Élet Tündérhegyen.

286 tartalom / 0 új
Utolsó bejegyzés
Offline

Nem nézik át a táskádat, viszont nem értem, hogy most miért olyan borzasztó fontos az a bor? Az utóbbi időben sokat buliztál piálással egybekötve és nem tudsz üptre leállni? (Nem kötözködésből kérdezem, csak azért mert ne nehezítsd meg a dolgod, ha menne egyszerűbben is.)

De hát gondolom, ha találnak nálad olyasmit, amit nem szabad bevinni, ki vagy rúgva. Nem tudom, mennyire komoly ez a piadolog, de ha nem muszáj, ne kísérletezz vele.

Offline

.

Offline

oda kell ekg, mellkas rtg, vér-és vizeletvizsgálat. Szóval tuti nem nézik át a táskám?

Offline

.

Offline

Sziasztok! Segítenétek egy picit? Holnap megyek először Tündérhegyre, mert előzetes beszélgetés után felvettek( elvileg bordi vok), és tudom jól , hogy 3 hónap absztinencia szüksége, ill. tilos az alkoholfogyasztás. Mivel anno a Nyírőbe megcsinálták nekem a szükséges vizsgálatokat, és Thegyen mondták is ,hogy azok jók lesznek, így nem igazán tartottam ezt be. Nem vagyok alkoholista, de kicsit sokat voltam szórakozóhelyen az utóbbi napokban. Lényeg a lényeg azt szeretném kérdezni, hogy ha egy gyógyszeresüvegbe vinnék magammal bort,és azt mondanám,hogy köpető van benne,-mert az van ráírva- az mennyire valószínű ,hogy kiderülne? Átnézik a cuccokat vagy ilyesmi? Csak jó lenne, mert némi bor segítene túljutni a kezdeti nem merek megnyilvánulni sok ember előtt...stb nehézségeken. Tudom ,hogy nem vagyok fair, de légyszi ne piszkáljatok, adjatok tanácsot. Köszönöm előre

Offline

Csak szólok mindenkinek, aki ezt a roppant egyértelmű alapvetést nem tudja: a bejárós rendelés is csak délelőtt van Hegyen. "Eddig is így volt, mindenkinek jó volt."

Offline

Miért lenne rossz szó az akarat? Gyerekként belénk verik, hogy mennyivel szebb, ha azt sivítjuk liluló fejjel, hogy "kéemkéemkéeeemmm!!!!", és nem azt, normális hangszínen, hogy akarok egy olyan akármit. Amire még mindig lehet azt válaszolni, hogy na most olyan akármit fiam, azt nem kapsz:) Szóval az akarat meg a hit ebben az esetben egymást nyomják és nagyon hasznos mind a kettő. Mondjuk ha a paciens csak akar, de nem fegyelmezett, akkor meg előáll az, hogy nem a vécén vagyunk...:)

Úgyhogy tök igaz, hogy a tempó az mindenkinél más. Most döntöttem úgy, hogy miután voltam bent 3 hónapot, 3 évet fősulin voltam és éreztem, hogy épp, hogy egy-egy tyúklépést haladtam az akkori mentális állapotomban (de valamit haladtam, hurrá), utána fél évig kísérletezgetés, időszakosmeló-hegyek, munkakeresés, összejöttünk barátommal, most ~ négy hónapja logisztikus képzés - hogy visszamegyek bejárósnak, mert van egy-két olyan dolog, amiben úgy érzem, hogy több szem többet lát, illetve valami tréningszerűség, valaki másnak a módszerei kellenek.Pont azért, mert már én is tök másképp gonolkodom, mint ez előtt az adag tapasztalat előtt. Menet közben hirtelen kizökkent az orrom a seggemből, és még csak nem is a Hegyen (bár az is segített:)

Azt hiszem, ezekre mondja a szakirodalom, hogy blokkok. Olyan hiányosságok, amik ha engem nem zavarnának, a kutyát nem érdekelnék, de így már mindjárt zavarokként viselkednek. Pl amúgy tudok emberek előtt beszélni, nem különösebben hatódom meg egy prezentáción vagy ilyesmin, de improvizálni már egyre nehezebben tudok, szituációs játékok állati szarul mennek, és ugyanígy ahol nem a komfortzónámon belül kell egy anyagot leadni, hanem nagyobb gesztusok, improvizáció, "ökörködés", vagy színpadi előadókészség is kéllene, ott nagyon lelassulok és a teljesítményemnek a töredékét tudom produkálni. Na, ha ez nem zavarna, akkor én lennék a kis tantónéni, aki leadja, jajdejó, humora is olyan kis hihihi, visszafogott, de pont ezért szeretjük. Na viszont nekem ez nem fekszik, mert nem érzem normálisnak tőlem. Így aztán holnap becsattogok a bejelentkezésre, hogy mit tudnak kitalálni nekem mint bejárósnak, aki csak délután 15:30-tól és ha minden kötél szakad, hétvégén ér rá.

Offline

Mindenkinek a maga tepójában. Én több rohanás után párhónapra kiestem.

