Az égen sötétek a fellegek,

fogva tart a gyermekkori emlékezet,

a szégyen sötétjében könnycsepp rezeg,

nem vagyok se veled, se ellened,

rezignáltan elengedem kezed.

Zuhanj súlytalan!

Üss vissza! – Mered?

És újra él benned a gyerek,

haját tépte

Nem

Nem tudok aludni miért nem hagysz békén?
Nem kell ez már nekem,  akarom a végét.
Nem hagyom magam többé,
Nem győzhetsz örökké,
Nem járhatsz

Tágra nyílt szemmel fekszem, körülöttem a sötét szoba,

lelkem élettelen, szívemmel mostoha,

apró levegő ki és be, kiszáradt száj,

némán szólít magához a magány,

bár álmomban érne el a halál,

csendben létezek, de ami elmémben

Sokszor érzem azt,hogy ami körülöttem van nem létezik senki sem létezik.Megyek az utcán és olyan hamis minden mint valami szimulációban. Az emberek körülöttem is mint valami robotok nem valósak. Egyrészről

Hát nem tudom kell e ez nekem tényleg.Mindenki csak mondani tudja hogy tartsak ki „elmúlik,tarts ki” de mikor?? Már nagyon rég várom hogy elmúljon vagy legalább jobb legyen.Ott tartok hogy

Sziasztok!

Nem tudok kivel beszélgetni nincsenek barátaim nincs aki meghallgasson ezért gondoltam itt kiírom magamból. Úgyérzem nem vagyok erre a világra való annyira más vagyok mint a többiek,de mindegy ezt már megszoktam

Sziasztok Mindenki!

Akinek névről ismerősként, annak névről ismerősként, akinek nem, hát annak nem. Végre bejött a blog, úgy ahogy régen is volt, végre. Sok éve nem jártam erre (alig tudtam név, jelszó,

Ez az egész leírja mindeddigi életem(nem hiszem hogy bárkit is érdekelne de ha mégis akkor jó olvasást)csakhogy legyen tisztázva hogy nem ok nélkül vagyok ilyen.Bár ezt magamnak akarom bizonyítani csak.