Ratkóczi Éva doktornő válaszol

2186 tartalom / 0 új
Utolsó bejegyzés

reménytelen írta:

T. Doktornő!

 

Ezt írja:

 

"Mindenki, aki itt megosztja a problémáit és pozitív, nem destruktív megoldásmódjait, mindenki aki itt segítséget kér, nyújt, kap és elfogad, mindenki, aki itt a Búra szabályai szerinti kommunikáció használatával az elfogadó-megértő-támogató kapcsolódási lehetőségre mutat példát a bezárulással és támadó-sértő- elutasító viselkedéssel szemben, tesz valamit a fenti tendencia ellen."

 

Mi a véleménye a moderátorok ténykedéséről, akik a felhasználókat gyakorta támadják és elutasítják? Azt gondolom, hogy a moderátoroknak elsőként lenne kötelességük példát nyújtani az elfogadó-megértő-támogató kapcsolódási lehetőségekre.

Kedves reménytelen,

a moderátorok feladata, hogy kiszűrjék a szabályszegőket, akik másokat sértenek, vagy más módon rombolják a Búra cél szerinti tevékenységét. Persze jó, ha ezt elfogadóan teszik, azaz fontos, hogy ne a személyt, csak a szabályszegő viselkedést utasítsák el.

Egyébként én inkább azt tapasztalom, hogy többnyire eléggé toleránsak, az enyhébb szabályszegéseket nem is szankcionálják, a durvább szabályszegőket pedig akár többször is  figyelmeztetik, mielőtt letiltják őket;  figyelembe veszik, a deviáns felhasználók lelkiállapotát is, enyhébben és elfogadóbban járnak el azokkal szemben, akiknál  súlyos betegséget és kontrollképtelenséget vagy belátóképtelenséget lehet sejteni a szabályszegő viselkedés mögött. Természetesen nem tévedhetetlenek, miként egyikünk sem lenne az a helyükben, és nem is lehet ennyi szempontot mindig egyformán  és  igazságosan figyelembe venni. Érthető, hogy akit kimoderálnak, nem örül neki, ezért sokan támadják, sértegetik a moderátorokat, ami persze őket is akadályozza abban, hogy mindenkire elfogadóan reagáljanak.

Szerintem a moderátorok nagyon nehéz, megterhelő munkát végeznek, minden fizetség és személyes haszon nélkül, ami ráadásul népszerűtlen is, és nem is lehetséges tökéletesen és mindig mindenki megelégedésére végezni.  Lehetnénk tehát velük elfogadóbbak, hiszen tevékenységükkel a Búra felhasználóinak az érdekeit szolgálják, azokét is, akiket néha kénytelenek moderálni. Feltételezem, ha kevesebb támadást kapnának, ők is barátságosabban reagálnának a vitás kérdésekben.

Üdvözlettel, Éva 

Offline

nem ertem miert akkora sztori ez a drogos srac. nyilvan azonosul a 'szerepevel', mivel a szerepe o sajat maga.

en nem adnek ekkora szerepet az internetnek, foleg az ilyen pszichologia temaban, mert sokkal tobbet tud artani.

nyilvan az is tok etikus, hogy online 'rendelnek' pszichologusok 10-15.000Ft/ 45 perc. ezt en nem is ertem, de komolyan. nekem ez tok ellentmondas. maganak a szakmanak a hadd ne mondjam micsinalasa. es meg diagnozist is mond. ugy, hogy skype-on, IRASBAN, mert a hangjat nem hallhattam. mert legeloszor en kertem irasban, aztan mikor kertem a hangjat, azt mondta, nem. illetve par percre megadta nekem ezt a kivansagom, aztan azzal magyarazta, hogy az iras megmarad. ja amugy nem 10-15-ot fizettem neki, akkor meg csak a fele volt. most lattam, hogy emelkedett. van valami akcioja is, ha 10 alkalmat vasarolsz kapsz egy kupontDDDDDDDDDDDDD

johat ertem en, hogy szolgaltatas, persze, fizetni kell, csak amikor mar nagyon ez az anyagi dolog kerul eloterbe, meg total uzlet, mert szamomra ezt a peldat kb csak annyinak tudom latni.

deegyebkent tok mindegy. a beteg en vagyok. es nyilvan most is tamadom ot....mert primitiv leny vagyok. a lenyeg, hogy o mindent meg tud magyarazni. szivni meg ugyis en szivok.

szerepet pedig nem csak cseten, hanem egyebkent is lehet jatszani. csak az megbetegebb.

ismerek valakit, aki igen magas szinten uzte ezt, sokkkal durvabb sztori, mint a drogos. sok embert 'atbaszott', felnotteket, fiatalabbakat, noket, ferfiakat. mesterien manipulal. dehat sajnaljuk, mert nyilvan o sokkal tobbet szenvedett, mint az 'aldozatai', akit persze egy eletre elintezett, de hat az embereknek joga van lelkileg bombazni a masikat, sot meg a masik lesz a szar, hogy miert hagyta.

a legviccesebb viszont az, hogy most pszichologiat tanul. hat mibol lesz a .......

Offline

Szép estét Önnek is. Még sosem voltam úgy itt, hogy Ön is itt van. Furcsa érzés.Wink

Mindenkinek jó estét, Éva

Offline

mindenki sajat magaert kell felelosseget vallaljon.

megis mit varsz? foleg egy forumtol....

5678 (nem ellenőrzött)

Legyen  ez a maganugyem , valoszinu egy olyan embert akit az ongyilkossag fogalkoztat az nem igy ir mint en . Nem nincs szandekomban , de ha estleg eszem agaban lenne , az embereket elnezve az eletben  esetleg  sorstarsakat nem lenne kilatasom egy szebb jovore ami az eletet jelentene.

Offline

Neked vannak?

5678 (nem ellenőrzött)

Azon elmelkedem , hogy itt a Buran valaki eszrevenne e ha valakinek ongyilkossagi szandekai vannak . Lenne itt egyetlen ember aki  kepes annyira odafigyelni a masikra , hogy ezt eszrevenne ? Szerintem nem .

5678 (nem ellenőrzött)

Kedves Eva

Az emberek  on szerint miert beszelnek magukba.?

Offline

Kedves Éva,

az lenne a kérdésem, hogy egy hosszú analitikusan oientált terápiában mindenképp téma lesz előbb-utóbb a szexualitás, az ezzel kapcsolatos fantáziák, elakadások, stb, stb...?

Mert vhogy az összes esettanulmányban ez van a fókuszban (sokat elolvastam), de ez olyan ijesztő. Én nem tudom elképzelni, hogy ilyesmikről beszéljek egy velem szemben ülő férfinek. Ha mondjuk az a terápiás cél, hogy változzon az emberek iránti kötődésem és bizalmam, az aktuális krízis meg egy barátság felbomlása, akkor is megkerülhetetlen a szexualitás? Muszáj? És muszáj átrágni magunkat a jó öreg freudi énfejlődési szakaszokon? Hogy hol vannak problémák, elakadások? Még akkor is, ha azóta van sok-sok új irányzat és szemlélet? Ehhez mindig vissza kell nyúlni?

S mi van, ha csak nekem jut eszembe vmiről vmi szexuális tartalmú dolog, a sok "hülye" olvasmány hatására, de amúgy ez "rossz" asszociáció? Akkor mi van? Pl. ha vmi virágos rétre kéne asszociálnom, s nekem eszembe jut vmi "perverz" dolog? Nem fog Laughing out loud), de történhetne ilyen is. Azt biztos-biztos tolerálja egy terapeuta? Nem "akad ki"?

Én szeretnék a terápiában kedves, mosolygós és meggyőző lenni, közben meg elég "jó gyerek", akivel könnyű és vidám a munka, de nem fogok tudni olyan dolgokról beszélni, amik az esettanulmányokban vannak. Azok tényleg a realitást mutatják? Pl. az egyikben az áll, hogy egyik páciens arról számolt be a terapeutájának, hogy gyakran supermannek képzeli magát, a tükör előtt önkielégít, s közben a terapeutájára gondol. NEEEM, nagyon távol áll tőlem bármi ilyesmi Laughing out loud), de egy terápiában ez tényleg lehetséges, ez tényleg belefér? Ott ilyenekről van szó???

Hogy akár férfi, akár nő, akár férfinek, akár nőnek olyanokról beszéljen, ami tabu. Mittomén, szex, szexuális  fantáziák, önkielégítés, perverziók, stb, stb. S honnan lehet tudni, hogy mondjuk most ennek van az ideje? Mi van, ha mondjuk épp "megőrülök", s magamtól kezdek ilyenekről beszélni Laughing out loud), de közben a terápia még cak a virágos mezőknél tart? Akkor a terapeuta ezt visszautasítja? Vagy kiakad? Vagy mérges lesz? Vagy elítél? Vagy undorítónak tart? Vagy pont fordítva, mi van, ha már ilyesmikről kéne beszélni, de én még mindig csak színes lufikról? Akkor mi lesz? Düh? Elmélkedés, vajon alkalmas vagyok-e a terápiára?

Jaj, nagyon kesze-kusza lett ez a levél, vmi olyasmit akartam megtudni, hogy mindenről lehet-e beszélni, nincs-e olyan téma, amit a terapeuta visszautasít, mert számára is tabu és felkavaró és túl intim? Konkrétan szexuális dolgokra gondolok. & hogy megvan-e a dolgok ideje, s a páciens elronthatja-e az időzítést, vagy a téma mindig a pácienstől függ, s az időzítés csak a terapeuta "gondja"?