De azért a belevetett energia mértéke mindig számít, meg a hit és rossz szóval akarat kérdése a gyógyulásban. De valahogy mégis "akarni" kell megyógyulni, még ha ez a folyamat pont egy együtt működés is, közös munka és ennek közös szabályozása.

Én hittem, hogy meggógyulok és tettem is érte eleget. most már csak az új élet felépítése a világban a feladatom, és tudom, hogy sok minden máshogy (akarok és kell hogy) csináljak mint előtte.

Offline

Szóval 2006-ig volt igazán frankó. Valószínűleg a váltások is bekevartak, meg mikor becsukták az OPNI-t, akkor is belibbent egy-két olyan eset (skzoidok&Co), akikkel korábban nem nagyon volt amit kezdjenek, mert nekik már kell(het) gyógyszerelés a terápia mellé. Gondolom akkor vezették be, hogy nem adnak mindenkinek gyógyszert ha kell ha nem, de azért gyógyszerelnek.

Vicces amúgy, hogy 2009 nyarán voltam Hegyen, tök jó volt a maga idejében és helyén, aztán most jövögetek rá, hogy hányféleképp máshogy lehetett volna csinálni, nyilván más eredménnyel. Bár persze f@sztuggya, egyfelől a történelemben nincs olyan, hogy "ha", másfelől meg ez az én utam, tetű lassan fejlődök és a saját káromon tanulok, kész:)

Offline

A THegy kilencvenesévek második felében ért a csúcsra, és ~2006 jött egy erős hanyatlás, a gárda is nagyban lecserélődött akkor, az utóbbi kettő együtt járt.

Engem anno a hegyen 2004-ben 0 gyógyszeren végig nyomtak, pedig akut állapotba kerültem be. Leginkább csak a terápia érdekében vettetek be gyógyszereket, nem megszokásból, mint később. Terápia minél kisebb gyógyszeres befolyás alatt nagyságrendekkel hatásosabb. (Jó tudom van aki beragad egy állapotba, ... - de erről inkább a THázas orvosomnak kellene beszélnie.) Pedig az ottani (THegy) távozásom egy három hónapos kezelés után egy ThalassaHÁZ-as beutalóval zárult. És ott is minimális gyógyszeren tartottak, igaz ott már a bejárás terhe miatt is. Ennek köszönhetem, hogy ma már csak szűkség eseti gyógyszerem van. Vagy ha pár évente visszatér a depresszió (egy eddig bíztos kombó). Most inkább mondhatom magam hozzátartozónak (családtagaim problémái miatt) bár a bipolarítás azért meg van bennem, mint "beteg"-nek.

Én mind a két helynek nagyon sokat köszönhetek, és jókor voltam, jó helyen.

Két éve nyáron eltöltöttem a THáz két hetet, de a konklúzió az volt, hogy nincs már terápiára szűkségem. Ja és ez nem (csak) az én véleményem. Egy életvezetési tréningre vettek fel végül is, ... .

Amúgy még volt egy mélyen lévő komoly lezárazlan ügyem a gyerekkoromból, ami azóta hál Isten, komolyabb probléma nélkül feldolgozásra került (bő tíz perc rendőri beavatkozással és két perc a mentőktől), és megelőzte (máshol) egy terápia.

Offline

Üdv!

Gondoltam, mint egykori Th lakos én is közbe szólok, ha már erre járok :).

Nos szerintem, ami igazán sokat segíthet, mint ahogy olvastam az írásodból is, hogy kicsit szocfób vagy, az a közösség. Viszont ehhez te is kellesz, hogy ne rehtőzz el a vackoban, élj közösségi életet stb. Ez kicsit érdekes, mert szeretnék a terapok, ha aktivizálnád magad, viszont a túlzott kötődésért nincsenek oda. A lényeg a lényeg, zárt közösség, "moderátorokkal", akik figyelnek mindenkit. Ez nem vicc, mindig tudják ki volt rossz kedvű, ki kivel veszekedett. Ezért ezeket be lehet vinni terápiákra, sőt ők, persze nem doban be mindet nagycsopira pl., de erősen céloznak rá név nélkül, ha esetleg van valami komolyabb konfliktus. A lényeg tehát, hogy dolgozz az érzelmi vetületével a dolognak. Erre jó példa a keretszegés. Ha dolgozol vele, hogy mit miért tettél, akkor nem tesznek ki. Viszon ha csak hárítasz, netán úgy fogod fel a dolgot, hogy már úgyis mindegy, akkor repülsz. Csak akkor van értelme a terápiának, ha TE IS, és ez nagyon fontos, részta akarsz venni benne. Mert ugye hiába beszélnek valakinek, aki nem látja be, hogy valóban segítségre lenne szüksége, vagy esetleg neki is van része a dologban.

Meg kell tanulni kezelni a konfliktusokat. Ebben is jó hely ez a zárt csopi. Van hol gyakorolni, mindenféle következmény nélkül. Nyilván itt nem arra célzok, hogy ha kinyírsz valakit, akkor annak nem lesz következménye :P. No de értitek :D. Ha elakadtál valahol, akkor azt beviszed egyénire, és ott jobban átrágható a dolog.

