A skizofrénia erőt próbáló, súlyos betegség, olyan állapot, amelyben nehéz különbséget tenni valóság és fantázia között, szétesnek a gondolatok és az érzelmek és sérülnek a társas viszonyok. Ezek a problémák akadályozhatják a rendes mindennapi működést, és azt, hogy az ember gondoskodni tudjon önmagáról. De ez nem jelenti azt, hogy nincs remény.

Valójában a skizofrénia sikeresen kezelhető. Az első lépés a jelek és tünetek azonosítása. A második haladéktalan segítségkérés. A harmadik kitartani a kezelés mellett. Megfelelő terápiával és a család, a barátok és szakemberek támogatásával a skizofréniával élő embernek nem kell lemondania az elégedett, tartalmas életről.



Mi a skizofrénia?

A skizofrénia agyi rendellenesség, mely befolyásolja az ember cselekedeteit, gondolkodását, és azt, ahogy a világot látja. A skizofréniában szenvedők a másképp észlelik a valóságot, sőt elvesztik a realitásérzéküket. Előfordul, hogy nem létező dolgokat látnak vagy hallanak, furcsa, zavarba ejtő dolgokat mondanak, azt képzelik, hogy mások kárt akarnak okozni nekik, vagy hogy folyamatosan figyelik őket. Mivel a valós és a képzelt közötti határvonal ennyire elmosódott, skizofréniában nehéz – sőt ijesztő – lehet a mindennapi teendők ellátása. Az érintettek erre a külső világtól való visszahúzódással reagálnak, vagy zavartan, félelemben intézik teendőiket.

Az esetek többségében a skizofrénia késő tizenéves- vagy korai felnőttkorban jelentkezik, férfiaknál jellemzően 25, nőknél 30 éves kor körül. Előfordul azonban, hogy a betegség középkorban vagy még később jelenik meg először. Ritkán, de érinthet gyerekeket, serdülőket is, bár az ő tüneteik némileg eltérőek. A skizofrénia súlyosabb lehet férfiaknál, mint nőknél.

Bár krónikus betegségről van szó, van segítség. Támogatással, gyógyszerrel és terápiával sok skizofréniával élő ember él és működik önállóan. A kilátások akkor a legjobbak, ha a betegséget nagyon korán diagnosztizálják, és rögtön kezelni kezdik. Ha valaki a skizofrénia jeleit és tüneteit észleli saját magánál, és azonnal segítséget kér, nagyban növeli a javulás esélyét.



Korai figyelmeztető jelek

Vannak, akiknél a betegség hirtelen, figyelmeztetés nélkül tör ki. A legtöbb esetben azonban lassan, kisebb figyelmeztető jelekkel és folyamatos teljesítményromlással érkezik, jóval az első súlyos epizód előtt. Az betegek rokonai, ismerősei gyakran számolnak be arról, hogy már tudják egy ideje, hogy valami nincs rendben, csak azt nem tudták, mi.

Ebben a korai szakaszban a skizofrén emberek gyakran excentrikusnak, motiválatlannak, érzelemileg üresnek és megközelíthetetlennek tűnnek. Elszigetelik magukat, elhanyagolják a külsejüket, különös dolgokat mondanak, általános közönnyel tekintenek az életre. Feladják megszokott elfoglaltságaikat, hobbijaikat, és munkahelyi vagy iskolai teljesítményük leromlik.

A leggyakoribb korai figyelmeztető jelek:

  • Társas visszahúzódás
  • Ellenségesség vagy gyanakvás
  • A személyes higiénia elhanyagolása
  • Üres, kifejezéstelen tekintet
  • Képtelenség a sírásra vagy az öröm kifejezésére
  • Helyzethez nem illő nevetés vagy sírás       
  • Depresszió
  • Túlalvás vagy álmatlanság
  • Furcsa vagy irracionális kijelentések
  • Feledékenység, koncentrációképtelenség
  • A kritikára adott szélsőséges reakció
  • Furcsa szóhasználat vagy beszédmód

Bár e viselkedéses jegyek oka a skizofrénián kívül egy sor egyéb probléma lehet, oda kell figyelni rájuk. Amikor a hirtelen viselkedésváltozás problémákat okoz az ön vagy egy szerette életében, kérjen orvosi segítséget: ha skizofrénia vagy más pszichés zavar áll a háttérben, a kezelés segíteni fog.

