OFF
Monológok nekem is mennek, de nekem szerintem azok gondolatok. Én is elgondolkodtam, hogy azok vajon hangok-e?
Főleg mikor rosszul vagyok és paranoid gondolataim vannak. Nem tudom, de szerintem azok gondolatok. Valaki beszél, de az nem hang. Így is kellemetlen, mert rosszat akar nekem. Szerintetek ez hallucináció?
Anno többször agyaltam rajta(és rá is paráztam kicsit), vajon ha önkritikus az ember és kommentálja saját magát vagy "beszélget" magával, érvel, esetleg elindulnak mindenféle gondolatmenetek, vajon jobb-e, mint egy hang? Egyáltalán, mitől hang és mikortól gondolat? Végülis a hang is egy gondolat. 🙂
Nem csak a jó pasik, hanema kedves, puha, lágy pasik is, attól tartok..:S A férfiak tetemes részét túl maszkulinnak érzem.
..és miket mondanak?
Úgy emlékeztem, neked barátságos hangjaid voltak.
Igen, Feeling, lehet, hogy az a diagnózis, vagy valami olyasmi. Skizoaffektív zavar nem lehet? Az enyhébb.
Szia holdfény!
ebből is ki fogsz mászni, majd mi segítünk, és minden rendben lesz, meglátod!
ha azt írtad megint, akkor egyszer már túlvoltál rajta, most megint túlleszel rajta, erő és remény, ezeket ne felejsdt el!
erősnek kell lenned, és hinned benne hogy minden rendben lesz!
Gondolok rád!
Idézet tőle: holdfénySzerinted attól jobb lesz? Neked lehet. Láttam amúgy a képet.
Hàt Holdfény, most nagyon őszinte leszek... Meleg vagyok, szóval igazából annyira nem rajongok ha nő fogdos.
Sajnálom hogy szarul vagy. Szerintem egyik betegség sem jelent biztos halált, csak ha feladja az ember.
Mi a baj holdfény?
Gyere, most van műszak vége, legalább nem alszok el, de foghatsz mást is 🙂
Idézet tőle: holdfényMarci megilyesztesz, megyek veled nem engedem el a kezed.
Én ha egyszer villamosszékbe kerülök, nekem is fogod majd a kezem? Sőt jöjjön mindenki, alkossunk egy nagy kört.
Idézet tőle: RókaRevenge! Te valami terapeuta vagy?
Azám, most lebuktam 😀
Dr Csernus Imre vagyok, de ne mondd el senkinek 🙂
Idézet tőle: RókaHeimwehSzerintem ez egy érettség, fejlettség valamilyen szinten, akár spirituálisan.Szerintem így is van. Nem vagyunk állandó, szilárd valamik. Változunk. Ez a diagnózis dolog marha elavult, de azért ad némi támpontot, hogy segíthessenek nekünk. Nem is kellene ezekkel annyira azonosulnia az embereknek. Csak további szenvedést okoz növelve a betegségtudatot.
nem tudom, hogy érettség-e. szerintem egyszerűen ijedtemben reagáltam így, mikor megláttam magamat úgy teljes egészében, meg ezeket a mintákat amik kitöltötték az életemet, és úgy egyébként rengeteg szenvedést okoztak. aztán jól elbújtam ez elől egyrészt, másrészt csak annyit tudtam, hogy nem akarok így működni, mert ez egy tragédia. de nem igazán sikerült másképpen működni például egy akármilyen kapcsolatban, hiszen onnantól fogva a kapcsolataim lényegében fokozatosan megszűntek, funkciójukat vesztették. de nyilván ez azért is van így, mert nem tudtam mást látni egy kapcsolatban mint korábban, amit viszont korábban láttam benne, vagy ahogyan korábban viszonyultam hozzá azt egyszerűen visszautasítottam. szóval így nem maradt semmi. ha sehogy nem megy, sehogy nem jó, és semmi haszna nincs, akkor persze, hogy nem kell a kapcsolat. de azért vannak ebben a "játékban" más jelentős tényezők is persze...
Hát ez fasza.Én nem akarok elkerülő lenni.