A dráma valóban jó dolog, volt szerencsém hozzá. Sajna nekem nehezen megy, hogy megnyíljak érzelmileg, így nem is sikerült tejesen, de láttam mit hozott ki másokból. Segít feldolgozni helyzeteket stb., segít abba, hogy lásd milyen gyerekkori konfliktusból erednek a felnőttkori elakadásaid. A vezető terapok értenek hozzá, vagyis laikusként nekem úgy tűnt. Ehhez mindenképp, a többi egyéni megítélés kérdése.

A gyógyer. Én úgy mentem oda, hogy nem akarok szedni. Nem is kaptam. Eleinte úgy tűnt ez jó, de utólag talán úgy látom, hogy lehet kellett volna. Szerintem terap függő. A szakpszichológusok kevésbé gyógyszer pártiak, viszont volt olyan áter, aki ahogy elnéztem minden betegének antipszichotikumot adott, hogy miért gőzöm sincs.

Zumbultságig csak akkor gyógyszereznek le valakit, ha nagyon nem bírnak már vele, vagy úgy ítélik meg ezzel javíthatnak rajta. Másik úgy a pszichiátria. Sajna ők sem tudnak mindenkit kiszűrni a szombati beszélgetésen, de ez nyilván érthető.

Vannak, akiknél az látszi, hogy nem ér semmit náluk a terápia. Akinél tényleg így lenne, az nagyon ritka. Sokan nagyon elzárkóznak sajna, és a terapok ezért nem tudnak mit kezdeni velük. Vagy a másik szélsőséges eset, hogy keretszegéssel kicsapatják magukat. Sajna az intézménynek se ideje, se pénze annyi, hogy a végeletekig foglalkozzon ezekkel, sajnos.

Így utólag tényleg azt tudom mondani, hogy hasznos, de csak akkor, ha oda teszi magát az ember. Akármennyire is nehéz, de próbál megnyílni. Nincs mit veszíteni. Közben minden bizonnyal nehezebb lesz, ezt szokták is mondani. Általában a 4-6 héten hagyák ott a páciensek, mert akkor a legnehezebb. MInden előjön, szétesnek. De ez kell, hogy utána egy újabb, egy stabilabb személyiséget építhessen fel valaki.

Még egy vicces megfigyelés. Aki úgy megy oda, hogy nehéz számára a rengeteg keretet megtartani, az a végére jó gyerek lesz, Aki pedig úgy, hogy áh, ez teljesen jó, nem értem mások, hogy nem tudják betartani ezt, az nagy eséllyel lázadni fog :D. öhöm, tapasztalat :P.

Remélem tudtam segíteni, és nem lett nagyo összekapott a poszt. Én is szívesen válaszolok még, ha érdekel valami.

Offline

húú, nagyon (túl!) sok most errefelé a gond -finoman fogalmazva.. a terápiákat a végére akartam hagyni h rendesen kirészletezzem.. megpróbálom azért még ma, mikor tudom, mert holnap megyek Pestre amit említettem a Thalassa Házba...

Offline

A felsoroltak közül egyébként, a kényszert leszámítva, sajnos mind "ismerős" -már ha érted... Furcsa h ezt említed, mert Thegyen nagyon a helyzetkezelésére próbálnak rámenni -és ebbe beletartozik nagyrészt a konfliktuskezelés is.. nekem beletelt egy időbe míg felfogtam ezt, h mit akarnak, mit mondanak, stb. és azután se tetszett h ennyire a helyzetkezelésemet, a konfliktuskezelésemet firtatják... :P Dehát, ott ez az egyik fő. Ezért is furcsállom h pont ezt említed, esetleg hallottál már mástól v máshonnan Thegyről?
Megértelek amúgy, gondolom mondanom sem kell h csomó mindent amit mondtál -sajnos- "ismerek" azaz testközelből tapasztaltam, vagy tapasztalom nap mint nap... :S
Röviden; együtt érzek, veled vagyok -csak h tudd!
Az elmondottakból egyébként úgy gondolom h ha elmész akkor a pszichodráma csoportba biztos beosztanak, amit lehet utálni fogsz az elején, de fix h hasznos lesz! Habár az is igaz h engem nem osztottak oda be -amit kicsit sajnálok is- dehát ez csak egy tipp volt a részemről, meghát nem vagyunk egyformák.

Kistarcsa.
-Hát, még ott se jártam.
Ezt úgy érted h az ottani hivatalos, meg TB. meg körzeti stb.. kórházban a pszichiátriai osztályon.. vagy külön intézményben...?
Csak érdekel, mert én voltam a hozzám legközelebbi kórház pszichiátriai osztályán, ahova tartoznék, és ahhoz képest, mind amit elmondtál messze jobbnak hangzik. Persze nem a rosszhoz kell hasonlítani, csak valahogy ezután a röpke helyi 'élmény' után azt hittem h a legtöbb hely hasonló (hasonlóan borzalmas). Ott gyógyszerezés, meg leszíjazás, jameg-nagycsoport volt -igen, az volt.. :P igaz, nem mindenkit, engem nem gyógyszereztek meg semmi- de nem is vártam (volna) meg h megtegyék... HAH!