Nem tudom, érthető-e a sok butaság, s elnézést, hogy ennyit írok, de látom, más úgyse nagyon, s már csak egy hét a szünetből, akkor majd személyesen is megbeszélem a dolgaimat, csak Ön előbb lesz egy héttel, s az nagy idő.Wink

Szép napot,

ww.

Offline

Kedves Éva,

olyat lehet, hogy ha 1. vmit nem tudok elmondani, mert nekem most még nagyon kínos, 2. elmondani nagyon sok lenne, mert 3 hét kimaradt szabadság miatt, akkor leírom, kinyomtatom, odaadom, s ott az órán olvassa el a terapeuta, s aztán beszélgetünk róla???

Csak mert elmondva minimum 25 perc lenne, de akkor levegőt nem véve hadarnék, s közbe se lehetne kérdezni (ami kizárt, hogy így beszéljek majd fél órát, mint egy robot), ha viszont olvassa, akkor kb 12 perc (mindkettőt lemértem:D), s maradna még kb 35 az értelmezésre, s nyugodtan kérdezgethetne.

Azt érzem, nagyon fontos lenne ezeket neki, de a szabadság miatt így felhalmozódott, ráadásul szóban én ezeket most még nem tudom.

Azt nem kérem tőle, hogy otthon olvassa el, nem akarok tőle plusz időt, szal menjen el rá az órámból, de csak így látom kivitelezhetőnek. És rendszert sem akarok ebből, csak most az egyszer.

Tudom, hogy mindenki máshogy dolgozik, mást enged meg, de ilyen elképzelhető, lehetséges, vagy úgy kizárt és marhaság, ahogy van???

Köszönöm, ww

Offline

a psyche-n egy darab szakember nincs. csak buta emberek, akik semmit nem ertek el az eletben, es ezzel probaljak kompenzalni.

ott rombolnak, a szoba opjai.

'magas szinvonalu szakmai segitseg' hatkomolyan regen nem nevettem ekkorat.

 

5678 (nem ellenőrzött)

reménytelen írta:

Elnézést kérek, eltévesztettem, az a könyv címe, hogy Behálózott Psyché.

 

http://www.youtube.com/watch?v=8OXAU4QgNKY

Megneztem a videot , hat igen csak nagyon ovatosan a szerpjatszasokkal mert vegen a szerepe valora valik . A moderatorok nevelo celzattal lettek moderatorok...... kesz kinyultam

reménytelen (nem ellenőrzött)

Kedves Pukkancs!

 

Teljesen egyetértek azzal, hogy az ilyen közösségeknek lehet katartikus hatása. Vegyük például annak a fiúnak az esetét, aki évekig járt a chat-re, és évekig eljátszotta a drogost, majd utána valóban drogos lett.

 

Felbecsülhetetlen értékű ahogy ebben az emberek tanácsot adnak egymásnak.

reménytelen (nem ellenőrzött)

Elnézést kérek, eltévesztettem, az a könyv címe, hogy Behálózott Psyché.

 

http://www.youtube.com/watch?v=8OXAU4QgNKY

reménytelen (nem ellenőrzött)

Kedves Pukkancs!

 

 

 

Arra a Psychére gondolsz, ami a "Behálózva" című könyv főszereplője?

 

Én még nem jártam ott, de a könyvet olvastam. Szerintem fantasztikus milyen magas színvonalú szakmai munka folyik ott és hány embernek tudnak segíteni. Úttörő vállalkozásukban minden lépésüket kísérjék jókívánságaim az ilyen nemes kezdeményezésben való résztvevőknek.

Offline

Kedves Doktornő!

Köszönöm, hogy tanácsot adott.

Csilla

reménytelen (nem ellenőrzött)

T. Doktornő!

 

Ezt írja:

 

"Mindenki, aki itt megosztja a problémáit és pozitív, nem destruktív megoldásmódjait, mindenki aki itt segítséget kér, nyújt, kap és elfogad, mindenki, aki itt a Búra szabályai szerinti kommunikáció használatával az elfogadó-megértő-támogató kapcsolódási lehetőségre mutat példát a bezárulással és támadó-sértő- elutasító viselkedéssel szemben, tesz valamit a fenti tendencia ellen."

 

Mi a véleménye a moderátorok ténykedéséről, akik a felhasználókat gyakorta támadják és elutasítják? Azt gondolom, hogy a moderátoroknak elsőként lenne kötelességük példát nyújtani az elfogadó-megértő-támogató kapcsolódási lehetőségekre.

5678 (nem ellenőrzött)

Kedves Eva

Koszonom a valaszat . Szendi Gabor Ugy veli a bolcseszeket azert nem szereti a tarsadalom mert gondolkodnak , legalabbis nekem ez igy jott le amit mondott . Igen sajnos , a neveles helyet atvatte a manipulacio , mint ahogy az on kollegaja fogalmazott . Szomoru tenyek ezek , ez sajnos altalanos

Udvozlettel

Jó éjszakát, Éva

5678 írta:

-http://atv.hu/cikk/20110719_mentalis_analfabetizmus_egyre_tobben_lesznek_ongyilkosok_video

itt hangzott el ez a kifejezes

Kedves 5678 és MINDENKI!

Megnéztem. A szerintem szerencsétlen "mentális analfeabetizmus" kifejezés itt arra utal, hogy sem otthon, sem az iskolában nem tanítják meg a gyermekeknek, fiataloknak a lelki problémák kezelését, nem építenek be hatékony és megtartó kapcsolati mintákat, stb.

Az öngyilkosságok száma egyébként egy igen lényeges mértékű 1986-2009 közötti csökkenés után emelkedik ismét, egyelőre kis (átlagosan) mértékben, viszont ezen belül igen nagy arányú, 200% feletti a fiatalok, különösen a tinédzserek öngyilkossági aránya. Ezt többek között az u.n. öngyilkossági internetes fórumok káros hatásával magyarázzák, ahol az öngyilkos hajlamú fiatalok egymásnak adnak ötleteket.

Úgy gondolom, a Búra, tekintve, hogy minden bizonnyal sok fiatal látogatja, sokat tehet ez ellen. Mindenki, aki itt megosztja a problémáit és pozitív, nem destruktív megoldásmódjait, mindenki aki itt segítséget kér, nyújt, kap és elfogad, mindenki, aki itt a Búra szabályai szerinti kommunikáció használatával az elfogadó-megértő-támogató kapcsolódási lehetőségre mutat példát a bezárulással és támadó-sértő- elutasító viselkedéssel szemben, tesz valamit a fenti tendencia ellen. Jó lenne terjeszteni, hogy minél több lelki problémákkal küzdő fiatal kapcsolódjon hozzá.

Éva

24.óra írta:

Üdvözlöm.

 

azt hiszem eldöntöttem. 20-án voltam a pszichiáternél, 28-ára van még egy időpontom, de azt hiszem ez lesz az utolso. Formasag lesz, ha ugyan addig le nem mondom telefonon. Az orvosom még nem tudja. Majd megtudja. Feltetelezem nem en leszek az elsö a praxisban aki egyoldaluan kilep a terapiából. Feltetelezem hogy ezzel nem zárom ki magam abból hogy gyogyszereket irjon fel,

az összes kurva antidepresszanst ide nekem.

Kedves 24 óra!

Gyakori probléma, hogy pont akkor akar kilépni valaki a terápiából, amikor leginkább depressziós, hiszen a depresszió hatása alatt sok minden mással együtt a terápiát is sötétebben illetve értelmetlennek látja, ugyanakkor elkeseredettebb és türelmetlenebb is, mint egyébként. Legjobb megoldás, ha egyelőre vár a döntésével, és elmondja inkább a terápiában az összes kétségeit. Ezzel nem veszít semmit, kiléphet később is a terápiából, ha akkor is így gondolja majd, ha jobban lesz. Egyelőre viszont nagyon fontos, hogy ne maradjon segítség nélkül ilyen rossz lelkiállapotban. Az elkeseredés  nem jó tanácsadó és biztosan el fog múlni.

üdv. , Éva

Mindenkinek jó estét,

Éva

Offline

Üdvözlöm.

 

azt hiszem eldöntöttem. 20-án voltam a pszichiáternél, 28-ára van még egy időpontom, de azt hiszem ez lesz az utolso. Formasag lesz, ha ugyan addig le nem mondom telefonon. Az orvosom még nem tudja. Majd megtudja. Feltetelezem nem en leszek az elsö a praxisban aki egyoldaluan kilep a terapiából. Feltetelezem hogy ezzel nem zárom ki magam abból hogy gyogyszereket irjon fel,

az összes kurva antidepresszanst ide nekem.

5678 (nem ellenőrzött)

-http://atv.hu/cikk/20110719_mentalis_analfabetizmus_egyre_tobben_lesznek_ongyilkosok_video

itt hangzott el ez a kifejezes

5678 (nem ellenőrzött)

Kedves Eva

Koszonom , hogy valaszolt . Mint mar emlitettem nem erdekel a penz utja nem az onok orszagaban elek  , mint ahogy onoket sem erdekli , hogy a penz a mi orszagunkba hova folyik el . Ne politizaljunk mert ez az oldal nem errol szol , arra ott van egy masik . Nagyon ertekelem , hogy on tarsadalmi segitsegbol vegzi ezt a munkat es biztos vagyok benne , hogy az a penz amit on kap tenyleg egy minimalis nevetseges osszeg .Mint irta nehany ember annyira el van kotelezve az ugy erdekeben , hogy fele reszben ingyen csinalja azt amit csinal , de ugy is lehet ertelmzni miszerint nehany ember ingyen nehany ember meg ellenszolgalatatasert vegzi az elkotelezett munkat . Tegnap mikor bemondtak ezt a staisztikai adatot akkor eppen egy szakmabeli kollegaja probalta ertelmezni magyarazni eme lesujto allapotok okat . Az ur azt allitotta , hogy a mentalis analfabetizmus teheto felelosse a kiugroan magas ongyilkossagokert .Analfabetizmus van nalunk is minden szinten szinte minden , mind intellektualis  mind emotionalis , csak ezzel nem fogalkozik senki . A Bura filozofiajat sajat tapasztalatbol kiindulva en valahogy maskent ertelmezem , de nem szeretnem osszefuggesbe hozni a mentalis analfabetizmussal amit szinten egy szakmabeli allit . Biztos meg lehet keresni ezt a tegnapi hirados anyagot . Erre a mondatra tisztan emlekszem

Udvozlettel

Offline

....

