Jelen helyzetem,"situ analisys"

Testimonium Paupertatis,Szegénységi Bizonyítvány az élet(-em).

Helyzetemet elemzem.

 

Múltkori horror eset után végülis ugyanabban a kórházban,találtam egy jó orvost,ráadásul TB alapú. Már a kezdetektől fogva tetszett nekem,rezidens-férfi orvos,romániai,ahogy én is,de ő említette meg ezt édesanyám latin lánykori nevét említve.

Azt mondta dolgozott kint Angliában is,Romániában kezdte,most itt. Van egy olyan gyógyszer,ami Magyarországon még nem elterjedt,szemben más országokban. Azt mondta,ez egy olyan nyugtató("benzó"),ami nagyon hatékony,keveset kell belőle,és alig lehet hozzászokni.Azt mondta a Rivotril-ról 1 hét alatt leállunk. Felírt még Sertralint,de nem kezdtem el szedni,jövőhéten megyek hozzá,elmondom neki,hogy ezt már felírták,de semmi. Elvileg akkor írja fel ezt az új gyógyszert is,mellette elvileg végre elkezdődhet egy pszichoterápia.

Jelen helyzetem: Pár napja voltam Borsod megyében,barátnőmmel megszálltunk egy panzióban,mert a szülei bizonyos okok miatt gyűlölnek engem,és nem mehetek sem a falubeli házukba,sem az anyja és a lány közös lakásába Borsod fővárosában.

Összevesztünk:hajnalban kezdett el kiabálni a hölgy,mire a panzió vendégei végül feljöttek,engem kizárt a lány a szobából. Végülis én nagyon erősen lfékezem magam,a következményeket figyelembe véve.

Felöltözött,a lány elment,a portás megkérdezte,én maradok-e,mondtam hogy nem,elköszöntem,elnézést kértem(a lány nevében is),és elmentem.

Bolyongtam a városban,odamentem egy taxishoz,több tíz rongyért hozott volna fel azonnal Pestre,nem volt nálam annyi.

A lányka végül telefonált,összevissza kerestünk új szállót,találtunk egy drágábbat,de nem adtam neki egy ezrest,(ki kellett volna még annyival egészíteni....),így nem tudtunk ott aludni.Ballagtunk az éjszakában,míg végül végre egy jkicsivel olcsóbb hotel tudott minket fogadni,gyorsan fel is mentünk.Másnap a reggelit is kihagytam,ami benne volt az ellenértékben,elviharzottam a lánnyal.

Felültem a vonatra,és 200 km-t utaztam,hazaértem.

Megterhelt,de jó volt.

Szarul vagyok,érettségivel,részképzéssel takarítónak se vennének fel.

Suli szeptembertől elvileg folytatódik. Ha nem tesznek át költségmentes levelezősre,(mert hogy van ilyen....),akkor diákhitel,nem érdekel semmi,csakhogy legyen diplomám.

Közben szemezek más képzésekkel is.

Egyelőre nem kell nélkülözzek,megvan a szülői "védőháló",tehát az ő kajájukat eszem,és a családi vécébe ürítek.

Tájékozódom,figyelem a világ eseményeit,hízok,25 órát számítógépezek(kivételtől eltekintve).

Vágyok egy könyvre nagyon(nem mostani: Richard Dawkins atyaúristentől,"Az Önző gén" című,tőle többet olvastam már,de amikor tegnap a könyvtárban a kezembe vettem végre,nem lehetett onnan kirángatni engem záráskor.

Szívdobogásom,magányom,küzdelmem a belső világommal továbbra is megvan. Ismerkedni is képtelen és lusta vagyok.

Offline

Tetszik a stilusa a blogjaidnak,könnyen olvasható,s bár tény,szomorú,mégis megmosolyogtat néha...Végülis ez az a hires gyógyszer?ui..Tuti értesz franciául is...

Offline

Èrettsègivel is ki lehet fogni normális munkahelyet. A tanulás jó ötlet, èrdemes lenne folytatni. 

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
//