Mozgásterápiát ismerem, ha jó terap vezeti, jól, akkor szerintem hasznos és jó. A zeneterápiát csak hallásból (mármint közvetve:) de az se tűnik rossznak. A kreatív, az elmondásodból leginkább tán a művészetterápiára hasonlít...
A többit, megmondom őszintén, nem ismerem v egybeolvaszva ismertem meg mással (pl. mozgásterápia és a játék).
(Furcsa h ha csak a terápiákról hallanék, azt mondanám h ahol voltál nagyon is jó hely...)
Annak pedig az erőltetése ami nem megy az nem ritka.
Igazából Thegyen is csinálják, tán csak annyi h az erőltetés túlzó szó rá. Habár nem tudom neked ez mit jelent; nagy a különbség a "nem megy!" -erőltetése; és a tényleg nem megy, de akkoris -erőltetése, között. Véleményem szerint Thegyen, ha erre kerül a sor, akkor az előbbiről van szó.. igazából egyetlen embert se tudok felidézni aki úgy ment volna el h ott azt *erőltették* ami nem megy neki -bár felteszem biztos volt...
Olyan volt (nem biztos h most is van-e, az új helyen) h "utazásterápia" (v v'mi hasonló) azoknak akik féltek tömegbe menni, az utazástól, vagy hasonlók, de azt az egyénin megbeszélve, a kimenőn kellett csinálni.

Ja, a spirituális dolgokkal pedig, szerintem biztos van mindig egy-két páciens aki foglalkozik. Egyáltalán nem néznek ezért senkit hülyének! Azt egyszer egy nővértől hallottam h másnak mondta mikor vallásról beszélgettek h "...itt viszont a vallásos oldalával nem tud az egyéni terapeutája mit kezdeni, terápián inkább ne efelől közelítse meg a dolgokat" -v valami hasonló, de ez amúgy mindenütt így van. Ők orvosok, nem spiritiszták vagy papok.. de igazából ennyi... Viszont az ilyet tiszteletben tartják.

Offline

Szia, igazán szívesen! :)

Mondom, mesélek még csak nem mindig tudom mikor untatom az embereket...
Gyógyszerekből én is szedek párat, és én nem vagyok gyógyszerellenes -habár gyógyszer párti sem..(!) szóval ebben szerintem teljesen meg tudlak érteni...
Tündérhegyen nekem nem adtak semmilyen gyógyszert csak azt amivel odamentem. De miután mondtam h nem szeretném szedni ÉS ők is úgy látták (mondták is) h nem használ, fokozatosan el lett hagyva. Azért hangsúlyoztam az ÉS-t mert sajnos (mint kb. minden helyen) nemigen hallgatnak a páciensre ilyen téren.. annyi h mint mondtam, h ha nagyon kardoskodik valaki, nagy az esélye h meghallgatják (pl. abbahagyják..) de ez sajnos sehol nincs az ember kezében -max elmegy onnét saját felelősségre.
A tudatosság, szerintem- igen, megvan.
Az már más kérdés h a szakemberek mennyire vannak toppon etéren...
Szerintem az országban még így is a jobbak közé tartozik a 'gyógyszer-politikájuk' -hogy így mondjam. Magyarul: amiatt ne aggódj h végig cserélgetnék és/vagy túlzottan nyomatnák.

A helyzet az h most elég nagy körülöttem (és bennem) a fejetlenség, nemsokára mennem kell egy -mondjuk úgy- hasonló helyre, a Thalassa Házba. De mindenképp próbálok még előtte válaszolni minden kérdésedre (terápiákról mesélni pl.) és segíteni neked ahogy csak tudok! Csak most dolgom van.

Offline

Szia Kyle!

Köszönöm a sok infot!!! Nos, a gyóygszerekkel az a helyzet, h így is szedek már eleget, szóval nem nagyon szeretnék már többet, meg, h össze-vissza cserélgessék, de a válaszodból akkor úgy látom, h ezen a téren viszonylag tudatosak.

Mesélj kérlek a csoportokról, terápiákról. Meg, hogy szerinted mennyire tudnak olyasvalakivel együttműködni, aki nem tuszkolható bele egyértelműen egy betegségkategóriába? Mennyire tekintenek egyénnek, nem pedig egy diagnózisnak? Ha mondjuk foglalkoztatnak a spirituális dolgok, akkor rötön netto bolondnak néznek?

Engem ilyenekkel kezelnek, h pánik, szorongás, depi, kényszer... Főleg az a bajom egyébként, h nem nagyon tudok konfliktusokat kezelni, ha valkiről/miről rosszat gondolok, akkor rögtön bűntudatom lesz, félek az elvárásoktól, annyira, hogy dolgozni sem bírok, ha valamit nem tudok a legjobban csinálni, akkor is bűntudatom van, szóval kb. alig csinálok bármit. Nem nagyon bírok társaságban lenni, az emberek nem zavarnak úgy önmagukban, de ha már beszélgetni kell, akkor kész vagyok. A legjobb barátaimmal sem bírok találkozni, mert ott is félek, h nem tudok megfelelni, meg úgy viselkedni, válaszolni, h nekik jó legyen. Amúgy nem bírok egyedül lenni sem nagyon. 28 évesen itthon ülök, és folyton a nyakán lógok valamelyik családtagomnak... A párkapcsolatoknak szó szerint a gondolatától is kivagyok. Szóval ilyenek... Nem is akarom már tovább ragozni... 