Jelek és tünetek

A skizofréniának öt jellemző tünete van: téveszmék, hallucinációk, zavaros beszéd, zavaros viselkedés, és az úgynevezett „negatív” tünetek. A betegség jelei és szimptómái azonban jelentősen eltérhetnek az egyes esetekben, mind mintázatukban, mind súlyosságukat tekintve. Nem minden betegnél jelentkezik az összes tünet, és az egyes tünetek erőssége időben is változó lehet.

Téveszmék (doxazmák)

A téveszme olyan gondolat, melyhez az ember szilárdan ragaszkodik akkor is, ha világos és nyilvánvaló bizonyíték szól amellett, hogy amit gondol, az nem igaz. A téveszmék nagyon gyakori tünetek skizofréniában, a paciensek több, mint 90%-ánál előfordul. Ezek a téveszmék gyakran tartalmaznak illogikus vagy bizarr gondolatokat vagy fantáziákat. A gyakori skizofrén téveszmék:

  • Üldözéses téveszme— a beteg azt hiszi, hogy „ők” (gyakran homályos, hogy kik) el akarják kapni. Az üldözéses téveszmékben sokszor jelentkeznek bizarr gondolatok és összeesküvések (pl. földönkívüliek próbálnak megmérgezni úgy, hogy radioaktív részecskéket küldenek a csapvízen keresztül).
  • Vonatkoztatásos téveszme —egy semleges jelenségnek/eseménynek speciális és személyes jelentést tulajdonít, pl. azt gondolja, hogy a szöveg egy hirdetőtáblán, vagy valaki, aki a tévében beszél, személyesen neki üzen.
  • Nagyzásos téveszme— fontos vagy híres embernek hiszi magát (ő Napóleon vagy Jézus Krisztus). Egy másik változat, amikor azt képzeli, hogy valamilyen különös hatalma van, ami másnak nincs (pl. tud repülni)
  • Irányításos téveszme— azt hiszi, hogy gondolatait vagy cselekedeteit külső, idegen erők irányítják távirányítással, vagy „valakik” gondolatokat ültetnek be az agyukba (vagy gondolatokat rabolnak el tőle).

Hallucinációk

A hallucinációk hangok és más érzékletek, amiket az ember valóságként él át, noha azok csak a fejében léteznek. A leggyakoribbak a hallási hallucinációk (hangokat hall), de mind az öt érzékszervet érinthetik. Viszonylag gyakoriak a látási hallucinációk is. Kutatások azt feltételezik, hogy akkor történnek a hallási hallucinációk, amikor az emberek a saját belső beszédüket úgy értelmezik, mintha az külső forrásból jönne.

A skizofrén hallucinációk általában értelemmel bírnak azok számára, akik átélik őket. A hang, amit hallanak sokszor ismerősé. Jellemzően kritikus, vulgáris vagy gyalázkodó, amit hallanak. A hallucinációk általában rosszabbak, ha az ember egyedül van.

Zavaros beszéd

A skizofrénia egyik jellemzője a szétesett gondolkodás. Külső szemlélő számára ez a beteg beszédén figyelhető meg. A skizofréniával élő emberek nehezen koncentrálnak és tartják meg a gondolat fonalát. lehet, hogy egészen másra válaszolnak, mint amit kérdeznek tőlük, elkezdenek egy mondatot valamiről, de teljesen máshol fejezik be, összefüggéstelenül beszélnek vagy illogikus dolgokat mondanak.

A zavaros beszéd gyakori jegyei a skizofréniában:

  • Laza asszociációk— hirtelen ugrás egyik témáról a másikra anélkül, hogy az egyik gondolat kapcsolódna a következőhöz.
  • Neologizmusok—kitalált szavak vagy kifejezések, melyeknek csak a beteg számára van értelme
  • Perszeveráció— szavak, kijelentések ismételgetése újra meg újra, vagy hangrímek (rímelő szavak értelmetlen használata)

 Zavaros viselkedés

A skizofrénia akadályozza a célirányos tevékenységeket, és csökkenti az ember képességét arra, hogy ellássa saját magát, a munkáját, és működtesse kapcsolatait. A szétesett viselkedés megjelenési formái:

  • Hanyatlás a mindennapi működésben
  • Kiszámíthatatlan vagy az adott helyzethez nem illő érzelmi válaszok
  • Bizarrnak tűnő vagy cél nélkül való viselkedés
  • A gátlások és az impulzus kontroll hiánya

Negatív tünetek

A skizofréniában a negatív tünetek az egészségeseknél megszokott viselkedés hiányára utalnak. A fontos negatív tünetek:

  • Elsivárosodott, eltompult érzelmek —az érzelemkifejezés hiánya, sivár hangszín, hiányzó szemkontaktus, üres vagy szegényes arckifejezés
  • Szándékszegénység — az érdeklődés és a lelkesedés hiánya, képtelenség a célirányos tevékenységekre
  • Katatónia — elvész a tudatosság, órákra néma mozdulatlanságba dermednek (időnként egészen valószerűtlen pózokban), a külvilágra nem reagálnak

"Pozitív" tünetek

A negatív tünetekkel szemben, melyek a normális viselkedésformák hiányát jelölik, a pozitív tünetek a jelen levő abnormális tünetekre utalnak. A téveszmék, a hallucinációk, a zavaros beszéd és viselkedés mind a skizofrénia pozitív tünetei közé tartoznak.



A skizofrénia típusai

A skizofréniának három altípusát különböztetik meg a legjellemzőbb tünetük alapján: a paranoid, a dezorganizált (hebefrén) és a katatón skizofréniát.

A paranoid skizofrénia jelei és tünetei

A paranoid skizofrénia meghatározói az abszurd és gyanakvó gondolatok, hiedelmek. Ezek a gondolatok általában valamilyen koherens, jól felépített téma vagy történet köré épülnek, ami állandó marad az idők során. A leggyakoribb téma az üldöztetésé, viszonylag gyakori a nagyzásos téveszme is.

A paranoid skizofrén betegeknél a téveszmék és hallucinációk egyre elhatalmasodnak, kapcsolataikban egyre több nehézségekkel kell szembenézniük. Általában jobban „működnek” azonban, mint a más típusú skizofréniában szenvedők: gondolkodásuk és viselkedésük kevésbé zavaros, kórjóslatuk kedvezőbb, mint a többi altípusba tartozóké.

A dezorganizált skizofrénia jelei és tünetei

A dezorganizált skizofrénia általában fiatalabb életkorban jelentkezik, mint az egyéb típusok. Jellemzően fokozatosan alakul ki: az ember egyre inkább visszavonul a saját fantáziavilágába. Ennek a típusnak a megkülönböztető jegye a zavaros beszéd és viselkedés és a kiüresedett vagy nem helyénvaló érzelmek. Aki dezorganizált skizofréniában szenved, annak nehézséget okoz, hogy gondját viselje saját magának, előfordul, hogy olyan egyszerű feladatok végrehajtására sem képes, mint a fürdés vagy az önálló evés.

A dezorganizált skizofrénia tünetei:

  • Leromlott kommunikációs készségek
  • Érthetetlen vagy illogikus beszéd
  • Érzelmi közöny
  • Nem helyénvaló érzelmi reakció (pl. nevet egy temetésen)
  • Infantilis viselkedés (gügyögés, vihogás)
  • Különös arckifejezések, grimaszok, mesterkéltség

A dezorganizált skizofréniában szenvedőknél is előfordulhatnak hallucinációk és téveszmék, de ezek inkább szétesettek (szemben a paranoid típus koherens doxazmáival).

A katatón skizofrénia jelei és tünetei

A katatón skizofrénia ismertető jegye a mozgás zavara: a motoros aktivitás vagy lecsökken, ami letargikus állapotot tükröz, vagy megnövekszik, ami izgalmi állapot jele.

  • Letargikus motoros jegyek— a letargikus állapot az aktivitás drámai csökkenését jelzi. Az ember gyakran beszüntet minden szándékos mozgást és beszédet, és előfordul, hogy órákig benne marad a felvett – akár furcsa, kényelmetlen – pózban.
  • Izgatott motoros jegyek— a katatón betegek a dermedtségből időnként hirtelen szélsőséges izgalmi állapotba kerülnek. E dühöngő epizódok járhatnak kiabálással, gyors beszéddel, fel-alá járkálással, vagy ön- vagy közveszélyes erőszakos kitörésekkel.

A katatón skizofréniába szenvedők nagyon fogékonyak lehetnek a szuggesztiókra. Előfordul, hogy automatikusan követnek parancsokat, vagy imitálják, amit mások csinálnak vagy mondanak.



A skizofrénia okai

A skizofrénia okait nem ismerjük tökéletesen, általában úgy tartják azonban, hogy a betegség genetikus és környezeti tényezők bonyolult kölcsönhatásának eredménye.

