Menjek vagy ne korhaz

Setapalca képe

Hat mar csak egy het van a korhazi idopontomig.nem tudom meg most sem hogy mit tegyek.ha befekszem nem eszek nem iszok sirok es cirkuszolok.de adnak gyogyszert.ami altalaban nem szokitt hasznalni mert rosszabbul leszek tole mundig vagy legalabb fel ev kell hofy megszokjam az ujat.ha nem megyek marad a negy fal es a reggeli boltbajaras.de eszek alszok iszok cigizek itt a kutyam a parom a tv a net.szoval ez a ket variacio van.de ha maradok szerintem keresni kell egy magan atert aki ir nekem gyogyszert mert mar 3 dokit megettem akik mar nem akarnak velem foglalkozni mert szerintuk nekem soha nem jo semmi es mindig okosabv vagyok mint ok.pedig csak utana sziktam nezni a dolgoknak es nem hagyom magam...bem hagyom hogy hulyere vegyenek.szoval most ez a helyzet...off...


Offline
Csatlakozott: 2018 ápr 7

Setapalca írta:

Hat igen felenk az a legnagyobb problema hogy csak maganorvosok vannak.itt masra nincs lehetoseg es azok is kevesen vannak es utazassal lehet eljutni hozzajuk.szoval nem egyszeru a dolog.mintha pl pesten laknek...

Igen, értem. Sajnálom.


Offline
Csatlakozott: 2018 jan 12

Bekes megye


Offline
Csatlakozott: 2018 feb 19

Setapalca írta:

Tudom es keresem is csak felenk nagyon nehez...

Merrefelé laksz? Nem kell pontosan, elég nagyjából.


Offline
Csatlakozott: 2018 jan 12

Tudom es keresem is csak felenk nagyon nehez...


Offline
Csatlakozott: 2018 jan 12

Hat igen felenk az a legnagyobb problema hogy csak maganorvosok vannak.itt masra nincs lehetoseg es azok is kevesen vannak es utazassal lehet eljutni hozzajuk.szoval nem egyszeru a dolog.mintha pl pesten laknek...


Offline
Csatlakozott: 2018 ápr 7

Egy bizonyos pontig érdemes és kell (na most lehet, hogy ezt nem kellene írnom) felülbírálni az áterek gyógyszerezését, de egy ponton túl már nem. Tehát ha azt mondja az áter, hogy tessék, próbáld ki ezt, akkor próbáld ki. Legfeljebb 2 nap után abbahagyod (hány ilyen volt nekem). 

A lógusok sem kiszúrni akarnak veled, hanem inkompetensnek érzik magukat a problémáiddal kapcsolatban. Javaslom, hogy keress tovább. Nekem tavaly tavasszal egy sztk-s lógus (akinek terap végzettsége is van) volt az első olyan lógus, aki tudott velem vmit kezdeni, csak aztán nem járhattam hozzá. 

Ha nem akarsz/tudsz kh-ba menni, ne menj. De akkor keress egy átert és egy lógust, akik tudnak veled foglalkozni.


Offline
Csatlakozott: 2018 feb 19

Setapalca írta:

Hat beszeltem tobb pszichologussal es mind azt mondta hogy nem ajanlja nekem a terapiat a sok regi betegseg miatt.mar tul keso es tul osszetett.pedig privat logusokkal beszeltem mondhattak volna hogy menjek mert fizetos de azt mondtak hogy ne...szoval ez is zsakutca..

Szerintem időnként nagyon is kézbe tudod venni a dolgaidat. Mikor először olvastam a kommentjeidet és bejegyzéseidet ezen a honlapon, nekem is az volt a benyomásom, hogy nagyon beszippantott ez a betegség téged, de a múltkor, mikor először kezdted el mérlegelni, hogy kórházba menjél-e, vagy sem, nagyon is józanul álltál hozzá a problémához, és jó kérdéseket tettél fel. Én úgy gondolom, hogy lehet veled beszélni, és így előrejutni is lehet veled. Biztos vagyok, hogy a párod se lenne melletted még mindig, ha egyáltalán ne lehetne semmilyen irányba mozdulni veled (legalább intellektuálisan). Ezek alapján úgy gondolom, hogy de, igenis, terápiával is lehetne segíteni kibogózni a problémáidat - főleg, hogy a gyógyszerek nem szálazzák szét az összegubancolódott dolgokat helyetted, legfeljebb az alaphangulataidon segítenek -, az más kérdés, hogy nehéz igazán jó és motivált orvost találni.


Offline
Csatlakozott: 2018 jan 12

Hat beszeltem tobb pszichologussal es mind azt mondta hogy nem ajanlja nekem a terapiat a sok regi betegseg miatt.mar tul keso es tul osszetett.pedig privat logusokkal beszeltem mondhattak volna hogy menjek mert fizetos de azt mondtak hogy ne...szoval ez is zsakutca..


Offline
Csatlakozott: 2018 feb 19

Jellemző, hogy azt az embert passzolják le, aki hozzá is mer szólni a dolgokhoz. Nem akarok "ebben az országban..." kezdetű pocskondiázásokba belekezdeni, de azért a legtöbb orvos, főleg TB ellátásban szereti, ha a beteg csak hallgat és bólogat. Én egyszer mertem megkérni a bőrgyógyászomat, hogy ugyan, beszéljük már át közösen a vérképem eredményeit, meg ugyan mondja már el, hogy mit is jelentenek azok a latin kifejezések, amelyekkel dobálózik, a fejem felett átbeszélve, az asszisztensnek - és az orvos szeme máris villámokat szórt (és persze, három kérdésből jó, ha egyre válaszolt).

Pedig meg lehet szívni, ha nem nézel utána a dolgoknak. Én pl. vakbuzgón szedtem a fogamzásgátlót, amit az első nőgyógyász felírt, csodálkoztam, hogy mi ez a migrén dolog, ami "véletlenül" épp a szedésének a megkezdése után jött ki rajtam - aztán következő alkalommal tök véletlenül egy másik orvoshoz kerültem, aki közölte velem, hogy az a gyógyszer, amit szedek, már több országban be van tiltva, és attól még, hogy itt nincs, sürgősen le kell állnom a szedésével... szóval köszi. Smile

Jó átert ajánlani sajnos nem tudok, de teljesen megértem, amiről beszélsz.

Azt is megértem, hogy a kórház gondolatától ódzkodsz. Otthon azért mégiscsak megszokott környezetben van az ember stb., stb. De a kórházban, éppen a környezetváltozás miatt is, megvan legalább a lehetőség a változásra.

Érdekelne egyébként, milyen terápiás megoldásokkal próbálkoztak eddig nálad. Pl. kognitív sématerápiára jártál már?

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Megosztás Viberen