Egyébként Kistarcsán voltam, ott mozgásterápia volt (torna), zeneterápia (ritmushangszerekkel játszottunk), játékterápia (amerikából jöttem, ilyenek), sütés, táncterápia (népitáncok alapjait tanultuk), kreatív (ált. isis technika órára hasonlító). Kiscsoport csak AA volt. A terapom meg általában azt erőltette, h csináljam, amit nem bírok, és majd egy idő után bírni fogom, meg, h nyaralás, meg az intézet.

Na, hát előre is köszönöm, szia 

Offline

Szia Dióda!

Én sokat tudok mesélni ha érdekel, de akkor azt megpróbálom a tudásomhoz, tapasztalataimhoz mérten, a lehető legpontosabban -vagyis nem mindenre tudok sima igen/nem választ adni...

Hogy összesítve miben más, sajnos nem tudom, de h ami Magyarországon -a tudomásom szerint- elérhető, főleg "sima kórház, pszichiátriai osztály/részleg.." ahhoz képest nagyon más. De ezzel kapcsolatban kérdezz ha érdekel, nem akarlak untatni, csomó mindent mesélhetek, de még felsorolásban is sok lenne.

Azt nem tudom teljes egészében megerősíteni h nem annyira a gyógyszerekre fektetik a hangsúlyt -attól függ mi az az annyira. Egy szóval azt tudnám mondani h nem, nem arra fektetik a hangsúlyt! Habár nem vagyok biztos benne h ez feltétlen azt jelentené h pszichofarmakológiailag (pszicho-gyógyszer-stb dolgokban) a toppon lennének.. bár sajnos a helyeket amiket ismerek vagy hallottam róla azok szintúgy nincsenek ott.. ez ilyen "magyar egészségügyi szokás" sajnos...
Azért merem mondani mert már egy jó ideje a dokim egyben (egész neves) pszichofarmakológus is, és meg is lepett h mennyire vágja a gyógyszertémát.
Azt mondanám h aki részt tud venni a terápián rendesen gyógyszer nélkül, esetleg tiltakozik a gyógyszerek ellen (amire valamilyen mértékben azért odafigyelnek) annak valószínűleg nem adnak SEMMILYEN GYÓGYSZERT!
Másrészt viszont ha valakinek olyan komoly gondja van ami a terápiát akadályozza (és/vagy nem is tiltakozik ellene, esetleg kéri..) akkor azért gyógyszerelnek.. nem csinálnak senkiből zombit, de ezesetben gyógyszerelnek...

Az pedig, mint írtad h "vannak csoportok, terápiák" az úgy helyes hogy: az egész terápia főként a csoportokra épül! Ezenkívül van (legutóbbi tudomásom szerint) heti két alkalommal rövidebb egyéni terápia -az a tipikus, te és egy terapeuta, ültök, és ő általában kérdez... Valójában NAGYON A CSOPORTOKRA fektetik a hangsúlyt!
"Nagycsoport" általában mindenütt szokott lenni, de én a Tündérhegyire mondanám h valódi, klasszikus nagycsoport -a többi helyen nem valószínű h komolyan csinálják (helytől függő persze..) itt ez nem csak "a közös ügyek bejelentésére (megbeszélésére)" való és sokaknak ezért is nem tetszhet -pl. csomószor van h nincs más mint fél óra hallgatás, a terapeuták pedig max megkérdezik h "vajon mit jelent ez a csend...?" de semmi más.. állítólag ez -ott, ilyen csoportokon- a módszer lényege...
Arról pedig h milyen egyéb csoportok vannak és azok milyenek húúú, hát nem akarlak untatni. -Kérdezz ha érdekel. Mindenesetre röviden elmondhatom mik vannak, azaz voltak legutóbb...
A kiscsoportba sok embert osztanak be, több kiscsoport van, (sajnos -tudtommal- semmit nem tehetsz h hova osztanak be /kivéve ha valamit valaki NAGYON nem bír/ de ez szinte mindenütt így van..) annak a lényege a beszéd meg h megnyílj stb...
A művészet terápia az egyike a -szerintem- legjobbaknak, ott (nem untatlak miről szól, ha érdekel; csak kérdezz) ott másképp mennek a dolgok, az általam ismert terapeuták is közvetlenebbek kicsit...
A "szocioterápiás műhely" az húú, na olyan is van. :P
(Tényleg kérdezz csak ha érdekel valami :)
A pszichodráma az ahol nem voltam személyesen de sokat hallottam róla mert sokan szeretik vagy éppen utálják, ugyanakkor a leghatékonyabbnak is tartják (ált. utólag...)
A szobacsoportra vagy hogy is hívják sajnos nem fektetnek túl nagy hangsúlyt, bár tény h ott a szoba tagjai vannak (a szobában) pusz a nővér, nem terapeuta, ráadásul rövid és így lehet tök fölösleges is, de akár üdítően hasznos is -van pár nagyon kedves nővér, velük jó szokott lenni...
Kihagytam valamit?
Mindegy, így is hosszú.
Lényeg h sok csoport van, a pácienseket beosztják de nem mindbe, és a hangsúly azokon van mintsem máson! Itt szerintem félgőzzel -mint mondtad- max akkor lehet ha az ember maga úgy csinálja.. azt viszont el is várják, h ne félgőzzel csinálja valaki...

