úgy érzem, egy börleszk az életem.

éjszaka kinn alszom az erkélyen, november vége van, szóval a pizsama alsómra ráveszek egy melegítőt, nem a kéket mert az véres a térdénél, szükséged lesz még a térdedre, miért?, mert térdepelve töl

Nincs semmi szép abban, ahogy létezel. A kezed minden mozdulatodnál bizonytalanul megremeg, hiányzik belőled a báj, a kecsesség. A járásodon látni, hogy fogalmad sincs ki vagy te.

hogy végsősoron az ember létezése zsigeri szinten a szeretetből táplálkozik,

nem tudom leírni, nem tudom megértetni a poklot ami bennem van és ez az egészben a legrosszabb

oké, szóval a reggelek a legpocsékabbak.