A gyengék meghalnak

Logikusan, maximális elszántsággal készültem fel a külföldi munkavállalásra. Aztán odakint szembesültem vele, hogy a kerti munkák sem tudtak felkészíteni a különösen nehéz szamócaszedésre. A testem hibaüzenetek sokaságával kényszerített meghátrálásra. Gyengének bizonyultam.

Évek óta tudom, hogy fölösleges vagyok. Az életutam szép példája az önsorsrontásnak. Egy senki vagyok 33 évesen. Ha lenne merszem, most azonnal felkötném magamat. Igen, ez az egy választásom maradt, az önsorsrontás beteljesítése, az öngyilkosság. Gyenge vagyok.

Aki meg hisz, hogy az élet szép is lehet, és még tartogat neki jó dolgokat is. Éljen!

Ez meg az én döntésem, hogy szerintem ez az egész egy kibaszott átverés. Nincs kedvem nevetni rajta.

Szerző:

Belépett: 7 év

Andrea

Blog kommentek: 579Blog bejegyzések: 33Regisztráció: 01-11-2010

9 gondolat erről: “A gyengék meghalnak”

  1.  

    Andrea, most hol vagy? hazajöttél?

    figyelj, most legalább tudjuk, hogy a szamócaszedés nem való neked.

    ez még nem a vég.

    én tuttira már fél óra múlva feldobtam volna a talpamat.

    gonlkodj azzal a nagyteljesítményű számítógépeddel a fejedben, ami van.

    gondolkodj!!!!!!!!!!!!!

    hol van a kiút ebből a csapdából????????????????????????

    ölelés, amarilla,

    nagoyn becsüllek a bátorságodért, hogy nekimentél ennek az óriási kihívásnak.

    most egy illúzióval kevesebb, és ez biztosan nagyon fájdalmas is.

    de ne add fel.

    ne add fel.

    ne add fel.

    nyár van, nem kell fűteni, lehet kicsit napozni, erőt gyűjteni.

     

     

  2.  

    Andrea, újra és újra olvasom a fenti soraidat.

    több pozitív dolgot is látok benne.

    például azt, hogy oda tudtál figyelni a tested által küldött hibaüzenetekre, és nem hajszoltad bele magad valami olyan dologba, amibe fizikailag pl. belerokkantál volna ténylegesen.

    örülök neki nagoyn, hogy vigyáztál a testedre. szerintem ez nagoyn pozitív dolog.

    olvasom, hogy gyengének bizonyultál .

    innen viszont oda ugrasz, a következő bekezdésedben, hogy évek óta tudod, hogy felesleges vagy.

    ez szerintem csúsztatás.

    az, hogy gyengének bizonyultál szamócaszedésben, még nem jelenti egyenesen azt, hogy felesleges lennél.

    azt el tudomm fogadni, hogy évek óta így érzel, és hogy így gondolod, sőt, hogy emg vagy győződve róla.

    nekem legutóbb egy ilyen sötét meggyőződésemre (90 %ig hittem benne, hogy depressziós leszek, ha pelenkát kell cserélnem egész nap a bölcsiben) – azt mondta a pszichológusom, hogy ez egy katasztrófagondolat.

    aha.

    itt megtorpantam.

    tehát az a gondolat, ami megcáfolhatatlannak tűnik és erejével leteríti az embert, és nem is tud másra gondolni, azt úgy hívják, hogy katasztrófa gondolat.

    aha.

    tehát ez egy típusú gondolkodás és érzés.

    ühüm. nos hát ilyen gondolatokra és érzésekre abszolúte nincsen szükségem, mondtam ki hangosan, és a depresszióm 99 %ról máris érezhetően csak 44%ra esett vissza.

    hurrá.

    azóta örülök a melómnak, mint macska a farkának. és ki fogom bírni a pelenkacserélést.

