Üdv.
Régóta keresek egy jó párkapcsolatot ahol megtalálhatom a boldogságot. 3-4 éve keményen próbálkozok de eredménytelen. Mindig ugyan az a válasz „legyünk csak barátok” eddig bírtam.. De a mostani lány aki tetszik furcsább és különlegesebb mint az eddigiek, még nem próbálkoztam nála csak beszélgetünk, de 1hónapja van, hogy alig akar velem beszélni. Már kérdeztem tőle,hogy megbántottam-e. Azt mondtam nem de engem ez zavar, hogy nem tudom miért nem akar velem kapcsolatot teremteni ma korán reggel álmodtam vele ezért korán fel is keltem és nem tudtam vissza aludni. Kezdek becsavarodni mindig a sírás kerülget, hogy már megint ugyan ez van.. Miért nem kellek senkinek? Hetekig törtem a fejem mi lehet a probléma de nem tudom az elején olyan jól elvoltunk de most miért nem tudom/akarom elengedni? és miért nem akar szóba állni velem? ezt nem értem.. Nem érzem, hogy szerelmes lennék, de mégis annyira rosszul esik, hogy egy ilyen lányt sem sikerül barátnőmnek mondanom aki anyira hasonlít rám. Miért félek attól, hogy mással fog összejönni? Köszönöm a válaszotokat remélem itt sikerül megbeszélnem veletek mert a barátaim mind elhagytak és nem is foglalkoznak velem (hát persze mikor kéne a segítségük akkor nincsennek melletem) 🙁
Szerző:
Ezek nagyon gyötrelmes dolgok, de nekem nehéz hozzászólni, mert nem ismerlek sem téged, sem a lányt — sem azt, hogyan szoktál a lányokkal beszélni.
Ha 1 lánnyal beszélek általában arra törekszek, hogy visszafogottan 1 kis viccelődéssel sikerüljön, hogy ne tünjek unalmasnak. Sok kérdést is felteszek, hogy jobban megismerjem, meg rátaláljak a közös dolgokra például zenei ízlés stb. Ez a lány azért furcsább mert az eddigieknek mindenk volt már barátja meg nagykörökben mozogtak ő pedig zárkózot, az éven kezdett a suliba minden szünetbe egyedül látom alig 1-2x ha beszél valakivel. Év elején vettem észre, hogy zárkózott és hát megtetszett mert ebben hasonlítunk, szóval október tájára összekaptam a bátorságom és megszólítottam. Elkezdtünk beszélgetni, de december elején alig akart már hozzám szólni.. Nem vagyunk idősek kb 1.5 ével fiatalabb nálam.
Az osztályomból állandóan néztek minket, meg az osztálytársai is kérdezősködtek, de ha ez a baja nem értem miért nem mondja, sokkal könyebb lenne szerintem mindkettőnknek.
Köszönöm a válaszod 🙂
Szia! Néha egy lány, főként, ha magába fordulós és nehezen kommunikál, maga sem tudja, hogy mit akar. Talán ezért nem mondja neked sem. De ha nem mondja, az nem téged minősít, sőt az se, ha kiderül, hogy nem szeretne veled barátkozni — az is csak arról szól, hogy ő milyen. Ne vedd magadra, nem jelenti, hogy nem tudsz barátnőt találni!
Értem köszönöm. Igazábol leginkább az zavar, hogy nem tudom rajta magam túltenni bármivel próbálom terelni a figyelmem nem sikerül, szinte már nem is találok olyan tevékenységet ami segít elfelejteni ezt a problémát ittholrol is már nagyon régóta nem mozdultam ki csak akkor amikor a gimibe megyek reggelente, barátokkal is már nagyon régen találkoztam már ha egyáltalán vannak még mert nagyon régen beszéltem a többségükkel főleg a gyerekkori barátokkal. Köszönöm a megértésed remélem a segítségeddel sikerül most tovább lépni mert ötletem sincs mi lehet a baj. Főleg, hogy volt valami képességem vagy érzék vagy nem is tudom micsoda ami jelezte az ilyen dolgokat, ezalatt a 3-4 év alatt 1x sem tévedett mindig ugyan az történt mikor a lányokat megkérdeztem a dologrol amit ez az „érzék” jelzet és most ennél a lánynál semmit nem mutatott addig az álomig, azt hiszem ez valami figyelmeztetés akar lenni, csak nem tudom mire akkar figyelmeztetni 🙁 Még1x köszönöm 🙂
Szia Fejlemény:
Ma reggel ahogy mentem a gimibe láttam, hogy volt osztály társam (lány) kivételesen ezzel a busszal jöt (mivel gimis vasárnap jár be) leültem mellé, hogy beszélgessünk. Igazábol már rég beszéltem vele pedig ugyan abba a suliba jár mint én. Szóval beszélgettünk a régi osztályról és hirtelen gondoltam úgyis annak a lánynak az osztálytársa most aki miatt ide írtam (neki 5éves a suli) ígyhát rákérdeztem nem-e mondott neki valamit rólam, hogy miért nem akar velem beszélni. Erre ő azt mondta, hogy 1-2 hónapja mindenkivel azt csinálja, hogy mintha ott se lennének és igazábol velem is ezt csinálja ma például 2x mentem oda hozzá beszélgetni mind 2x máshova figyelt. Kiváncsiságból bevágtam 1 bókot de erre se reagált. Szóval igazábol ötletem nincs miért van ez, de nem értem mert nagyon ritkán beszélt másokkal inkább egyedül ált ma is és ez az, hogy akkor miért nem értékeli, hogy valaki kíváncsi rá?? Őszintén én is jobb szeretek egyedül lenni, de ha egy olyan emberrel vagyok akivel el tudok beszélgetni akkor inkább vele vagyok.. A lényeg az lenne, hogy már nem érdekel mi a baja velem is, ezért kérném a segítséged, hogy kiderítsük mégis miért nem tudom olyan könnyen túltenni magam rajta? Miért jár mindig a fejembe, hogy mivel dobjam fel? Köszönöm a megértésed 🙂 és remélem tudsz segíteni 🙂