Mindenkinek jó éjszakát, ha valakit kihagytam volnam szóljon,

Éva

AZUR írta:

Kedves Éva!

Rendkívül rosszul vagyok. Időnként annyira remegek hogy még irni sem tudok vagy egy papirlapot felemelni. A Haloperidol meg nagyon lenyom, és képtelen vagyok dolgozni. Vagy ezt nem a gyógyszerek teszik? Az anafranil okozhat ilyen fokú remegést? Most megpróbáltam csak felet bevenni a haloperidolból, igy valahogy tudok létezni .Állandóan azon morfondírozok hogy tudnék megszabadulni az életemtől és annak nyűgeitől. Üdv. B.A.

Kedves Azúr,

sajnos nem tudom megmondani látatlanban, hogy mi okozza ezeket a tüneteket, nem lehetetlen, hogy a gyógyszerek mellékhatása, amin könnyen lehet segíteni, emiatt ne keseredjen el!  Feltétlen mutassa meg és mondja el a tüneteit és az elkeseredését is az orvosának, lehet, hogy jó lenne befeküdnie osztályra és ott esetleg átalakítani a gyógyszerelését. Lehet, hogy  viszonylag hamar javulást hozna az átgyógyszerelés, amit leggyorsabban és legbiztonságosabban kórházban lehet megcsinálni. Mindenképp beszélje meg az orvosával!

Üdv., Éva

5678 írta:

Kedves Eva

Ma halottam  , hogy Magyarorszagon hat ember lesz naponta ongyilkos . Csak felteves , hogy minden huszadik ember ezek kosul  talan itt a Buran is probalt segitseget kerni , ezt sajnos sem reprezentativ  sem nem reprezentativ kutatasookkal nem lehet igazolni ha mar nem elo szemelyekrol beszelunk . Ebben az orszagban mi nyomorgunk megsem vagyuk vezetok a statisztikai skalan . Kedd van ilyenkor szokott  fent lenni , nem tudom miert nem ir aki amugy szokott , kellene irni hiszen a moderatorok csak igy menthetik meg a Burat a felhasznalokkal egyetemben. Mindenaron fent kell tartani ezt a kozosseget! .... mindenaron? On szerint ez a stiasztika mire utal , nem kerdojelezem meg a terapia hatekonysagat de azert ezek komoly szamadatok . Megrendult a bizlaom az emberekbe a szakemberek irant? On szerint bizalom nelkul lehet terapiat folytatni , segitseget adni akar virtualisan akar szemelyesen , en tulajdonkeppen most milyen oldalon vagyok  valaki meg tudna hatarozni a Bura filozofiajat realisan . Mert  ha en hataroznam meg akkor egybol torolnenek .Valaki van meg egyaltalan aki nem a belso korhoz tartozik es alanya lehet a megmentesnek ? Nem erdekel kinek mennyi csurran mennyi csoppen az erdekek sem erdekelnek , csak kisse megrendito eme adat ez a hiradoban hangzott el ma . Figyelemmel kiserem tovabbra is a doktornohoz intezett szakmai kerdeseket , mindegyik nagyon egyedi .

Udvozlettel

Kedves 5678,

valóban nőtt az öngyilkosságok száma, ami előző években már javulást mutatott. Feltehetően a rossz gazdasági helyzettel, a nagy munkanélküliséggel és főleg az emberek ezzel kapcsolatos kilátástalanaságérzetével függ össze. Nem gondolnámm hogy a terápiába vetett bizalom különösebben csökkent volna, inkább arról van szó, hogy az érintetteknek csak kis része jut el  terápiába, főleg pszichoterápiába, aminek  a TB által finanszírozott rendszerben alig (gyakorlatilag egyáltalán nincs, legfeljebb nyomokban) helye.

A búrának valóban óriási jelentősége van ebben a helyzetben, de még ha sokkal jobb lenne a terápiás elérhetőség, akkor is így lenne. Más funkciót tölt be ugyanis, mint a terápia. A búra filozófiája szerintem fent van búrán. A búra nem vállal, nem is vállalhat megmentést, kríziskezelést, de fontos krízismegelőző szerepe lehet. Azt nem tudom, milyen benfentes körre gondol. Mindenki írhat, kérdezhet a búrán, indíthat blogot, csoportot, bedobhat ötleteket, gyűjthet és közzé tehet fontos információkat, és hasznosíthatja a fent lévőket. Nem csurran cseppen semmi senkinek, mert nincs miből. Sokan dolgoznak benne társadalmi munkában,és akik pénzért dolgoznak, mint pl. én, nem kapnak annyit, hogy pusztán ezért megérné nekik. Tudtommal mindenki (minimum fele részben) az ügy iránti elköteleződése miatt vesz rész benne, és azért, mert hisz a hasznosságában. Nagyon örülök, hogy Ön is,

üdv., Éva 

weepingwillow írta:

Kedves Éva,

mi van olyankor, ha az ember anyjának is terápiára lenne szüksége? Mármint szerintem? Persze a legjobb lenne elköltözni, de nem megy, mert hiába van rendes, teljes státuszú, rendesen bejelentett állásom, nem tudnám magam egyedül fenntartani, még albérletben sem. Szóval ha az ember anyja "beteg", akkor hogyan lehet mégis kitörni?

A beteg alatt azt értem, hogy halálosan frusztrált, hogy ő nem elég jó anya (valszeg a winnicotti értelemben nem is volt az, de ez már nem érdekel, NEM ÉRDEKEL), s minden kicsi kritikát halálos támadásnak vesz. Ráadásul a saját anyja elleni kritikát is annak veszi. Szóval nem lehet se rá, se a nagymamára semmi, de semmi rosszat mondani, mert jön az agyrágás: persze, tudom, én rossz anya vagyok, blablabla...

Én nem akarok vele beszélgetni, nem akarok a múltban vájkálni, nem akarok semmit, csak normálisan létezni és nem megfulladni. De így hooogy???

Leírtam egy másik topicban, de becopyzom ide, bocsánat a többiektől az ismétlésért, ez tegnap volt.

Szóval építkezés a ház egyik részében. Egyik szoba leválaszt, befalaz. Mindenki ott segít. Kivéve engem.

Kertbe nem mehetek, mert meleg van, karjaimon zéro ép felület, ingben kell lenni, kint az nem olyan mókás a 40 fokban. Építkezésnél segíteni nem tudok, mert mocsok van, por, stb, nem csinálhatom a szép fehér ingemben, sem a szép halványlilában, melyek rám nőttek, hogy elbújjak.

Lebaszás... Én egy lusta dög vagyok, aki csak a valagát hízlalja. Hogy én mindenkit utálok. Mekkora egy szemét vagyok. Őt, az anyám is utálom, ő tudja, ne is mondjam, hogy nem. És ha nem tetszik, menjek el. Mindenki gürizik, csak én nem.

Vitázni, ellenérvelni nem lehet. Az támadás. 32 évesen saját szobában benn lenni, azt sem lehet. Az is támadás. Anya elleni megbocsáthatatlan bűn. Annak jelzése, te nem vagy jó anya. Cserébe anyától megtorlás, szidalmazás részemről kuss, félelem, sírhatnék.

Nincs kitörés.

Nem fogják fel, mi miért van. Nem tudják, ki vagyok. Semmit sem tudnak. Főleg nem a hegkötegeket a karomon és a testemen. Csak azt látják, amit valóban látnak. Csak a frusztráltság munkál bennük, lehet, valamit elrontottak, s ez csak úgy elviselhető, ha a másikat szidják. Soha nem látnák be saját hibáikat, tévedésiket, frusztrációjukat, félelmüket...

Amikből nekem is van. De én legalább próbálok dolgozni, hogy ember legyek, s nem mást bántok. Vagy hát bántok mást, de nem őket. A legjobb barátomat, aki már nincs is vagy jobb híján magamat. De én vagyok az önző dög, aki meg van győződve a saját tökéletességéről, s aki mindenkit csak bánt és utál.

Aha! De a fürdőszoba csempéjén nem veszi észre senki a fugán, hogy VÉÉÉRES, mert odaszáradt, s nem tudtam rendesen lemosni. Az nem baj. Azt nem látják.

:S

Kettes számú kérdés:

Attól, hogy a terápián az álmaimat baszkuráljuk, hogyan lesz nekem jobb? Attól hogyan tanulok meg szeretni, normálisan kötődni, barátságokat nem tönkre tenni, önbizalmat nyerni, nővé válni, nem vágni, nem üresnek lenni, küzdeni??? Hogy lesz a milyen volt az a madár a szobában, s milyen messze volt a hajó "cuccokból" egy "normális" felnőtt nő. Csak én vagyok olyan tulok, hogy nem látom a hidat a kettő között? Vagy nincs is? Akkor mire ez az egész? De lennie KELL. Mondja azt, hogy van. Muszáj lennie. Csak nem értem. Semmit nem értek. A drámát legalább értem, csak az nem javított meg, 5 év alatt se. Az egyénit viszont érteni se értem. Kell értenem? Jaj, olyan nehéz minden.