Kötve hiszem h ott olyat hajtogatnának h ott az ember "nyaral..."
Bár tény, a régi helyen a Budai hegyekben, Zúgligeten, a Tündérszikla közelében (onnan kapta a nevét) az nagyon szép és hangulatos volt, ezért tényleg tudott olyan lenni kissé mint egy nyaralás, ami ezúttal csak pozitívumot jelent, az új helyen az OORI-ban már nem olyan szép minden, bár modernebb... Mindenesetre ott aztán FIX h nem fognak fenyegetőzni, sőt, ritkán ugyan de mondják is h az nem megy varázsütésre vagy ilyen gyorsan -akinek menne az valószínűleg nem is kerül oda.

Megkérdezhetem hol feküdtél?
Esetleg ha mesélsz róla akkor az összehasonlítás reprezentatívabb lesz. Persze csak ha akarsz.

Az utolsó bekezdéseddel kapcsolatban pedig, csak azt tudom mondani, h Tündérhegy pontosan ilyen hely! És ezt nem azért mondom mert a beépített reklámügynökük lennék vagy bármi.. :P hanem mert ha valaki azt várja h "ott megjavítják" -ahogy én tettem- az sajnos valószínűleg ebben csalódni fog, mert ott pont h a kezdő lökés adják! Esetleg valamivel többet...

Ezentúl.. (de hosszú lett, most nézem -remélem legalább érthető) kérdezz bármit.. szívesen válaszolok! És akkor én is felteszek egy kérdést, hol voltál eddig? Említettél egy helyet, de gondolom voltál 'simán' pszichológusnál vagy pszichiáternél is... Esetleg megkérdezhetem h milyen gonddal?

Offline

Sziasztok!

Az a kérdésem, h a Tündérhegy mennyiben más, mint az "átlagos" pszichiátriák. Azt hallottam, h ott nem annyira a gyógyszerekre fektetik a hangsúlyt, meg hogy vannak csoportok, terápiák. Feküdtem már egy helyen, de ott csak nagycsoport volt, meg pár féle foglalkozás, de kicsit olyan "félgőzzel". Meg folyton azt hajtogatták, h ott mi nyaralunk, meg ha nem lettél jobban 2-3 hét alatt, akkor elkezdtek intézettel fenyegetőzni.

Szóval valami olyan helyet szeretnék, ahol nem csak ráerősítenek arra az egyébként is meglévő bűntudatomra, h egy akaratgyenge, lusta hisztérika vagyok, hanem alternatívabb módokon segítenek, megadják a kezdő lökést, h újra összerakjam magam, magamra találjak.

Offline

Sziasztok.

Én voltam Tündérhegyen, kétszer, ismerem a jó öreg régi helyet és az újat is az OORI-ban is, habár nem tegnap volt, de ha bárkinek lenne kérdése- nyugodtan szóljon, szívesen válaszolok amire csak tudok.

@Norika
Hah, látnád a régi helyet, de igaz- nem rossz az se ahol most van.
Nos, mikor én voltam voltak függőségi problémákkal küszködők, igaz, nem sokan, és tudtommal valamilyen szinten tisztának kell lennie az embernek (valamennyi ideje talán) de szerintem csak ez amit írtál nem kizáró ok.

Offline

Én ma elsétáltam tündérhegyre "kirándulni" hát mit ne mondjak nagyon szép helyen van nekem esztétikailag sokkal jobban megfelel mint a thalassa ház. viszont tündérhegy ha jol tudom nem fogad alkoholproblémásokat ezt igazábol nem értem h egy fiatal lány akinek problémái vannak beraknának egy kórházi elvonóra ahol sztem csak elkap valami fertőt de meg nem gyógyul az tuti ....nem nagyon értem ezt hogy van...

Offline

Én kétszer voltam Tündérhegyen. Először 1993-ban, majd 2010-ben.

A hely nagyon megváltozott, és sajnos rossz irányban... Természetesen akik nem voltak a '90-es években és nem tudják mihez hasonlítani, azoknak lehet a mostani Tündérhegy jó és megfelelő hely a gyógyuláshoz.

Nekem azonban nagy csalódás volt. 1993-ban még 16 évesen kerültem fel először. Tiniként, és nagyon jól éreztem magam. Mindenki szabad volt nem voltak keretek, amire most a fő hangsúlyt teszik. Ha valaki keretet szeg párszor, már repül is. Másodszor régen leszoktatták az embereket a gyógyszerekről, mivel ez egy alapvetően pszichoterápiás, pszichoanalitikusan orientált osztály ahol nem bogyókkal, hanem beszélgetéssel és viselkedésterápiával gyógyítanak.