    Andrea, drága. rajtad tartom a szemem. nem tudom még, hogy mire szánt téged a jóisten, de bízom benne, hogy még kiderül.

    ha dühös vagy vagy kétségbeesett vagy szomorú, azt mind megértem, és mind jogos érzéseknek gondolom.

    nagoyn drukkolok neked, hogy most előgyere majd egy másik gondolattal, hátha az használhatóbb lesz.

    nem minden fizikai munka olyan nehéz, mint a szamócaszedés.

    drága Andrea.

    nyitottan mentél ki, és ez azért nagoyn nagy dolog, mert évek óta nem volt már egyetlen pozitív gondolatod, hited sem, és most mégis lett egy!

    nem sikerült. ez biztosannagyon fáj. de ne add fel.

    tudom, hogy nagoyn okos vagy.

    nem baj, ha tévedsz.

    egy kurzuson azt tanultam, hogy a legfontosabb, hogy az ember merjen tévedni. az okos emberek mind kisérletezőek, nem ijednek meg attól ha valami nem sikerül elsőre.

    érzem, tudom, hogy belül, minden baj és nyomorúság ellenére elképesztően erős vagy. ezt is túl fogod élni. és tudnod kell, hogy jönnek még jobb napok.

     

    nagy öleléssel

    a.

     

  3. Andrea,

    még valami eszembe jutott, ne haragudj már, hogy itten ilyen sokat foglalkozom veled.

    Az jutott eszembe, hogy a „nincs kedvem nevetni rajta” miért került az írásod végére.

    talán azért, mert néhányan kinevettek téged, és azt mondták, hogy „no lám, én megmondtam, hogy úgysem fog sikerülni, mi a fenének strapálod magad?”

    Andrea, ezekre a hangokra ne figyelj, ha képes vagy rá, engedd el őket a füled mellett ,mert ezek azok a hangok, amik megbetegítenek.

    Figyelj az én hangomra.

    ÉN hiszek benned és tudom, hogy képes vagy kitörni a labirintusodból.

    Az én hangomra figyelj, ne a kárörvendőkére.

    Azok a hülye kárörvendők, akik esetleg kinevetnek – csak nem a sjaát szüleid azok véletlenül???? – akkor elnézést, hogy elhülyéztem őket, tisztetettel visszavonom, mert tisztelem az érzéseidet, és tzudom ,ohgy a szülők azok szülők, függetlenül attól, hogy mennyire nem gondoskodtak a gyerekeikről – tehát még egszer a ényeg:

    a kárörvendők, akárkik is azok, nem képesek szembenézni a SAJÁT ÉLETÜKkel, és csak másokon csámcsognak.

    Nem érdemelnek egy fikarcnyi figyelmet sem.

    Ők nem csinálnak semmit, csak hátradőlve kinevetik azokat, akik legalább próbálnak valamit.

    Ne hagyd magad lelombozni.

    Az nevet, aki a végén nevet.

    Benned még nagoyn sok erő van.

    öleléssel

    amarilla

  4. Klubházaink

    A Soteria Alapítvány küldetésével összhangban a III. kerületben lévő Kilátó Klubház és a 2006-ban a XIII. kerületben elindult Materia Klubház a pszichiátriai problémában érintetteket segíti a mindennapi életben történő boldogulásban. A problémákat a medikális modellekkel ellentétben szociális nézőpontból közelítjük meg, és a célunk az érintettek egyéni célkitűzéseinek teljesítésében való részvétel és támogatás. Szakmai programunkat a nappali intézmények működésére vonatkozó, 2002-ben összeállított szakmai protokoll mentén alakítottuk ki: felmérjük a klubtagok személyes szükségleteit és céljait, és ezek alapján a klubtaggal való egyetértésben egyénre szabott gondozási tervet dolgozunk ki.

    A klubház szociális szolgáltatás, ahol nem folyik orvosi tevékenység, viszont a munkatársaink szoros kapcsolatot tartanak az egészségügyi ellátóhelyekkel, illetve a szociális ellátórendszer más elemeivel. Klubházaink azoknak ajánlanak programokat, akik – túljutva egy krízisen – a „mindennapokba” való visszatérés előtt állnak. A számos esetben hónapok vagy évek óta magányosan élő, de ismét társaságra vágyó (II., III. és XIII. kerületben élő) embereket várnak a klubházak, ahol rendszeres programokban is részt vehetnek és saját ötleteiket is megvalósíthatják.