S köszönöm, hogy elolvasott. Ha egyáltalán... De azért remélem.Smile

ww

Kedves ww,

a kettes számúra előző levelemben válaszoltam, mert összefolytak a fejemben, tehát azt hogy mindezeket a kérdéseket nyugodtan kérdezze meg a terapeutájától.

A vágásokra és a kapcsolati problémáira különösen jó lenne az említett  Nap-Kör csoport, nézze meg a honlapon!

A családi problémák kezelésében sokat segítene, ha egy ACA ("Rendellenesen működő családok felnőtt gyermekei" ) csoportba el tudna járni. Ezt szintén megtalálja a honlapunkon, vagy a 12 lépéséses csoportok között a gugli segítségével a neten.

A szüleivel való kapcsolatán nem tudom, hogy lehet-e javítani, viszont ettől függetlenül nagy valószínűséggel segítene, ha nem lennének összezárva, ha el tudna kicsit  tőlük távolodni. Biztosan nehéz, anyagiak miatt is,  de ha ez központi céllá válik, előbb-utóbb sikerülni fog.

Azért annyi visszajelzést adnék, hogy lehet, hogy minden oka megvan arra, hogy a szüleit ne avassa be a problémáiba, de ha ezt nem teszi, akkor nem is várható, hogy azokat ők tekintetbe vegyék. Ha hosszú újjú ing mögé rejti őket, nem fogják kitalálni, arrasem lehet számítani,  a csempén maradt foltokat észre veszik és meg is fejtik. Tehát, ha mégiscsak szeretné, hogy tudjanak a problémáiról, mondja el őket nekik!

Azzal nagyon egyet értek, hogy lényeges jülönbség, hogy ők gyáltalán nem látnak rá a problémáikra, Ön viszont keményen küzd és dolgozik a saját problémáin. Ez egy nagy előre lépés hozzájuk képest, és fontos lenne, hogy örülni is tudjon ennek.

Üdvözéettel: Éva

Offline

Kedves Éva!

Rendkívül rosszul vagyok. Időnként annyira remegek hogy még irni sem tudok vagy egy papirlapot felemelni. A Haloperidol meg nagyon lenyom, és képtelen vagyok dolgozni. Vagy ezt nem a gyógyszerek teszik? Az anafranil okozhat ilyen fokú remegést? Most megpróbáltam csak felet bevenni a haloperidolból, igy valahogy tudok létezni .Állandóan azon morfondírozok hogy tudnék megszabadulni az életemtől és annak nyűgeitől. Üdv. B.A.

Csilla írta:

 

Kedves Doktornő!

Igen nagy gondban vagyok, mert augusztus végéig szabadságon van az orvosom, és nekem pont most van valami bajom (Murphy törvénye).

Az a baj, hogy nagyon feszült, és agresszív lettem valamitől. Sajnos nem találom a kiváltó okot, mert tudom, hogy akkor meg tudnám beszélni a pszichológusommal, és máris jobb lehetne...

Bipoláris depressziós vagyok, a következő gyógyszereket szedem: Liticarb1-0-1, Abilify 15mg 1-0-1, Ketilept 200mg 0-0-1, Valdoxan 0-0-1, Xanax 0,5mg szükség esetén.

Szeretném megkérdezni, hogy ha a Xanaxot állandóan szedem egy-két hétig napi egyet, vagy kettőt, akkor attól enyhülhet-e az agresszivitásom. Nagyon félek, hogy nem tudom tűrtöztetni magam a munkahelyemen, és félek, hogy durván megbántok valakit.

A feszültség és az agresszivitás mellett időnként a sírás kerülget, de csak kerülget, nem tudok sírni, valami visszatart.

Kérem , hogy segítsen nekem.

Csilla

Kedves Csilla,

ha állami rendszerben jár az orvosához, pl. Pszichiátriai Gondozóba, akkor biztosan van hivatalos helyettese. Ha nem, és az orvosa nem adott meg helyettest, akihez fordulhat, akkor nyugodtan hívja fel és konzultáljon vele, illetve kérdezze meg, hova forduljon a szabadsága alatt, ha rosszul van. Ő is pontosan tudja, hogy a bipoláris zavar fázisai nem igazodnak az orvosok szabadságához, és pont az a fő jellemzőjük, hogy nem szükséges kiváltó ok a megjelenésükhöz. A leírás alapján depressziósnak tűnik, amire a Xanax nem elég, és lehet, hogy a Valdoxán sem, vagy esetleg emelni kell. Persze, ha szedi, csak rendszeresen érdemes. Feltétlen mielőbb kérjen segítséget, mert a depressziója addigra, mire megjön az orvosa, akár nagyon súlyossá is válhat, és az esetlegesen újonnan  beállított antidepresszív gyógyszerek viszont általában hetek múlva kezdenek hatni. Lépjen tehát a mielőbbi gyógyulása, és a munkahelye megtartása érdekében is!

Üdvözlettel: Éva

24.óra írta:

Dr. Ratkóczi Éva írta:

 

 Lehet, tévesen, de úgy értelmeztem az előző levelét, hogy az eddigi terápiájában alkalmazott módszerben vagy nem hisz, vagy nincs kedve vagy ereje azon az úton tovább menni,  vagy nem érte el a terápia a kívánt eredményt, és ezért reménytelennek érzi minden további terápiás segítség igénybe vételét. Lehet, hogy érdemes lenne egy bentfekvéses osztályos kezelést elvállalnia valamelyik pszichoterápiás osztályon. Ilyenből is van kognitív viselkedésterápiás, a budapresti Pszichiátriai Klinikán biztosan (ha érdekli, mondok róla röbbet), és lehet, hogy a debrecenin is (ha akarja, ide is tudok elérhetőséget).Az intenzív osztályos kezelés kizökkentheti a jelenlegi reménytelenségéből és lehetőséget teremthet az erő gyűjtésre, és utána jó eséllyel tudna belekezdeni egy ambuláns terápiába. Lehet, hogy egy kis antidepresszív gyógyszerelés is segítene indulásnál.

Semmi képpen ne adja fel! Nagyon sok olyan beteggel találkoztam már, aki sok éves, akár több féle pszichoterápián volt túl, amikor hozzánk került, és nagyon is volt értelme, haszna az újabb terápiának, és azóta is egészen kiegyensúlyozott, értékes és örömteli életet élnek. (Ezt csak példának írtam, pesze máshol is találhat hatékony segítséget. ) Mindez nem jelenti, hogy az előző terápiáik nem voltak hasznosak, csak nem oldottak meg mindent, illetve egy újabb életszakaszban más problémák kerültek előtérbe, és azokban másféle segítségre volt szükségük. Az előző terápiák általában nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az új terápiát jól tudták hasznosítani. Tehát egyáltalán nem voltak feleslegesek, még akkor sem, ha nem volt látványos vagy tartós eredményük.

Továbbra is arra bíztatnám tehát, ne maradjon egyedül a gondjaival, kérjen és fogadjon el segítéget, akkor is, sőt annál inkébb, ha pillanatnyilag a helyzetet reménytelennek érzi.

Üdv., É.

 

Kedves Doktornö,

 

részben helyesen latja a kiemelt részt. Én nem  reménytelennek hanem értelmetlennek erzem a tovabbi terapias beavatkozasokat. nem azert mert nem volt hasznos vagy terapias értékü. Azert, mert kimeritettük a terapia lehetösegeit.

Allapotomrol egy regi magyar film jut eszembe amelyben a pszichiater föorvos a következöt mondta betegenek:

"Maga  meggyogyult. Vagy sosem fog meggyogyulni, Maga  ilyen

Tehat lehet ezt az allapotot kezelgetni, karbantartani, pofozgatni jobbrol-balrol az aktualis allapotnak megfelelöen, az alaphelyzet, a kiindulasi pont, a problema mar nem fog valtozni lényegileg, legfeljebb részleteiben.

En ezt most igy latom.

Kedves 24 óra,

azt tanácsolnám, hogy ezt ne egyedül döntse el! Az jó, hogy oda írta, hogy "most így látom", mert valóban lehet, hogy ez egy szubjektív látószögből látszik most így, ami csalóka is lehet, és változhat is. Az is lehet, hogy depresszió, szorongás, vagy más lelki probléma befolyásolja a látásmódját. Persze igaza is lelet, de akkor sem feltétlen felesleges dolog az aktuális problémák javítgatása, ami később még igazi, minőségi változáshoz is vezethet. Legjobb tehát, ha egy szakemberrel beszéli át ezt az egész dilemmát. Meg szoktuk mondani, mi az, amiben változás remélhető a tervezett (vagy bármely) terápiától, mi az, amitől nem. Tényleg vannak olyan problémák, amelyekben nem a pszichoterápia tud a legtöbbet segíteni, vagy esetleg kiegészítésül van szükség valami másra, pl. önsegítő csoportra, más közösségre, vagy életmód-, környezetváltozásra, stb. Érdemes lenne tehát mindenképp szakemberrel konzultálnia, főleg, ha letört hangulatban van, ami könnyen festi a valóságosnál feketébbre a külső és belső világot.

Üdvözlettel , É.

weepingwillow írta:

Jesszusom, ez rengeteg kérdés. És nehezek... De majd gondolkodom. Még csak 6 egyéni ülésen voltam, tanulnom kell, mi zajlik ott és hogyan dolgozunk.