3 éve viszont amikor másodszor ott jártam, volt egy lány aki sose szedett semmit, és első nap telenyomták erős gyógyszerekkel, amit nem bírt a szervezete és kihányt. Másnap persze nem merte bevenni. Ezekhez az erős gyógyszerekhez idő kell, míg hozzászokik a szervezet, ennek a lánynak viszont tömény dózisban nyomatták a gyógyszert. Mivel másnap nem vette be, ezért "repült"...

A kilencvenes években voltak programok este is, közösségi életet éltünk. Ma már 8 v. 9 óra után lámpaoltás, mindenki menjen aludni. A kórházban olyan szabályok vannak akárcsak egy börtönben. Sajnos ma már nemcsak az enyhe eseteket kezelik itt /értem az enyhe neurotikus, szorongó, depis, fóbiás tünetekekkel küszködőket/, hanem súlyos pszichopátiás, zavart betegeket is felveszik.

Szerintem ez senkinek nem tesz jót.

Régen, ha valaki hazament elbúcsúztatták és hangfelvételt készítettünk, amin mindenki aki ismert téged, jó tanácsokkal látott el és sok sikert a további életedhez. Ma sajnos már ez sincs.

Azt gondolom ha azon gondolkodik valaki menjen-e Tündréhegyre, akkor tegye meg, ha  ne volt korábban és nincsenek elvárásai. Ha jó terapeutát fog ki és be tud illeszkedni és eltudja fogadni a kereteket /erről már első nap pontosan kérjen infot, mert ebből lehetnek később komoly gondok/, akkor próbálja meg. Veszíteni nincs mit, mert bármikor eljöhetsz...

Offline

4-6 fős szobák a jellemzőek.

Legtöbb terapeuta jó. Nem terapeuta, de dolgozó az egyik ápoló, aki a bentlakók bizalmába kerül, direkt olyanokat mond amiről azt gondolja, hallani szeretnénk. Majd kiszed infókat, és adja tovább a terapoknak. Ami lehet jó is, ha nem esik rosszul  az, hogy úgy tesz mintha csak veled bizalmaskodna, olyanokat mond, hogy "maga a kedvenc betegem" meg "magával álmodtam", és elmesél egy olyan álmot amiben szerepelsz és elérsz egy olyan dolgot amit az ápoló szerint el szeretnél érni. Amikor ott voltam, a kimenőben lévő kedvenc cigijét próbálta a betegekkel beszereztetni. Tehát szerintem érdemes vigyázni vele, mert akinek bizalmi problémái vannak az emberekkel, annak erősítheti amikor rájön, hogy átverte. Többen csak akkor döbbennek rá amikor már kint vannak. Kellemes vele beszélgetni, azt a látszatot kelti,hogy érdekled, de pl. ha pár hónap után jött vissza valaki, akivel ezeket szintén eljátszotta már fel sem ismeri. "Kereteket is szeg" annak érdekében, hogy a bizalmukba fogadják az emberek. Távozáskor legtöbször eljátsza, hogy mennyire fogsz neki hiányozni, gyakran még sírdogálni is kezd.

 

Szoktak lenni durva esetek, de ritka.

Terápiák milyensége leginkább attól függ, milyen csoporttagokkal hoz össze a sors.

Érdemes bemenni, ha úgy érzed szükséged van segítségre. Akik szidják, sokszor nem voltak magukhoz őszinték és úgy nem is működik.

 

dhamma (nem ellenőrzött)

rakéta írt még róla régebben már nem emlékszem miket de én most nem adhatom fel mert akkor széthullik a családom tönkremegy erősnek kell lennem....

Offline

Mit hallottál róla?

2009-ben voltam és akkor működött, nem volt rossz. Bár igaz, hogy akkor kezdtek felborulni azok a szokások, amik a Hegyet megkülönböztették a Lipóttól. Például már használtak gyógyszereket, ha nem is ész nélkül, és hangsúlyozottan terápia segédletnek. Akkor állt éppen fejre az intézmény a költözés miatt, az új helyen egyszer elfelejtettek megetetni minket, meg gyakran fele adagokat kaptunk, miközben hoztak egy plazmatévét az ebédlőbe. Meg riogattak, hogy pénzesbuli lesz ez is, de lehet, hogy ezt csak egy lakótárs mondta á la huhogás... Úgyhogy persze, nem volt tökéletes, de az, amiért odamentem, működött.

dhamma (nem ellenőrzött)

akkor inkább thalassa sztem vagy krisna templom....tündérhegyről nem hallottam jókat ...

Offline

Tudnátok infókat tündérhegyről?

Hány fős szobák vannak? Milyenek a terapok? Vannak durva (nagyon súlyos) betegek? Milyenek a terápiák? Minden infó érdekel :)

dhamma (nem ellenőrzött)

most gondolkozom de csak 11 ig van felvétel ha jól látom

kortefa (nem ellenőrzött)

a spuri utja MDMA

Offline

Tanácsolnátok egy 22 éves agorafóbiás, szociális fóbiás,  kicsit depressziós, szorongós, állítólag személyiséégzavaros, de semmi durva tünetet nem produkáló (kivéve hogy az agorafóbia miatt nem megyek ki) lánynak, vagyis nekem, ezt a tündérhegyet vagy bármelyik hasonló helyet?

