A kényszeres személyiségzavar, amely kétszer olyan gyakor nők, mint férfiak esetében, normális személyiségvonások torz és szélsőséges formájában jelentkezik. A gondosság, a részletekre való ügyelés, a tények figyelembevétele értékes tulajdonságok, különösen egy olyan kultúrában, ahol a kemény munkának, a pontosságnak és rendességnek becsülete van. Amikor azonban ezek a személyiségvonások olyan merev vagy szélsőséges formában jelentkeznek, hogy a munka minden más tevékenységnél vagy emberi viszonynál fontosabbá válik, vagy amikor öncélúvá válnak, kényszeres személyiségzavarról beszélhetünk.

Sok ember készít listákat vagy vezet határidőnaplót, hogy rendben tartsa a dolgait. Ha azonban Ön kényszeres személyiségzavarban szenved, akkor valószínűleg fontosabbá válnak a részletek, a szabályok és a listák, mint maga a munkafolyamat vagy a tevékenység végcélja. Még szórakozás vagy pihenés közben sem igazán tud kikapcsolni: a kikapcsolódást is komoly feladatként éli meg. Gyakran annyira perfekcionista, hogy folyton attól tart, képtelen lesz megfelelni saját mércéinek, ezért aztán folyton félretesz vagy befejezetlenül hagy dolgokat. A perfekcionizmus határozatlanság és halasztgatás formáját is öltheti.
A kényszeres személyiségzavarban szenvedők jelentős része munkamániás. Nem szívesen osztanak le feladatokat másoknak, részletes utasításokat adnak, a legapróbb részletekig igyekeznek mindent ellenőrzésük alatt tartani.
A kényszeres személyiségzavar következtében az ember nem szívesen szán másokra időt, s nem szívesen ad ajándékot vagy válik meg pénztől, mások ezért valószínűleg kicsinyesnek tartják. A kényszeres betegek általában lojálisak és figyelmesek társas kapcsolataikban, de mások túlzottan kontrolláló beavatkozásként élhetik meg viselkedésüket. Az ilyen emberek többnyire nehezen fejezik ki érzelmeiket. Noha gyakran dühösek, különösen amikor mások nem teljesítik a tőlük elvárt feladatot, mérgüknek is nehezen adnak kifejezést. Ha viszont mégis dühösek lesznek, az többnyire kioktató modorú prédikáció formáját ölti.
Ez a zavar, úgy tűnik, legidősebb gyermekek esetén a legyakoribb, továbbá olyan egyének esetében, akik foglalkozása gondosságot, kitartó figyelmet vagy tényekkel és számokkal való munkát igényel. A pszichodinamikai elméletek szerint a kényszeres személyiségzavar azokból a korai és intenzív hatalmi harcokból születik, amelyeket a gyermek túlzottan ambíciózus, követelőző és türelmetlen szüleivel folytat. Amikor egy gyermeket a szülői kontroll és helytelenítés megakadályoz abban, hogy kifejezze vágyait, érzelmeit és önállósági törekvéseit, a gyermek elfojthatja e vágyakat. Ezen túl a feladatok részleteire koncentrál, s tökéletes teljesítményt igyekszik nyújtani, hogy elnyerje a vágyott szülői dícséretet. Felnőtt korukban ezek az emberek többnyire úgy érzik, hogy az élet nem sok örömet és boldogságot hoz nekik.