Talán mikor azt mondom, nem tudom, egyszerűen nem is hagyom, hogy a kérdés az agyamba hatoljon. Lepattan a koponyámról, mint egy kemény golyóról, nem hatol belélm. Nem hagyom. Hogy miért nem, azt NEM TUDOM. :S Mert hülyeségeket kérdez.Laughing out loud) Ha vmi hétköznapi dolgot, akkor próbálok "rendesen" válaszolni, beszélgetni tudnék, csak az van, hogy nekem vinnem kell az álmaim, elmondani őket, s azokról kérdezget. Nem hagyja, hogy elhadarjam őket, mint egy élő-halott, levegőt sem véve, mereven és gyorsan, hogy végre túllegyek rajtuk, hanem megakaszt, s rákérdez olyasmikre, amiken én el sem gondolkodtam, s nem tudom a választ. Sőt, azt se, miért pont arra kérdez rá, nem tudom MIT AKAR TŐLEM, nem tudom, mi van a fejében, s ez frusztrál. Hány éves volt az álomban ez, milyen színű volt az, milyen érzés volt amaz, honnan ismerős ez, mekkora volt az, milyen messze volt tőlem amaz. Hát mit tudom én...

Az a baj, hogy én nem tudok álmot fejteni, ő viszont igen (remélhetőleg:), s ez nem ér, hogy neki van kulcsa és tudja a kódokat, én meg nem. Hogy az álmaim által magamról beszélek, és FOGALMAM SINCS MIT MONDOK MAGAMRÓL. Hát ebbe nem bele kell őrülni? Ha legalább ő se tudná, mit mondok! De ő tudja, csak én nem. Az meg nyilván veszélyes szituáció, hogy beszélek, s nem tudom, mit mondok. Ettől mindenki szabadulni akarna. Talán ezért is jönnek a gyors zsigeri nem tudomok. Vagy nem tudom... ÁÁÁ! :S

olyan személytelenül beszél a problémájáról, mintha semmi köze nem lenne ahhoz az illetőhöz, aki a terápiás üléseken így viselkedik. Ha nem írta volna oda zárójelben, soha rá nem jönnék, hogy magáról beszél

Gondolkodtam, hogy ezt ironikusan, picit viccből írta-e, de azt hiszem, nem. Annyira meglepett, s azt hiszem, fájt is. Először a terapeuta adta nekem ezt a visszajelzést - teljes döbbenet, értetlenség, némi tagadás és düh, de azóta mintha elindult volna vmi láncreakció, legalább 3-4 ember u.ezt a visszajelzést adta. Mármint hogy tőlem nem megy át a másik oldalra semmi érzelem, hogy hidegen és személytelenül beszélek a problémáimról, hogy a történések szintjén minden elmondok, de az érzelmek szintjén semmit, hogy minden meccset magamban játszom le, mintha nem lenne közöm az eseményekhez... De én egyáltalán nem érzem ezt. Vagy nem ezt érzem. Nekem szent meggyőződésem, hogy mennyire személyes, amiről írok, mennyire televan érzelmekkel, mennyire én vagyok, s minden apró rezdülésem tökéletesen megmutatom.

A terapeuta szerint csak a vágás kivétel, csak az, amihez kapcsolódni lehet, de ez meg nyilván nem jó. :S

Nem tudom, hogyan lehet ezen változtatni. Mikor én azt hiszem, húúú, most aztán nagyon őszintén és tele érzelmekkel, s akkor is csak azt kapom a képembe, hogy nehem, még mindig semmi. Hogy a fenébe tudom én ezt megváltoztatni? Hogyan, ha még csak nem is érzem??? Nyilván van, amikor igen, de ha nem, akkor is ez van. :S

A terapeutám hogyan érezheti magát? Hát, újra elolvastam az Intimitás, áttétel, viszontáttétel c. könyvet, abban van egy táblázat. Páciens, terpeuta viszontáttétele, terapeuta érzései. Ennek alapján dühös, üres és unatkozik. Ha jól kombinálok. De én NEM AKAROM, hogy ezt érezze. Én szórakoztató akarok lenni, akivel élmény a munka, aki csomó érzést megmozgat benne, akivel jó együtt. De NEM TUDOM, hogyan csináljam ezt. Sad

Amit ő mond mindig (még csak 6X voltam egyénin nála), hogy csak a semmi van köztünk, s  nincs köztünk kapcsolat. Mondta, nem fogjuk azt hazudni, hogy van, ha nincs. S már reménykedtem, hogy van, de múltkor megint megkaptam, hogy nincs. De mikor lesz? S mitől??? Mit tehetek én???

Azt mondta, nem tud hozzám kapcsolódni, ill. csak a vágáson keresztül. Hogy a vágás, ami megérinti, akkor érez, mert akkor dühös lesz, s így tud hozzám kapcsolódni. De azt mondta, szörnyű lenne, ha csak ez lenne, s találni kell más utakat. Na ja. Közben már az van bennem, hogy ha csak így tud, akkor legyen. Én nem bánom. Nem nagy ügy megvágni magam. Csak nem akarom, hogy üres legyen és unatkozzon. Nem akarom, hogy a semmi legyen jelen köztünk.Sad

Hát, talán ha nem mondanám mindig azt, hogy nem tudom. De ha tényleg nem? Persze biztos benne van ebben egy nagy-nagy menekülés is. Nehogy meglásson vmit, amit nem kéne. Hogy mi az a vmi, azt megintcsak nem tudom.

Amúgy a fentiek miatt mondja asszem, hogy szerinte nárcisztikus vagyok. Pedig amúgy a DSM kritériumai szerint nem igaz rám semmi. Csak a viszontáttételei miatt. Sad Asszem.

Rivotrilt nem szorongásra szedek, nem szoktam szorongani. Hála égnek. Ketileptet meg... Hát azt meg semmire, csak van, mert kértem. Asszem ez a Rivotrilról is elmondható. Ha a kettőt együtt veszem be, tényleg tök jól kiüt, s erre szükségem van. Tudom, nem jó dolog, de... Sok mindennél még mindig jobb. Az az egyezség, hogy lehetőleg mérsékelten szedjem. Aztán majd biztos megbeszéljük, ha "eldurvul" a helyzet, de nem fog. Annál sokkal több önkontrollom van, s asszem ő is vigyáz rám. Mármint a terapeutám. Mármint remélem. Laughing out loud)

Húúú, iszonyat sokat fecsegtem. Lehet, hogy ki leszek moderálva. Akkor előre-utólag is bocsánat.

A többi kérdésére valóban nem tudom a választ, fogalmam sincs Sad, de azért még gondolkodom, hátha...

És NAGYON-NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM őket, ww

Kedves ww,

amit itt leír a félelmeiről, gátlásairól, azzal kapcsolatban pl., hogy miért zavarják az álmokkal kapcsolatos kérdések, meg az összes többi is, amit magáról ír, szerinten nagyon is személyes és őszinte, itt már nem érzem azt, hogy nincs benne. Ezeket biztosan el tudná mondnani a terapeutájának. Nyugodtan kérdezze meg tőle azt is, milyen módszert alkalmaz, és hogyan hat az, mitől várható majd a változás, és miben.

A leírtak alapján talán analitikusan orientált terápia lehet. Ez nem hat közvetlenül a tünetekre, csak hosszú idő után, közvetve, és nem is való mindenkinek. Azt javasolnám, hogy mindent - minden kétségét, gondolatát, kérdését -  próbáljon meg őszintén elmndani, ami akár ott az órán, akár egyébként a terápiával önben felmerül. Ettől biztosan javulni fog a kapcsolatuk. Ha ezek ellenére, és hosszabb távon sem érzi, hogy a terápiában haladnának, nem mozdulnának el a közös megegyezéssel kitűzött terápiás cél  irányában, akkor érdeme elgondolkozni azon, hogy jó-e az alkalmazott megközelítés és módszer jelenleg az Ön számára. Ha nem, akkor lehetne más módszerben gondolkodni, és legalábbis ebben a mostani életszakaszában egy más fajta, pl. kognitív terápiát megpróbálni, ami átláthatóbb lenne és közvetlenebbül kapcsolódna a konkrét problémáihoz. Amennyiben viszont ezt a terápiát hasznosnak érzi, de szeretne  mellette konkrétabb segítséget is kapni a problémáihoz, akkor felmerül, hogy érdemes lenne az egyéni terápiá mellett kognitív viselkedésterápiás készségfejlesztő csoportba is járnia. Egyelőre tudtommal egyedül a nálunk, a Nap-Kör Alapítványnál folyik ilyen terápia ambuláns formában, ezért ezt akkor ajánlom, ha ez helyileg az Ön számára könnyen elérhető. Ha igen, akkor érdemes lenne ide is járnia, és mellette egyénibe (ami kötelező a csoport mellett) járhat bárhova. Ha az egyéni terápiája semmi képpen nem válik működőképessé, akkor egyéni terápiába is jöhet az Alapítványhoz, de ha egy mód van rá, jó lenne a megkezdett terápiáján javítani. Mindenképp próblája meg mindazt elmondani és megkérdezni, amit ide is leírt, és ami még a terápiábal kapcsolatban foglalkoztatja.

Egyébként nem vagyunk álomfejtők, nem látunk bele senkibe, a terapeutája által feltett kérdések valószínüleg segítő kérdések annak érdekében, hogy saját maga megértse az álmait. 