Néha én is az vagyok.
Csak aztán jön a bordi, meg a skizoaffektív
Idézet tőle: AvanaÉn is elvagyok egyedül, kapcsolatban is szükségem lenne erre. Programokra is sokszor egyedül járok vagy csak úgy sétálni, órákat. Olyan kapcsolatfüggő vagyok, akinek nem is igen volt még kapcsolata(vagyis kevés és rövid). Persze álmodozni szoktam róla.
Mondjuk nálam bekavar az elkerülő személyiségzavar. is(kevert vagyok).
ha muszáj megnevezni, vagy elhelyezni valahol az állapotomat, akkor valószínűleg én is inkább kevert vagyok, vagy csak simán elkerülő, legalábbis az utóbbi néhány évben egészen biztosan. de régebben az elkerülő abszolút nem illett rám, azóta viselkedem vagy funckionálok így mióta átlátom miképp működtem éveken át, azaz miképpen voltam "borderline" a skatulya szerint. azóta némileg tudatosan, nagyobbik részben viszont reflexszerűen igyekszem elkerülni, hogy úgy viselkedjek mint egy borderline, és ha a konkrét tüneteket, viselkedésmintákat nézzük, akkor ez jórészt sikerül is, csak közben beleléptem egy másik tócsába. persze ez azért ennél összetettebb, vannak ennek más okai is, de mostmár egyértelműen inkább elkerülőként viselkedek. mindenesetre ez az egész rohadtul zavarba ejtő!
Feeling mikor vannak a hallucinációk?
Ez olyasmit jelent, hogy olyankor pszichotikus vagy?
Én is elvagyok egyedül, kapcsolatban is szükségem lenne erre. Programokra is sokszor egyedül járok vagy csak úgy sétálni, órákat. Olyan kapcsolatfüggő vagyok, akinek nem is igen volt még kapcsolata(vagyis kevés és rövid). Persze álmodozni szoktam róla.
Mondjuk nálam bekavar az elkerülő személyiségzavar. is(kevert vagyok).
HeimwehSzerintem ez egy érettség, fejlettség valamilyen szinten, akár spirituálisan.Szerintem így is van. Nem vagyunk állandó, szilárd valamik. Változunk. Ez a diagnózis dolog marha elavult, de azért ad némi támpontot, hogy segíthessenek nekünk. Nem is kellene ezekkel annyira azonosulnia az embereknek. Csak további szenvedést okoz növelve a betegségtudatot.
Idézet tőle: RókaAz jó, ha tudsz egyedül lenni. Mi borderek nem nagyon tudunk. Kapcsolatban pedig mindig félünk az elhagyatástól. Szóval mindegyik problémás.
de érdekes, én például halál jól elvagyok egyedül, sőt, el sem tudom már képzelni, hogy ne egyedül lennék. azt tudom, hogy pszichés problémáknál a tünetek időnként cserélődhetnek, meg a különböző diagnózisokra jellemző dolgok keverednek valamilyen szinten, de vajon át lehet fordulni egyik "skatulyából" (azaz diagnózisból) egy másikba, mintegy reakcióképpen. arra gondolok , hogy én például miután "megértettem" milyen kvázi funkciót töltenek be az emberek az életemben, mire használom őket csúnya szóval amolyan gyógyszerként, azután rájöttem, hogy ennek kibaszottul semmi értelme, és nem is akarom ezt így csinálni, mert ez kurva ijesztő. azóta alig van közöm az emberekhez, és rohadtul nem őrülök bele, mondjuk olyan üres vagyok mint egy újszülött csillag, de szó sincs arról, hogy beleőrülnék vagy ilyesmi. lényeg a lényeg, néha úgy érzem bizonyos értelemben elkezdtem kifejezetten nem borderline-ként viselkedni, mondjuk ez elég hülyén hangzik, de így érthető. és persze ezzel párhuzamosan elkezdtem valószínűleg más diagnózisokhoz illő "tüneteket" produkálni.
Én nem vagdosok szerencsére.
A bőrömet kapartam már, de csak később vettem észre.