Genetikai okok

A skizofrénia komoly tényezője az öröklődés. Akinek valamelyik közvetlen hozzátartozója (szülő vagy testvér) skizofréniában szenved, 10% az esélye van, hogy nála is jelentkezik majd a betegség, míg az általános népességben ez az arány 1%. A genetika tehát befolyásolja a skizofréniát, de nem az határozza meg, hiszen míg a családokban öröklődik a zavar, a betegek 60%-ának nincsen skizofrén hozzátartozója. A genetikailag skizofréniára hajlamos embereknél pedig nem minden esetben jelenik meg a betegség.

Környezeti okok

Iker- és örökbefogadásos vizsgálatok azt mutatják, hogy a skizofréniára való sérülékenység öröklött, a környezeti tényezők pedig erre a sérülékenységre épülve váltják ki a betegséget. A környezeti ártalmak vonatkozásában egyre több kutatás foglalkozik mind a terhesség alatti, mind a fejlődés egy későbbi pontján jelentkező stresszel. Azt feltételezik, hogy a nagyfokú stressz a test megnövekedett kortizol hormon termelésén keresztül váltja ki a skizofréniát.

A kutatások számos stresszel járó környezeti tényezőt azonosítottak, melyek szerepet játszhatnak a skizofrénia kialakulásában, többek között:

  • Születés előtti vírusos fertőzés
  • Születés alatt fellépő oxigénhiány (from prolonged labor or premature birth)
  • Csecsemőkori vírusfertőzés
  • A szülő korai elvesztése vagy szeparáció
  • Testi vagy szexuális bántalmazás gyerekkorban

Biokémiai magyarázat

Bizonyított, hogy bizonyos agyi ingerületátvivő anyagok, fehérjék és aminosavak kémiai egyensúlyának felborulása szerepel a skizofrénia okai között:

  • Dopamin— a dopamin a skizofréniában érintett fő agyi ingerületátvivő anyag. A dopamin hipotézis szerint az agy dopamin túlsúlya hozzájárul a skizofréniához.
  • Glutamát— a glutamát egy másik fontos ingerületátvivő anyag, mely szerepel a skizofréniában. A vizsgálatok a glutamát lecsökkent aktivitást mutatták ki skizofrén betegeknél. Ez a dopamin hipotézist erősíti, mivel a dopaminreceptorok gátolják a glutamát felszabadítást.  

Rendellenes agyi struktúra

A kémiai egyensúlyhiány mellett az agy struktúrájának rendellenességei is szerepet játszanak a skizofréniában. Egyes betegeknél az agykamrák megnagyobbodását találták, ami az idegszövet tömegének deficitjét jelzi. Van bizonyíték a homloklebeny alulműködésére is (ez az a problémamegoldás, a tervezés, a döntéshozatal és a beszéd agyi területe). Egyes vizsgálatok szerint a hippokampusz, az amigdala és a halántéklebeny rendellenességei kapcsolatban állnak a skizofrénia pozitív tüneteivel. Mindezen vizsgálati eredmények ellenére igen valószínűtlen azonban, hogy a betegség egyetlen agyi terület egyetlen problémájának eredménye lenne.



Következmények

A skizofrénia jeleinek és tüneteinek elhanyagolása vagy félrekezelése súlyos következményekkel járhat mind a beteg, mind környezete számára. Gyakori problémák lehetnek:

  • Kapcsolati nehézségek – a kapcsolatok komolyan sérülnek, mert a skizofrén emberek gyakran visszahúzódnak és elszigetelik magukat. A paranoia miatt ráadásul a gyanakvóvá válhatnak a családtagokkal, barátokkal szemben is.
  • A mindennapi tevékenységek felborulnak – a skizofrénia komoly fennakadásokat okoz a napi működésben, részben a társas problémák miatt, részben azért, mert a megszokott feladatok végrehajtása nehéznek, sőt lehetetlennek tűnik.  A téveszmék, hallucinációk és zavaros gondolatok olyan hétköznapi „feladatok” elvégzését is gátolhatják, mint az evés vagy a tisztálkodás.  
  • Alkohol- és drogártalmak– a skizofréneknél gyakran lépnek fel alkohol- és drogproblémák, a szerhasználat egyfajta öngyógyítási kísérlet. Gyakori sz erős dohányzás is, ami bonyolult helyzet, mivel a cigarettafüst gátolhatja a skizofrénia gyógyszerek hatását.  
  • Az öngyilkosság kockázata megnő– a skizofrén betegeknél nagy az öngyilkossági kísérlet kockázata. Minden öngyilkos gondolatot, fenyegetést vagy jelet nagyon komolyan kell venni. Különösen nagy az öngyilkosság veszélye a pszichotikus, illetve a depressziós epizódok során, valamint a kezelés megkezdését követő első hat hónapban.