Üdvözlettel, Éva

Spellbound írta:

Kedves doktornő az Éva szép név, , én is megváltosztatom a Gondát anya nagymami ágon Békére-ahogy itt mondják továbi jó napot, étkezést mindenkinek

Mondtam a dokinak,na cscak igy tegeződünk,? ön mit iszik gyomropanaszokra?, hogy leirpom neki a füzetbe-4zorro.ropi csak 100 huf meghivtak:)..meg ide a burára,mert neki se ttszik. a köcsögös,meg persze ha indexen nézi babarczy esztert(nála jobb Popper Péter-5 év után újra kötni házzasságot-sok emberi éle tönkre megy...)-voltam előadásán- leszbi-férfi-transzfesztita-pokol-ital-szerelem-sartre.-apu szerint pszkos zsidó, én azér kedveltem,csak ez az öngyilkossági elleni irásával,ne öljön meg senkit, mert ebbe ő tanácsadóó volt,én tudok uszni,és ilyenkor na,ha nem birod akkor is uszunk.-Dokimnak se tetszik a gyuricaur-meg a többi flháborto dolog ott annál a toppicnál aláirás seg-egygvel-,ahogy babarczy mondja, nyaljátok,nagyigazság,fizikai,matematikai sikon.

euklédesz-bojai János fröcs evangyélium-szép a jános név,. 1+1?elméleti sikon=lenni e

Köszönöm, dokinő, de ki a legjobb terapeuta Budapesten,lehet oda költözök, röokonokhoz, a vörösrózsa:)- (dokim Ismerte féltesómat is- 2009-04-30-depardured, ő, vagy ős is kezelte- nem rossz ember csak ő is leka..lja az állaptokat,beszélgetni még nem vollt időnk,hétfőn megyek pszichológushoz-magán.előzőt lekésttem)Esteban Gonda facebook

Érdekessék mindenkinek kik a G8 tagjai:)???

Kedves sb, mindenképp azt ajánlamán, hogy jelenleg gyógyszeres segítséget vegyen igénybe, azaz keresse soron kívül a kezelő orvosát, hátha gyógyszerrmódosítás segítene. Ha jobban lesz, akkor érdemes lesz pszichoterapeutát is felkeresnie, de jelenleg ő nem tudna segíteni. Üdvözlettel, Éva

Jó estét kívánok, bár épp nincs itt senki, hátha még jönnek, Éva

5678 (nem ellenőrzött)

Kedves Eva

Ma halottam  , hogy Magyarorszagon hat ember lesz naponta ongyilkos . Csak felteves , hogy minden huszadik ember ezek kosul  talan itt a Buran is probalt segitseget kerni , ezt sajnos sem reprezentativ  sem nem reprezentativ kutatasookkal nem lehet igazolni ha mar nem elo szemelyekrol beszelunk . Ebben az orszagban mi nyomorgunk megsem vagyuk vezetok a statisztikai skalan . Kedd van ilyenkor szokott  fent lenni , nem tudom miert nem ir aki amugy szokott , kellene irni hiszen a moderatorok csak igy menthetik meg a Burat a felhasznalokkal egyetemben. Mindenaron fent kell tartani ezt a kozosseget! .... mindenaron? On szerint ez a stiasztika mire utal , nem kerdojelezem meg a terapia hatekonysagat de azert ezek komoly szamadatok . Megrendult a bizlaom az emberekbe a szakemberek irant? On szerint bizalom nelkul lehet terapiat folytatni , segitseget adni akar virtualisan akar szemelyesen , en tulajdonkeppen most milyen oldalon vagyok  valaki meg tudna hatarozni a Bura filozofiajat realisan . Mert  ha en hataroznam meg akkor egybol torolnenek .Valaki van meg egyaltalan aki nem a belso korhoz tartozik es alanya lehet a megmentesnek ? Nem erdekel kinek mennyi csurran mennyi csoppen az erdekek sem erdekelnek , csak kisse megrendito eme adat ez a hiradoban hangzott el ma . Figyelemmel kiserem tovabbra is a doktornohoz intezett szakmai kerdeseket , mindegyik nagyon egyedi .

Udvozlettel

Offline

Kedves Éva,

mi van olyankor, ha az ember anyjának is terápiára lenne szüksége? Mármint szerintem? Persze a legjobb lenne elköltözni, de nem megy, mert hiába van rendes, teljes státuszú, rendesen bejelentett állásom, nem tudnám magam egyedül fenntartani, még albérletben sem. Szóval ha az ember anyja "beteg", akkor hogyan lehet mégis kitörni?

A beteg alatt azt értem, hogy halálosan frusztrált, hogy ő nem elég jó anya (valszeg a winnicotti értelemben nem is volt az, de ez már nem érdekel, NEM ÉRDEKEL), s minden kicsi kritikát halálos támadásnak vesz. Ráadásul a saját anyja elleni kritikát is annak veszi. Szóval nem lehet se rá, se a nagymamára semmi, de semmi rosszat mondani, mert jön az agyrágás: persze, tudom, én rossz anya vagyok, blablabla...

Én nem akarok vele beszélgetni, nem akarok a múltban vájkálni, nem akarok semmit, csak normálisan létezni és nem megfulladni. De így hooogy???

Leírtam egy másik topicban, de becopyzom ide, bocsánat a többiektől az ismétlésért, ez tegnap volt.

Szóval építkezés a ház egyik részében. Egyik szoba leválaszt, befalaz. Mindenki ott segít. Kivéve engem.

Kertbe nem mehetek, mert meleg van, karjaimon zéro ép felület, ingben kell lenni, kint az nem olyan mókás a 40 fokban. Építkezésnél segíteni nem tudok, mert mocsok van, por, stb, nem csinálhatom a szép fehér ingemben, sem a szép halványlilában, melyek rám nőttek, hogy elbújjak.

Lebaszás... Én egy lusta dög vagyok, aki csak a valagát hízlalja. Hogy én mindenkit utálok. Mekkora egy szemét vagyok. Őt, az anyám is utálom, ő tudja, ne is mondjam, hogy nem. És ha nem tetszik, menjek el. Mindenki gürizik, csak én nem.

Vitázni, ellenérvelni nem lehet. Az támadás. 32 évesen saját szobában benn lenni, azt sem lehet. Az is támadás. Anya elleni megbocsáthatatlan bűn. Annak jelzése, te nem vagy jó anya. Cserébe anyától megtorlás, szidalmazás részemről kuss, félelem, sírhatnék.

Nincs kitörés.

Nem fogják fel, mi miért van. Nem tudják, ki vagyok. Semmit sem tudnak. Főleg nem a hegkötegeket a karomon és a testemen. Csak azt látják, amit valóban látnak. Csak a frusztráltság munkál bennük, lehet, valamit elrontottak, s ez csak úgy elviselhető, ha a másikat szidják. Soha nem látnák be saját hibáikat, tévedésiket, frusztrációjukat, félelmüket...

Amikből nekem is van. De én legalább próbálok dolgozni, hogy ember legyek, s nem mást bántok. Vagy hát bántok mást, de nem őket. A legjobb barátomat, aki már nincs is vagy jobb híján magamat. De én vagyok az önző dög, aki meg van győződve a saját tökéletességéről, s aki mindenkit csak bánt és utál.

Aha! De a fürdőszoba csempéjén nem veszi észre senki a fugán, hogy VÉÉÉRES, mert odaszáradt, s nem tudtam rendesen lemosni. Az nem baj. Azt nem látják.

:S

Kettes számú kérdés:

Attól, hogy a terápián az álmaimat baszkuráljuk, hogyan lesz nekem jobb? Attól hogyan tanulok meg szeretni, normálisan kötődni, barátságokat nem tönkre tenni, önbizalmat nyerni, nővé válni, nem vágni, nem üresnek lenni, küzdeni??? Hogy lesz a milyen volt az a madár a szobában, s milyen messze volt a hajó "cuccokból" egy "normális" felnőtt nő. Csak én vagyok olyan tulok, hogy nem látom a hidat a kettő között? Vagy nincs is? Akkor mire ez az egész? De lennie KELL. Mondja azt, hogy van. Muszáj lennie. Csak nem értem. Semmit nem értek. A drámát legalább értem, csak az nem javított meg, 5 év alatt se. Az egyénit viszont érteni se értem. Kell értenem? Jaj, olyan nehéz minden.

S köszönöm, hogy elolvasott. Ha egyáltalán... De azért remélem.Smile

ww

Offline

Szia harmony! Smile Ne haragudj, nem akarlak zavarni, csak egy kérdésem lenne: Te vagy az a harmony, aki blogot is ír(t)? Valaki ajánlott nekem téged (sarkanymese.blog.hu szerzője azt hiszem) és már nem találtam a blogodat sehol. Ha írsz még, megadnád a blogcímet? Ha nem akkor bocsi, hogy zargattalak. Smile

Üdv: Memorials /Mariann/

Offline

 

Kedves Doktornő!

Igen nagy gondban vagyok, mert augusztus végéig szabadságon van az orvosom, és nekem pont most van valami bajom (Murphy törvénye).

Az a baj, hogy nagyon feszült, és agresszív lettem valamitől. Sajnos nem találom a kiváltó okot, mert tudom, hogy akkor meg tudnám beszélni a pszichológusommal, és máris jobb lehetne...

Bipoláris depressziós vagyok, a következő gyógyszereket szedem: Liticarb1-0-1, Abilify 15mg 1-0-1, Ketilept 200mg 0-0-1, Valdoxan 0-0-1, Xanax 0,5mg szükség esetén.

Szeretném megkérdezni, hogy ha a Xanaxot állandóan szedem egy-két hétig napi egyet, vagy kettőt, akkor attól enyhülhet-e az agresszivitásom. Nagyon félek, hogy nem tudom tűrtöztetni magam a munkahelyemen, és félek, hogy durván megbántok valakit.

