. Kétfajta antipszichó gyógyszerem van, pszichotikus tüneteim nincsenek mostanában hála Istennek, viszont az megmaradt a nagy dózisú gyógyszereim mellett is, hogy akármikor, ha körülöttem nevetnek, mindig azt képzelem, hogy rajtam. Más tapasztalt ilyet? Ezt le lehet valahogy küzdeni? Voltak ennél nagyobb problémáim is, de ez eléggé zavar.
Idézet tőle: radaman ekkor: 2024.11.09., 07:50Sziasztok!
Én is ezzel a betegséggel élek. Kétfajta antipszichó gyógyszerem van, pszichotikus tüneteim nincsenek mostanában hála Istennek, viszont az megmaradt a nagy dózisú gyógyszereim mellett is, hogy akármikor, ha körülöttem nevetnek, mindig azt képzelem, hogy rajtam. Más tapasztalt ilyet? Ezt le lehet valahogy küzdeni? Voltak ennél nagyobb problémáim is, de ez eléggé zavar.
Radaman ez nálam is megvan, csak már nem tulajdonítok neki jelentőséget. Míg nem tudták mi a bajom és nem szedtem gyógyszert az őrület határáig hergeltem bele magam.
Szerintem nálam középsuliban kezdődött. Volt olyan osztálytársam, aki ezzel viccelődött, hangosan nevetett, mikor a közelembe került, és figyelte, mi lesz a reakcióm. Persze mindig odafordultam, hogy megnézzem, ki nevet rajtam már megint.
Ez nálam is megvan, hogy ha nevetnek akkor biztos rajtam. Pedig nincs pszichózisom. Szerintem ez enyhe mértékben sima emberi tulajdonság lehet azoknál, akiknél most vagy valamikor pl. gyerekkorban kisebbrendűségi érzés volt vagy megalázták, ilyesmi.
Sziasztok!
Én is ezzel a betegséggel élek. Kétfajta antipszichó gyógyszerem van, pszichotikus tüneteim nincsenek mostanában hála Istennek, viszont az megmaradt a nagy dózisú gyógyszereim mellett is, hogy akármikor, ha körülöttem nevetnek, mindig azt képzelem, hogy rajtam. Más tapasztalt ilyet? Ezt le lehet valahogy küzdeni? Voltak ennél nagyobb problémáim is, de ez eléggé zavar.
Azért félek a holnaptól meg a többi naptól h megint ködös lesz minden…..
Ez másnál is így van aki skizoaffektív vagy bipol vagy ciklotím? Néha megijedek magamtól!
Tegnap is tök kiborultam, de depis voltam egész hétvégén. Tegnap tetőzött. Este 9-kor elmentem fogat mosni h most lefekszem, de éjfélig csak feküdtem, mászkáltam, cigiztem, sírtam és aztán már dühós is voltam, muszáj volt falcolni mert már nem tudom hány frontint vettem be, felesleges lett volna mégegyet. Aztán ahogy éreztem, hogy a fájdalom átjárja a karomat végre képes voltam elaludni. Igaz h volt ma pszicho és ott még délelőtt totál felspanolt és ideges meg szomorú voltam, de most így este meg semmi bajom, és józanul át tudom tekinteni az egészet, hogy mennyire is fontos az, amin felhúztam magam, hogy tudjak tenni a félelmeim ellen és ne csak hagyjam h eluralkodjon rajtam.
Ha ez valamennyire jó, en a 30 mg-osat szedtem, meg mellé még seroquelt is, meg egyebeket….
jól meg kell fontolni mit mond az ember abban a 2-3 percben amíg rá figyel az áter 😩 mert az alapján dönt, és sztem csak egy pillanatnyi állapot, lehet h épp csak kialvatlan vki mert felzavarták éjjel a szomszédok vagy nem tudom……
Sziasztok! Jöttem kicsit dühöngeni. Ma voltam az áternél mindent kiveséztünk az eddigi 7,5 mg -os Restigulinomat (aripiprazol) felemelte 10 mg-ra, mert szerinte nem jó felezni a 15-t. Érdekes, h ez kb másfél év után jutott eszébe. Igazából az utóbbi jópár hónapban nehezebben alszom, sokat gondolkodok mostanság a pszichózisom alatt történteken. Még mindig nem tudtam elengedni a kisbabám elvesztését és egy hozzám álló halálát. Előbbi 10 éve történt utóbbi 8.