Társfüggő, igen.
pl.olyan erős érzés tör rám (szorongás, letargia.....), hogy azonnal külső segítség kellene.
De szerintem ennél talán még bonyolultabb.
Másokhoz mérve tudom meghatározni magam.
Amúgy néha olyan, mintha nem léteznék.
Ez mit takar, hogy nem tud az ember egyedül lenni? kapcsolatfüggő?
Az jó, ha tudsz egyedül lenni. Mi borderek nem nagyon tudunk. Kapcsolatban pedig mindig félünk az elhagyatástól. Szóval mindegyik problémás.
Feeling! Diagnosztizáltak téged valamivel? Vagy amik az oldaladon vannak?
Revenge! Te valami terapeuta vagy?
Hmm. Feeling. Én így is vagyok, meg úgyis. Jó lenne pár is, de amúgy magányos farkas vagyok. Mégis jó lenne, de egyedül is jó és szükségem is van rá, hogy egyedül legyek.
Idézet tőle: Marci88Idézet tőle: Magamba ZárvaIdézet tőle: Marci88Inkább a gyógyszereket kapkodnám be. Már odáig eljutottam, hogy annyi antidepresszánst vettem be, hogy lábra nem tudtam állni. De ez kevés, én a fekete zsákra vágyok. Hány levél antidepresszáns kell ahhoz és hány doboz nyugtató?
LD50 érdekelne?
Mi az az LD50?
lethal dose,halálos dózis
Idézet tőle: Magamba ZárvaIdézet tőle: Marci88Inkább a gyógyszereket kapkodnám be. Már odáig eljutottam, hogy annyi antidepresszánst vettem be, hogy lábra nem tudtam állni. De ez kevés, én a fekete zsákra vágyok. Hány levél antidepresszáns kell ahhoz és hány doboz nyugtató?
LD50 érdekelne?
Mi az az LD50?
Idézet tőle: Marci88Inkább a gyógyszereket kapkodnám be. Már odáig eljutottam, hogy annyi antidepresszánst vettem be, hogy lábra nem tudtam állni. De ez kevés, én a fekete zsákra vágyok. Hány levél antidepresszáns kell ahhoz és hány doboz nyugtató?
Sok 😀 nincs neked annyi, gyere át adok még pluszba, hogy tuti legyen a dolog, hamár beájultál, még be is baszlak egy kád vízbe, onnan nem jössz ki.
Idézet tőle: Marci88Inkább a gyógyszereket kapkodnám be. Már odáig eljutottam, hogy annyi antidepresszánst vettem be, hogy lábra nem tudtam állni. De ez kevés, én a fekete zsákra vágyok. Hány levél antidepresszáns kell ahhoz és hány doboz nyugtató?
LD50 érdekelne?
Idézet tőle: parrotRevenge!Lehet,hogy elkerülte a figyelmedet,de feltett egy képet magáról.Csak meg kell nyitni.Téged mióta hívnak Andrisnak?
Lemaradtam, bocs
Inkább a gyógyszereket kapkodnám be. Már odáig eljutottam, hogy annyi antidepresszánst vettem be, hogy lábra nem tudtam állni. De ez kevés, én a fekete zsákra vágyok. Hány levél antidepresszáns kell ahhoz és hány doboz nyugtató?
Én sem,de tényleg jól hangzik,asztrálszexterapeuta..... 😀
Ez megnyugtató.
Idézet tőle: FeelingTiteket olvasva megint annyira másnak érzem magam. Minden sorból kilógok.
Mire gondolsz konkrétan?
Nem tudom mi az, de nem hangzik jól
Revenge!Lehet,hogy elkerülte a figyelmedet,de feltett egy képet magáról.Csak meg kell nyitni.Téged mióta hívnak Andrisnak?