A feszültség és az agresszivitás mellett időnként a sírás kerülget, de csak kerülget, nem tudok sírni, valami visszatart.

Kérem , hogy segítsen nekem.

Csilla

Offline

Dr. Ratkóczi Éva írta:

 

 Lehet, tévesen, de úgy értelmeztem az előző levelét, hogy az eddigi terápiájában alkalmazott módszerben vagy nem hisz, vagy nincs kedve vagy ereje azon az úton tovább menni,  vagy nem érte el a terápia a kívánt eredményt, és ezért reménytelennek érzi minden további terápiás segítség igénybe vételét. Lehet, hogy érdemes lenne egy bentfekvéses osztályos kezelést elvállalnia valamelyik pszichoterápiás osztályon. Ilyenből is van kognitív viselkedésterápiás, a budapresti Pszichiátriai Klinikán biztosan (ha érdekli, mondok róla röbbet), és lehet, hogy a debrecenin is (ha akarja, ide is tudok elérhetőséget).Az intenzív osztályos kezelés kizökkentheti a jelenlegi reménytelenségéből és lehetőséget teremthet az erő gyűjtésre, és utána jó eséllyel tudna belekezdeni egy ambuláns terápiába. Lehet, hogy egy kis antidepresszív gyógyszerelés is segítene indulásnál.

Semmi képpen ne adja fel! Nagyon sok olyan beteggel találkoztam már, aki sok éves, akár több féle pszichoterápián volt túl, amikor hozzánk került, és nagyon is volt értelme, haszna az újabb terápiának, és azóta is egészen kiegyensúlyozott, értékes és örömteli életet élnek. (Ezt csak példának írtam, pesze máshol is találhat hatékony segítséget. ) Mindez nem jelenti, hogy az előző terápiáik nem voltak hasznosak, csak nem oldottak meg mindent, illetve egy újabb életszakaszban más problémák kerültek előtérbe, és azokban másféle segítségre volt szükségük. Az előző terápiák általában nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az új terápiát jól tudták hasznosítani. Tehát egyáltalán nem voltak feleslegesek, még akkor sem, ha nem volt látványos vagy tartós eredményük.

Továbbra is arra bíztatnám tehát, ne maradjon egyedül a gondjaival, kérjen és fogadjon el segítéget, akkor is, sőt annál inkébb, ha pillanatnyilag a helyzetet reménytelennek érzi.

Üdv., É.

 

Kedves Doktornö,

 

részben helyesen latja a kiemelt részt. Én nem  reménytelennek hanem értelmetlennek erzem a tovabbi terapias beavatkozasokat. nem azert mert nem volt hasznos vagy terapias értékü. Azert, mert kimeritettük a terapia lehetösegeit.

Allapotomrol egy regi magyar film jut eszembe amelyben a pszichiater föorvos a következöt mondta betegenek:

"Maga  meggyogyult. Vagy sosem fog meggyogyulni, Maga  ilyen

Tehat lehet ezt az allapotot kezelgetni, karbantartani, pofozgatni jobbrol-balrol az aktualis allapotnak megfelelöen, az alaphelyzet, a kiindulasi pont, a problema mar nem fog valtozni lényegileg, legfeljebb részleteiben.

En ezt most igy latom.

Spellbound (nem ellenőrzött)

Kedves Doktornő Válaszoljon péjon- mondja apolguslógus

kihagyta

hülye nem vagyok, mint maga a zsuzsa sss, hasonlitanak felfogásban.de kérdeztem.??

ki a legjobb BudaPesten teraputa?nem a fröcsöntős babar.mondjuk kaki aranyváltás-szűrt

csap -viz- nem szoda. ezek hülyék a tvbemn-ezt ajánlják.::FDDDD

moderátor_x (nem ellenőrzött)

Kedves Spellbound!

Kérlek ne írd tele a Doktornő topikját! Tudom, hogy rosszul vagy, de ezt nem teheted, és ha így folytítod kénytelen leszek ideiglenesen zárolni. Én ezt nem szeretném, mert nem szándékos károkozás miatt teszed, hanem, mert most ilyen az állapotod.

 

Spellbound (nem ellenőrzött)

Doktornő!!!rájöttem,mint a Müller Péter a háromszögelésen lesz a hangsúly.

A doki ajánlott egy kis gógyszeres erápiát-meg bibilia olvsást az elején.következményei,szinte beláthatalnok.

joe Satriani- ott voltam a Pecsaban Supercolossal- illegális letöltések. Mindstorm

umsr-sighborg-sex-no(Smile)))psss)e

http://www.youtube.com/watch?v=sRDY3xHMoKc

igyhirtelen mint a vodka xapaki

Offline

Jesszusom, ez rengeteg kérdés. És nehezek... De majd gondolkodom. Még csak 6 egyéni ülésen voltam, tanulnom kell, mi zajlik ott és hogyan dolgozunk.

Talán mikor azt mondom, nem tudom, egyszerűen nem is hagyom, hogy a kérdés az agyamba hatoljon. Lepattan a koponyámról, mint egy kemény golyóról, nem hatol belélm. Nem hagyom. Hogy miért nem, azt NEM TUDOM. :S Mert hülyeségeket kérdez.Laughing out loud) Ha vmi hétköznapi dolgot, akkor próbálok "rendesen" válaszolni, beszélgetni tudnék, csak az van, hogy nekem vinnem kell az álmaim, elmondani őket, s azokról kérdezget. Nem hagyja, hogy elhadarjam őket, mint egy élő-halott, levegőt sem véve, mereven és gyorsan, hogy végre túllegyek rajtuk, hanem megakaszt, s rákérdez olyasmikre, amiken én el sem gondolkodtam, s nem tudom a választ. Sőt, azt se, miért pont arra kérdez rá, nem tudom MIT AKAR TŐLEM, nem tudom, mi van a fejében, s ez frusztrál. Hány éves volt az álomban ez, milyen színű volt az, milyen érzés volt amaz, honnan ismerős ez, mekkora volt az, milyen messze volt tőlem amaz. Hát mit tudom én...

Az a baj, hogy én nem tudok álmot fejteni, ő viszont igen (remélhetőleg:), s ez nem ér, hogy neki van kulcsa és tudja a kódokat, én meg nem. Hogy az álmaim által magamról beszélek, és FOGALMAM SINCS MIT MONDOK MAGAMRÓL. Hát ebbe nem bele kell őrülni? Ha legalább ő se tudná, mit mondok! De ő tudja, csak én nem. Az meg nyilván veszélyes szituáció, hogy beszélek, s nem tudom, mit mondok. Ettől mindenki szabadulni akarna. Talán ezért is jönnek a gyors zsigeri nem tudomok. Vagy nem tudom... ÁÁÁ! :S

olyan személytelenül beszél a problémájáról, mintha semmi köze nem lenne ahhoz az illetőhöz, aki a terápiás üléseken így viselkedik. Ha nem írta volna oda zárójelben, soha rá nem jönnék, hogy magáról beszél

Gondolkodtam, hogy ezt ironikusan, picit viccből írta-e, de azt hiszem, nem. Annyira meglepett, s azt hiszem, fájt is. Először a terapeuta adta nekem ezt a visszajelzést - teljes döbbenet, értetlenség, némi tagadás és düh, de azóta mintha elindult volna vmi láncreakció, legalább 3-4 ember u.ezt a visszajelzést adta. Mármint hogy tőlem nem megy át a másik oldalra semmi érzelem, hogy hidegen és személytelenül beszélek a problémáimról, hogy a történések szintjén minden elmondok, de az érzelmek szintjén semmit, hogy minden meccset magamban játszom le, mintha nem lenne közöm az eseményekhez... De én egyáltalán nem érzem ezt. Vagy nem ezt érzem. Nekem szent meggyőződésem, hogy mennyire személyes, amiről írok, mennyire televan érzelmekkel, mennyire én vagyok, s minden apró rezdülésem tökéletesen megmutatom.

A terapeuta szerint csak a vágás kivétel, csak az, amihez kapcsolódni lehet, de ez meg nyilván nem jó. :S

Nem tudom, hogyan lehet ezen változtatni. Mikor én azt hiszem, húúú, most aztán nagyon őszintén és tele érzelmekkel, s akkor is csak azt kapom a képembe, hogy nehem, még mindig semmi. Hogy a fenébe tudom én ezt megváltoztatni? Hogyan, ha még csak nem is érzem??? Nyilván van, amikor igen, de ha nem, akkor is ez van. :S

A terapeutám hogyan érezheti magát? Hát, újra elolvastam az Intimitás, áttétel, viszontáttétel c. könyvet, abban van egy táblázat. Páciens, terpeuta viszontáttétele, terapeuta érzései. Ennek alapján dühös, üres és unatkozik. Ha jól kombinálok. De én NEM AKAROM, hogy ezt érezze. Én szórakoztató akarok lenni, akivel élmény a munka, aki csomó érzést megmozgat benne, akivel jó együtt. De NEM TUDOM, hogyan csináljam ezt. Sad

Amit ő mond mindig (még csak 6X voltam egyénin nála), hogy csak a semmi van köztünk, s  nincs köztünk kapcsolat. Mondta, nem fogjuk azt hazudni, hogy van, ha nincs. S már reménykedtem, hogy van, de múltkor megint megkaptam, hogy nincs. De mikor lesz? S mitől??? Mit tehetek én???

