Fióna emlékére

Végül Szörnyi legyőzte Fiónát életének 51. esztendejében. Emlékezzünk rád, néhány bejegyzéseddel.

 

 

 

 


IDÉZETEK


 

én igyekszem belefeküdni az áramlásba… legyen, ahogy lenni akar. legyen, ahogy mindenkinek a legjobb… mást nem tehetek.​

azán megmakacsolom magam… hát így van ez.​

az irántad/érted való aggódásom bizonyítja számomra, h nem csak egy önző „téged akarlak” szeretet van bennem. hogy a szeretet erősebb a haragnál, a megbántódottságnál. ez van. legyen, ahogy lenni akar…  nagyon nagyon sok szeretettel gondolok rád! és most megyek… és küldöm. fogadd…​

 


 

sok a volna…​

mert, ha akkor meghallottam volna a szavak mögötti jelentést… akkor lett volna módom arra reagálni, megérteni… nem pedig pusztán a szavakra… de akkor én még nagyon gyenge és nagyon rosszul voltam. persze, valamit megéreztem, hiszen nem lettem volna olyan „bátor” a végén.​

kár, hogy nem hallottalak meg… dehát! igazából… mit is tehettem volna? mit is mondhattam volna a szavak mögöttire?​

csak végtelen szomorú leszek ettől. jajj, olyan, mintha éreznélek! és nem jók ezek az érzések… 🙁  hogyan segítsek magunkon???? nincsen ez így jól… nagyon nincsen. Sad 🙁 Sad​

bárcsak meghallottalak volna!!!!! jaj, de akkor is tehetetlen lettem volna!​

ki az eszköztelen? mindketten? hát, fasza!​

még mindig azt mondom: NEM KELL ENNEK ÍGY LENNIE!!!!!  nem muszáj így lennie… lehetne másképpen is.​

nagyon szeretlek… és megint sírok cryingcryingcrying​

hallod?! biztosan van megoldás! mindig van megoldás! csak meg kell találni… mindig van olyan, ami mindenkinek elég jó… ha kilépnél a meggyőződésből, talán megtalálnád (nánk?)​

ha nem a sebek nyalogatása lenne,… ha elcsendesednél ebben kicsit…, ha megkérdeznéd magad…, és őszinte lennél magadhoz…​

mondd, mi a fontos?!​

más az értékrendünk? más. nekem az ember az érték, inkább, mint egy szabály. mindig elsőbb volt az ember. s bár a szabályok értünk vannak, de van olyan eset, amikor nem szabad mereven ragaszkodni hozzájuk, mert értelmetlenné válnak és többet ártanak, mint amennyit használnak. olykor érdemes lehet kilépni az objektivitásból. mondd meg! kinek jó ez, ami most van? csak tönkre tesz… kit hogyan, ugye. nincs jól ez így… nagyon nincs. se neked, se nekem.​

 


 

valami rossz érzéseim voltak/vannak veled kapcsolatban… hogyan segítsek? fogok. hamarosan… majd szeánszolok kicsit. hát… ebben nem számít te milyen vagy/voltál velem. nyugi van! hallod?! minden úgy van, ahogy mindenkinek a legjobb. és legyen, ami lenni akar! mindig tudnod kell, hogy sem ártani nem akarok neked, sem semmi rosszat. néha muszáj megengednem magamnak, hogy nagyon dühös legyek, ilyenkor reménykedek benne, hogy szabad megélnem a haragomat következmények nélkül. mert fontos nekem, hogy ne legyenek következmények, a fájdalmamnak ne legyenek következményei… nem fordulhat mindig ellenem a haragom! de szeretném, ha más ellen se forduln (emlékszel, mit meséltem a fájdalomról bennem, amit más okoz? gondolom mágikus gondolkodásnak tulajdonítottad. remélem csak annyi… jobb lenne azt gondolnom, csak annyi. valami omnipotens fantázia… :DDDDDDDD  … igen, jobb lenne, ha nem lenne valóság!!!! kit érdekel, ha nincs bennem semmi omnipotencia?! mert akkor nyugodtan dühöngetek magamban, amikor az jön.)​

szóval, nyugi van Drága! OKÉ?! MINDEN RENDBEN!​

szeretlek.​

 


 

 

mert szeretek… nagyon szeretek… és haragszom… nagyon haragszom…​

és kurva nehéz nagyon szeretni és nagyon haragudni egyszerre… egyszerűen… feloldhatatlanul…​

ki oldhatna fel, ha nem ő??? ki oldozhatna fel az önbüntets végtelen köreiből, ha nem ő??? kicsoda??? nincs senki, akinek hatalmában állna, senki földi lény…​

maradok kárhozott és kárhoztatott… örökkön-örökké???​

óóó… sosem leszek többé önmagam. nem tudok az lenni… lenni sem tudok.​

kárhozott és kárhoztatott…​

meddig?​

bárcsak meghallgatna Isten!​

 

 


 

 

 

a tudatlanság nem mentesít… ha nem akarjuk tudni, az nem mentesít… annak választása, hogy nem akarom tudni, miben van a másik, mit oozunk neki… az nem mentesít. attól azt még mi okozzuk, akkor azt még neki el kell szenvednie. attól az még történik, és ennek a történésnek mi is részesei vagyunk…​

a nem cselekvés is egyfajta cselekvés és lehet éppoly bántó, vagy akár még bántóbb. milyen üzenetet közvetít? elgázoltalak, de ott hayglak elpusztulni… mert ez így jó neked? mert azt gondolom, majd valaki észreveszi és hívja a mentőket? mert abban reménykedek, nem is történt meg? mert abban reménykedem, hogy majd felkelsz és túléled? hogy nincs is nagy baj? elhitetem magammal, hogy nincsen baj, így van jól? vagy azt mondom, én „szabályosan” közlekedtem, minek jöttél az utamba, te vagy a hibás? tényleg szabályos volt a  közlekedés? de a végeredmény szempontjából mindegy is, hogy szabályos volt e. mindegy ki a felelős… a lényeg az eldőlt test az út szélén… és a cserbenhagyás​

 

 

 


 

ÜVEGKRISTÁLY BLOGBEJEGYZÉSE FIÓNA EMLÉKÉRE

 

 

 

 

 

https://www.uvegkristaly.com/elengedlek/

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 

Szerző:

Belépett: 1 év

Gácsi Krisztián

Blog kommentek: 647Blog bejegyzések: 80Regisztráció: 12-10-2010

2 gondolat erről: “Fióna emlékére”

Írj megjegyzést