Ahh mikor fogok eljutni arra a k….va 5 mg-ra. Remélem az emeléstől nem fogok hízni, mert eddig nagyon lassan ugye de tudtam fogyni.
Másnak is volt ilyen, h gyôgyszercsökkentés évekig jól működik aztán emelt rajta az áter? Most elég zaklatott vagyok emiatt.
Most bejelentkeztem valahová, nem tudom meglátjuk lehet az első alkalom után azt mondom inkább forgok tovább a kis gondolataim körül tovább.
klinikai szakpszichót kórházban vetted igénybe? vagy magánba?
Nem kifejezetten, de klinikai szakpszicho!
Idézet tőle: Boni ekkor: 2024.08.20., 17:09Nehéz leküzdeni, nekem is eszembe jutnak néha, de nem csak pszichózis alatt viselkedtem szégyenteljesen, más miatt is néha, bár én is skizoaffektív vagyok, de főleg más miatt pl gyógyszer + alkohol.
igen a pazichológus sokat segít, pszichiáterrel én 3 havonta 10 percet találkozom, ő nem segítség, azt se nagyon tudja milyen tüneteim vannak, csak amennyit 2 mondatban elmondok….
Kifejezetten skizoaffektívokkal foglalkozó klinikai szakpszichológus segített?
Én eddig a dokimmal havonta találkoztam, most adott először 3 hónapra időpontot, bár eddig jól voltam. Júniusba felmondtam, mert hónapok óta verbálisan bántalmazott a kolléganőm, a depim is kezd kiújulni… szóval most egy elég szar időszakban vagyok.
Nehéz leküzdeni, nekem is eszembe jutnak néha, de nem csak pszichózis alatt viselkedtem szégyenteljesen, más miatt is néha, bár én is skizoaffektív vagyok, de főleg más miatt pl gyógyszer + alkohol.
igen a pazichológus sokat segít, pszichiáterrel én 3 havonta 10 percet találkozom, ő nem segítség, azt se nagyon tudja milyen tüneteim vannak, csak amennyit 2 mondatban elmondok….
Sziasztok!
2 éve volt pszichózisom, ami alatt egy csomó hülyeséget csináltam, vállalhatatlanul viselkedtem. Azóta is sokszor eszembe jut és nagyon erős szégyenérzetet érzek. Volt valaki így? Hogyan tudtátok leküzdeni? Pszichiáterrel kibeszéltétek vagy pszichológus segített?
Bármilyen hasznos tanácsot szívesen fogadok.
Köszi a segítséget!
Sziasztok, ide írok most. Részt vettem egy alkohol addiktológiai kezelésen, sikerülget is, viszont most érzem igazán, hogy hetente, kéthetente váltakozik nálam a mánia és depresszió. Egyik héten még edzek, sportolok, tanfolyamra írakozok, másik héten meg felkelni sem bírok. Nincs most diagnózisom, azt mondták az átrián, engem nem diagnosztizálnak, úgyhogy Egyéb pszichotikus kategóriába vagyok sorolva.
Viszont saját tapasztalatom szerint ez valami pszichózissal kevert bipoláris akármi. A depresszióra szedek Scippát, de lehet, hogy inkábbb valami hangulatstabilizátor kellene.
Van valakinek ezzel tapasztalata? Én a mániát szeretem, de a depis időszak nagyon rossz.
Félek, h nem fog hatni. Napok óta 10 mg-ot szedek.
Remélem. Nagyon rossz, h ennyit kell várni.
Jobbulást akkor, hátha jó lesz a 10mg. 🙂
Most engedte csak 10 mg-ra emelni mert szédülés és hányinger, azaz mellékhatás miatt vagyok táppénzen.