Idézet tőle: parrotMajd vetkőzöm én is.Pont nemrég cseréltem le azt a képet.Nos,visszatérve az én helyzetemre,nekem az az élet,ha van legalább múzsám.A hobbim,a belső tűz,ami csak pislákol,mégis ott van,nem múlt el az évek folyamán.S hajt a vágy,ez nem testi,félreértések elkerülése végett,hogy újra s újra lángoljon.Talán a költők,festők is így érezhetnek.Ez a dolog nemtelen,tehát lehet férfi nő,virág ,egy hang stb.Ha nincs meg,boldogtalan vagyok,depis,motiválatlan.Fájdalmas így az élet,de mégis más,nem tudom elmondani.
Érzelmi függő vagyok én is,nélküle nem megy,mert akkor üres és élettelen(vagyok),és ez szinte mindenre igaz,lehet zene,film,párkapcsolat,meló,lakhely...stb
Csak azt szerettem volna hangsúlyozni,hogy igenis lehet bennünket szeretni,dühkitörésekkel,féltékenységekkel,rendkívüli érzékenységünkkel gyütt.Persze gyógyszerekkel vagyunk kordában tartva,így megfelelünk a társadalmi elvárásoknak,de ha azt a bűntudatot,vagy legalábbis a felét megszüntetjük,amit a betegségünk miatt érzünk,már félig meggyógyultunk.
Idézet tőle: parrotAndrisnak is jó a képe.Szép felsőteste van.Ki vetkőzik,vagy mutatja meg még magát?
Arra gondolsz amin én fekszek egy boxerban, vagy lemaradtam valamiről?
Idézet tőle: RókaFeeling! Te fiú vagy, vagy lány?
Magamba Zárva? Te?
Egy asztrálszexmániás férfi vagyok!
Feeling! Te fiú vagy, vagy lány?
Magamba Zárva? Te?
Nekem is kellene a lángolás, de megbolygathat amúgy is sok minden. Sokszor csoport is felkavar. Néha jó érezni, mert nem mindig érzek, hanem üres vagyok. Máskor túl erősek az érzelmeim, hogy úgy érzem, hogy szinte szétreped a bőröm.
Andrisnak is jó a képe.Szép felsőteste van.Ki vetkőzik,vagy mutatja meg még magát?
Gyógyszert is szedek, bár gyógyszerellenesek, ami nekem tetszik, Sajnos nem bírom (még) anélkül.
Antidepi és szorongásoldó.
Antipszichotikum nem kell. Régen volt, hogy kaptam, de attól csak feküdni tudtam.
Majd vetkőzöm én is.Pont nemrég cseréltem le azt a képet.Nos,visszatérve az én helyzetemre,nekem az az élet,ha van legalább múzsám.A hobbim,a belső tűz,ami csak pislákol,mégis ott van,nem múlt el az évek folyamán.S hajt a vágy,ez nem testi,félreértések elkerülése végett,hogy újra s újra lángoljon.Talán a költők,festők is így érezhetnek.Ez a dolog nemtelen,tehát lehet férfi nő,virág ,egy hang stb.Ha nincs meg,boldogtalan vagyok,depis,motiválatlan.Fájdalmas így az élet,de mégis más,nem tudom elmondani.
Nekem nem tetszik a dühkitörés, úgy értem, hogy nem lenne merszem olyan pasival lenni, én félek az impulzív emberektől.
Az én legutóbbi barátomnak szinte nem volt mimikája, halál-nyugodt volt és engem ez megnyugtatott.
Semmilyen kilengése nem volt. Igaz, néha már ez is idegesített
Nekem lenne, csak ahhoz sincs kedvem, na ez a durva...
Na mind1, lépek.
Jó mulatást, vagdosást, akasztást. Kinek melyik fekszik jobban
Idézet tőle: RevengeBassza meg mindenki!
Nesztek dühkitörés, most ennyi tellett 😀
Bárcsak lenne kit! 😀
Bassza meg mindenki!
Nesztek dühkitörés, most ennyi tellett 😀
Természetesen változóan telnek a napjaim. Vagyis változatos tünetekkel
Nehéz, de néha vannak jó pillanataim. Kezdek hinni a terápiában, hogy segíteni fog, hogy jobban leszek.
Eddig úgy éreztem, hogy az enyészet felé megyek, a pusztulás, elmúlás, megsemmisülés felé.