Azt mondta, nem tud hozzám kapcsolódni, ill. csak a vágáson keresztül. Hogy a vágás, ami megérinti, akkor érez, mert akkor dühös lesz, s így tud hozzám kapcsolódni. De azt mondta, szörnyű lenne, ha csak ez lenne, s találni kell más utakat. Na ja. Közben már az van bennem, hogy ha csak így tud, akkor legyen. Én nem bánom. Nem nagy ügy megvágni magam. Csak nem akarom, hogy üres legyen és unatkozzon. Nem akarom, hogy a semmi legyen jelen köztünk.Sad

Hát, talán ha nem mondanám mindig azt, hogy nem tudom. De ha tényleg nem? Persze biztos benne van ebben egy nagy-nagy menekülés is. Nehogy meglásson vmit, amit nem kéne. Hogy mi az a vmi, azt megintcsak nem tudom.

Amúgy a fentiek miatt mondja asszem, hogy szerinte nárcisztikus vagyok. Pedig amúgy a DSM kritériumai szerint nem igaz rám semmi. Csak a viszontáttételei miatt. Sad Asszem.

Rivotrilt nem szorongásra szedek, nem szoktam szorongani. Hála égnek. Ketileptet meg... Hát azt meg semmire, csak van, mert kértem. Asszem ez a Rivotrilról is elmondható. Ha a kettőt együtt veszem be, tényleg tök jól kiüt, s erre szükségem van. Tudom, nem jó dolog, de... Sok mindennél még mindig jobb. Az az egyezség, hogy lehetőleg mérsékelten szedjem. Aztán majd biztos megbeszéljük, ha "eldurvul" a helyzet, de nem fog. Annál sokkal több önkontrollom van, s asszem ő is vigyáz rám. Mármint a terapeutám. Mármint remélem. Laughing out loud)

Húúú, iszonyat sokat fecsegtem. Lehet, hogy ki leszek moderálva. Akkor előre-utólag is bocsánat.

A többi kérdésére valóban nem tudom a választ, fogalmam sincs Sad, de azért még gondolkodom, hátha...

És NAGYON-NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM őket, ww

Spellbound (nem ellenőrzött)

Kedves doktornő az Éva szép név, , én is megváltosztatom a Gondát anya nagymami ágon Békére-ahogy itt mondják továbi jó napot, étkezést mindenkinek

Mondtam a dokinak,na cscak igy tegeződünk,? ön mit iszik gyomropanaszokra?, hogy leirpom neki a füzetbe-4zorro.ropi csak 100 huf meghivtak:)..meg ide a burára,mert neki se ttszik. a köcsögös,meg persze ha indexen nézi babarczy esztert(nála jobb Popper Péter-5 év után újra kötni házzasságot-sok emberi éle tönkre megy...)-voltam előadásán- leszbi-férfi-transzfesztita-pokol-ital-szerelem-sartre.-apu szerint pszkos zsidó, én azér kedveltem,csak ez az öngyilkossági elleni irásával,ne öljön meg senkit, mert ebbe ő tanácsadóó volt,én tudok uszni,és ilyenkor na,ha nem birod akkor is uszunk.-Dokimnak se tetszik a gyuricaur-meg a többi flháborto dolog ott annál a toppicnál aláirás seg-egygvel-,ahogy babarczy mondja, nyaljátok,nagyigazság,fizikai,matematikai sikon.

euklédesz-bojai János fröcs evangyélium-szép a jános név,. 1+1?elméleti sikon=lenni e

Köszönöm, dokinő, de ki a legjobb terapeuta Budapesten,lehet oda költözök, röokonokhoz, a vörösrózsa:)- (dokim Ismerte féltesómat is- 2009-04-30-depardured, ő, vagy ős is kezelte- nem rossz ember csak ő is leka..lja az állaptokat,beszélgetni még nem vollt időnk,hétfőn megyek pszichológushoz-magán.előzőt lekésttem)Esteban Gonda facebook

Érdekessék mindenkinek kik a G8 tagjai:)???

Mindenkinek jó éjszakát, éva

harmony írta:

Kedves Doktornő!

Kicsit félve írok Önnek, mert általában félek segítséget kérni neten, fórumban. És arra is gondolok, hogy bizonyára rengeteg dolga van, és sokszor már talán szívesen maga mögött hagyná a munkáját. Mégis írok, mert nem tudom ki segíthetne nekem... ugyanis a napokban  két eléggé szokatlan és számomra rémisztő dolog történt, ami még mindig tart. Azt írom először ami jobban megijeszt, és fontosabbnak érzek. Bár ez történt később.

Én paranoid skizofréniás vagyok, bár eddig nem volt jellemző a hallucináció, és most sem érzem hallucinációnak ami történik, mégis elgondolkodtam azon hogy lehetséges hogy ez az. Az a helyzet, az a problémám, hogy van a másik szobában egy óra, ami a nagyapám halála időpontjában meg lett állítva vagy akkörül. Abban a szobában halt meg. Sokszor álmodtam a nagyapámmal utána. Most tegnap óta, amikor éjjel elmegyek a szoba előtt, és pont egész óra van, akkor elkezd "harangozni", pedig nem jár azóta hogy meghalt a nagyapám. Nagyon nagyon félek, és ma arra jutottam hogy holnap kiviszem az órát nappal a garázsba. Nem tudom, hogy ez a betegség tünete e, vagy szellemek lehetnek a lakásunkban? De nagyon ijesztő. Ezért éjjel már ki sem merek menni a szobámból.

 

A másik problémám ami szintén ijesztő volt elsőre, de már "kezdem megszokni", persze nem olyan egyszerű megszokni, az hogy az egyik felhasználó itt a fórumokon a gondolataimat írja le SZÓ SZERINT. Ez zavaró, de ugyanakkor csodálatos is. Nem nevezem meg az illetőt, mert nem tudok róla semmit, nem tudom ki ő, vagy mi ő. És ez nem olyan hogy beképzelem hogy ugyanarra gondolunk, hanem szó szerint leírja a gondolatomat. Ha ezt nekem valaki mesélné, biztos nem hinném el, de sajnos, mivel ezt a saját bőrömön tapasztalom, nem tudok mást tenni.... nem akartam elhinni, és le akartam állítani az egészet, de nem tudom hogyan.... Ön szerint mit tehetnék és elnézését kérem ha a téma nem teljesen illik bele a fórumba. De nagyon félek, és nem tudom kihez forduljak mit tegyek. Most ott tartok hogy virrasztok, mert nem merek aludni és sötétben lenni. Ami még furcsa és szintén ijesztő hogy amikor felkapcsolom a lámpát, pl az asztali lámpát, véletlenül hozzáértem, és hihetetlenül forró volt. De annyira hogy égetett, és arra gondoltam, hogy csoda hogy nem ég..... tényleg kétségbe vagyok esve, és bár ismerőseim is olvassák a fórumot, miveel itt történik itt vagyok kénytelen tanácsot kérni (legalábbis a "gondolatolvasós" dolog itt a fórumon zajlik).

Válaszát előre is köszönöm, ha tud rá időt szakítani.
Üdvözlettel: harmony

Kedves harmony,

igen, lehetnek ezek betegségtünetek; megijedni semmiképpen nem kell tőlük, mert ha azok, remélhetőleg jól reagálnak gyógyszerre. Beszélje meg őket a kezelőorvosával, lehet, hogy egy kis gyógyszermódosítás elfújja őket.

Üdv., É.

Spellbound írta:

Kedves doktornő

két man-z,trát kell használni-kortásrs-politikus-osama.mondjuk Pák Atilla barátommal, jobban mondva csak ő , minek neked az a bomba osama bin. laden ledobodd ketőtt.na ennyit a ársadalomről és a kocsmáról-ép a 20.milliárdperév dolláros antipszichotikumos buliról beszélgettünk, gondolom,ebbe is vban pénz mint a b3 vitaminban-v-1jobbbl--huzzál-zjobbos-balról-a nyalvedre ha nyalod.

egy vaghyok mindenkivel, ,én vagyok minden by Sri Chinmoy

zene Black Sabbatzh -Frorbiden- pszichológus-oktató-zene-dalszöveg-B.L._Forbidden

I won't cry for you- Pák Atilla é barátom süti a mákos sütit Tibor Zsámbókinak. z-jb-csere

szakértőkje-mondja az a legfinomabb- ópimumot -dt- USAban betiltva-politka- babarczy jókat ir -csak  falszterbe kénne ennyi empátival ami neki van

Kenguru atechment- 12.A- Isten nem adott engedélyt a füvezésre, de meg is bocsátja, ilyen a mi Istenünk a Babarczyé bosszúőálló,de igazságos, a mérték meg van

Kurtizán Czine Krisztina - Éva- rövid volt a nadrágja, csak térd alatti szoknyát és job bal karon ujjatlan pólót sose- Sri Chinmoy

yysxzy-tao gyerek -g3-jobboos-füles.yin-yang-mester babarczy-doktorátus-Tibor Zsámbóki- www.hipnoteraputa.net- Lóska -Snell Ádám- modern matek-info-szak- büdös a ház aynu szerint, költöznöm kell- sahdowrun- 2051-washington seattle

BABARCZY ESZTER SZERETLEK- anyuka kérdése, mint a szvámi vegar10-es autista barátommal a cölibátus-betiltva-Forbidden)csaak-jobb-saoknevü=szépfaszűÖ

felállás-máshová-monkey-pista-feljelentés-kapitaista-jogállam

Kedves Sb, egyre pörgősebb, mutassa meg a leveleit a kezelő orvosának, mert jó tükrözik az állapotát; beszéljen vele az esetleges gyógyszermódosításról, hátha lehet ennél stabilabb űllapotot kialakítani.

Üdv., É.

Zárolt téma