Bakker akkor szedjél belőle legalább 10mg-ot.. de szerintem 20se vágna át mániába.. Mondjuk bevallom nekem ineffektív volt.. azaz nem hatott semmire.
Brintellix alig-alig hat. Tél végen nagyon el szokott mélyülni a depresszióm és ezt most a Lamolep is csak mérsékelni, időben késleltetni tudta.
Miért most melyik nem hat még Kiscsillag?
Jobb lenne, ha mesterséges kómában tartanák az embert, amíg hat a gyógyszer.
Hatástalanság miatt emeltem.
A héten táppénzen.
Otthon vagy, táppénzen?
A Brinti hatni kezdett. Éjjel 3-kor kedvet éreztem felkelni az ágyból, tevékenynek lenni. Reggel visszaaludtam, még aludnék, de 8-kor terápiám lesz.
Megpróbálok ma végig ébren maradni, hátha utána végigalszom az éjszakát. Lehet veszek kólát vagy energiaitalt.
Fura nyugalmat érzek. Békességet.
Az se jó, esetleg túlfáradás jele.
Nem 7 + 4, csak hát fordítva kéne...
Már harmadjára ébredtem fel. Ez megy 5 napja.
Ez eszembe sem jutott.
Megint elaludtam. 12:30 körül és Anyu 1 órája kelteget.
Szedál a sörben lévő komló (és alkohol) is. De nyáron vhogy nem úgy hat. Nyárra a tiapridot is visszaveszem 2×félre. De az nem szedálós. Nem is hizlal, igaz, régebben meg most is tapasztalom, h viszont fogyni nem enged, anno mellette heti 2-3 gyúrással 1 év alatt úgy 3-4 kilót küzdöttem le. Mondjuk nem diétáztam, azt meló mellett néhányszor próbáltam, hát, pocsékul voltam, szédülés stb.
Ez csak olykor enyhébb tél. Tavasz... talán májusban. Olyan betörős is csak áprilisban. Ez szemét tél.
Lehet a télbe bekúszó tavasz okozza.
Altatós dolog van, lehet a melegtől, de szerintem sugároznak valamit a holdról, amire az érzékeny agyúak bealszanak. Hétfőn miután elment a lány (nemúgy) akkor is aludtam, tegnap átjött a haverom, hazament fél8kor, utána is lefeküdtem és aludtam.
Idézet tőle: KleóIdézet tőle: KiscsillagBelehúztál rendesen. Pedig Te még azt sem mondhatod, h korábban nem volt időd kialudni magad.
Én még a sírban sem fogom tudni rendesen kialudni magam.
Pedig nem is szedsz igazán szedáló gyógyszert.
Idézet tőle: KiscsillagBelehúztál rendesen. Pedig Te még azt sem mondhatod, h korábban nem volt időd kialudni magad.
Én még a sírban sem fogom tudni rendesen kialudni magam.
Gyakorlatban sem mindig megoldható az apró lépés. Pl egy vizsgára vagy elmegyek vagy nem. Most ez nem aktuális, csak egy példa volt.
Ezt értem. De én pl nem tudom meghúzni a határt, h mi az ami visszaesést okozhat és mi az, ami várhatóan nem fog. Nem tudom megjósolni.
Véleményem szerint mindig feszegetni kell a saját határainkat.. apró lépésekkel, viszont nem szabad egyből fejest ugrani a mélyvízbe.
Azt mondják, h az erős szorongást okozó események/helyzetek nem tesznek jót a pszichés betegeknek, visszaesést okozhatnak.
Terápián viszont azt hangsúlyozzák, h a szorongásra nem megoldás az azt kiváltó helyzet kerülése.
Vajon honnan lehet tudni, h meddig érdemes szorongást okozó helyzetet vállalni, és mi az, ami már visszaesést okozhat?
Belehúztál rendesen. Pedig Te még azt sem mondhatod, h korábban nem volt időd kialudni magad.