Az álmok olykor félig valóra válnak

 

Vonz a mélység, ugrani akarok.Álmomban,éreztem a zuhanás könnyűségét,amikor már 

Ébren mindig kerültem a hidakat magaslatokat,mert hívogatott és én  ugrani akartam.

 

-Megszokható a tériszony.El fog múlni.

-Oké,menjünk.

 

Ott áltam a tizedik emelett nyitott ablakában, és a gyomrom görcsben.

-Ne nézz,le,csak gyönyörködj a kilátásban

Bevizeztem az ablakot,de tovább már....

-Feladom,nem tudom leküzdeni a tériszonyt (félek önmagamtól)

-Gyere belülre

Feláltam a radiátorra ,fél kézzel támaszkodtam a csukott ablak szélébe,és belülről takarítottam az ablakot..

 

Szép a kilátás,csak előre néz .... végzem a feladatom,,,,,.nem ,nem fogok ugrani,nem fogok ugrani,nem fogok ugrani nem töröm át az üveget. .......nem töröm át.......csak egy lépés kellene .........nem törhetem át ,le kell küzdenem.

 

 

//