    A Kilátó Klubház üzenete
    „Ha úgy érzed, hogy nem változik körülötted a világ, vagy fénysebességgel pörög . . . Ha nem tudod, hogy mit csinálj, céltalanná váltál . . . Zuhansz, egyedül vagy, félsz: magadtól, másoktól, valamitől . . . Ki akarsz szállni, vagy be . . . Gyere el a Soteria Alapítvány Kilátó Klubházába! Hogy megmozduljon a világ vagy te mozdulj, hogy ne félj vagy legyen bátorságod félni, hogy ne légy egyedül. Ha eljössz, választhatsz állandó programjainkból (angol és német nyelvtanfolyam, Irodalmi Teázó, Tánc-Hastánc, relaxáció, filmklub, számítástechnikai ismeretek, beszélgetős/önismereti csoportok, festés, kézműves foglalkozások, főzőklub) és alkalmi rendezvényeinkből (kirándulások, színház, mozi, kiállítás, partyk) és beszélgethetsz szociális munkásokkal, pszichiáterrel, pszichiológussal. És ami a legfontosabb: emberekkel találkozhatsz!”

    Ahol minket megtalálsz: Kilátó Klubház 1035 Budapest, Szentendrei út 36.
    Tel.: (06 1) 250-3383, Email: postmaster@soteria.axelero.net

    Nyitvatartás: Hétfő-péntek: 12.00 – 18.00

    A Materia Klubház üzenete:

    „Ha nem tudsz mit kezdeni magaddal, se másokkal… talán az életeddel sem, és legszívesebben a fejedre húznád a szobád sarkát, ha eleged van a céltalan hétköznapokból vagy a magányos ünnepekből, ha úgy érzed nem értenek meg, vagy te nem érted a körülötted élőket, ha kicsúszott a lábad alól a világ… és nem tudod merre indulj, ha nem találod a helyed és keresd azt, ahol elfogadnak olyannak, amilyen vagy, akkor gyere XIII. kerületi klubházunkba, a MATERIÁBA!

    Színes programokkal várunk, melyek alakításában Te is részt vehetsz, csak hozd magaddal az ötleteidet és legfőképp magadat. Heti programjainkban találsz irodalmi teázót, képzőművészeti alkotócsoportot, filmklubot, táblásjáték csoportot, angolórát és mozgásos kaland-csoportot. Ezenkívül bármikor beszélgethetsz problémáidról, örömeidrõl, téged foglalkoztató gondolatokról a klubtagokkal és a szociális munkásokkal. Programjaink folyamatosan bővülnek, részletesen tájékoztatunk, ha felhívsz minket telefonon. Címünk: Bp. 1133 Visegrádi u. 113. (az Árpád-híd metrómegállótól kb. 3 perc séta)Telefon: (06 1) 412-1770, 20/529-9838e-mail: materia@soteria.huNyitvatartásunk: hétköznap 12-18-ig.

    A klubház működését a ROP-3.2.2.-2004-07-0001/35 számú, „Vegyél észre” projekt támogatja, és elsősorban a XIII. kerületből várja a látogatóit.

  5. Kedves Andrea!

    En nagyon meltanyolom, hogy egyedul, nekivagtal egy kulfoldi utnak, hogy dolgozhass!

    Hidd el, nem sok ember mer belevagni ekkora dologba!

    Az, hogy nem sikerult, nem kell, hogy elkeseritsen. En biztos nem birnek a hatam miatt szamocat szedni tobb oraban!

    Remelem talalsz olyan munkat, amit el birsz vegezni.  A legjobb lenne neked a szellemi eroforrasod hasznositasa. Nem mindennapi, ahogy irsz. Bevallom, en csak miattad olvasom mar a Burat. Remelem sikerul profitalnod abbol, a mi a fejedben van!

    Udvozlettel: gyikocska

Írj megjegyzést