Sima pszichiátriáknál jobb? otthon jobb vagy kórházban?

Offline

lauren93 írta:

Ez megnyugtató :). Már kezdtem megilyedni a kommentektől, gondoltam jó helyre kerülök :P (mármint magamtól mentem, de mégis :))

Hogy amellett használ-e, az majd ott kiderül, bár remélem igen :).

 

nem mindenkinek használ, van akinek árt

Offline

tényleg nem leszoktató programot csinálnak.

Dr Drew a leszoktatós

Offline

lauren93 írta:

Egyébként azt megengedik, hogy valaki saját felelőséggel ne szedjen gyógyszert? Eddig is voltak szenvedős pillanataim, de nem akartam, hogy pl. a xanax szétroncsolja a májamat stb., vagy akár rászokjak, így kimondottan csak homoepátiás gyógyszereket szedtem, és gyógyteáztam (lehet placebó, de ha ez is használ mért nem ;)). Meg persze az is közre játszi, hogy félek a gyógyszerektől is :P

 

sokan nem szednek gyógyszert, de ha ők indokoltnak tartják, hogy szedjed és az orvosoddal egyénileg megbeszélve is erre juttok, akkor kell, hogy szedjed, de igyekszenek minél kevesebbet gyógyszerezni, én ezt tapasztaltam

Offline

marybaby14 írta:

Sziasztok!Teljesen összezavarodva!!!!Most hallottam,hogy Tündérhegyen,ha akarom,ha nem akkor is legyógyszereznek!!Mindenkivel ezt csinálják.Most ettől nagyon megijedtem,mert csütörtökön reggel mennem kell.De én nem szeretnék a mostani gyógyszereim mellé mást szedni.De egy illető azt mondta,hogy úgy sem fogom tudni,hogy mit adnak be nekem és legyógyszereznek.Én úgy gondolom,hogy 11év után megismerem a gyógyszerem és ,ha nem azt kapom,akkor nem veszem be.....

Vélemény????Szerintetek???Mert most beparáztam,hogy menjek e egyáltalán......

 

ezt olyan írhatta aki kapott gyógyszert és nem értett egyet vele.

négy hónapot voltam de nem kaptam gyógyszert, és sokan voltunk akik nem kaptak

Offline

lauren93 írta:

Még egy kérdésem lenne :).

Szóval, mi van akkor ha valaki lebetegszik (és mondjuk nem egyszerű nátha)? Tekintve, hogy a bentlét alatt ez elvon minden támogatást, tehát orvoshoz nagyon nem mehetsz. Meg ugye idő szempontjából is elég kivitelezhetetlen.

Tündérhegyen nincsenek fizikai betegségek, csak pszichoszomatikus zavarok.

Offline

Nekem nagyon-nagyon mondogatják Tündérhegyet, vagy más pszichoterápiás helyet, ahol hetekig/hónapokig tart a kezelés. 

Pro-kontra. Megéri elvonulni, nem akarok ebben a világban élni, egy helyre vágyom ahol nem kell szégyelnem a vágásokat, és ahol úgy megyek oda, hogy tudják, hogy problámám van és elfogadóbb közösségbe érkezem. (Remélem)

Offline

Szia sonyboy

Bementél tündérhegyre ? Ha igen kérlek írj pár sort milyen , hogy vagy ???

Köszi szépen!

Offline

Köszi berbar, azokat olvastam,

berbar (nem ellenőrzött)

Sonyboy, olvass vissza, egy csomó mindent leírtam már, nem akarom újra begépelni!

Offline

Sziasztok,

Új vagyok itt, de a problémám már régi:(, Érdeklődnék, hogy valaki pár dolgot mondana a tündérhegyről, mert jövő kedden kell bemennem, hogy milyen hely stb..

köszönöm válaszotokat.

Offline

kinek mi a jobb. mondják tündérhegy nagyon nem olyan már mint régen. lehetnek ott olyanok, akik jobb ha nem lennének ott??? mármint terapok olyanok. és lehetnek ott olyanok, akik jó, h ott vannak.

de thalassa sem egészen oloyan már mint akkor, amikor dicsérték. ez van. úgy látszik idővel minden... elromlik? vagy csak más lesz.

Offline

vki megtudna irni jobb-e a talissa mint th? ott hogy vannak a kimenok?

Offline

valamit vagy mondok vagy nem..ha elkezded fejezd be... ha kijöttél akkor meg semmi veszteni valód... vagy ijeszd el aki menni akar, vagy ne de kétségek közt ne hagyd... nem csak regeltek olvasnak itt...

Offline

marybaby14 írta:

Holnap prívátban megírom nektek(szörnyi,berbar),mert a terepauták is itt vannak búrán.Veszik az infókat kőkeményen:))) Meglepő volt számomra,hogy még erre is van idejük.....de a betegekre nem nagyon.....  :((

 

már ne haragudj de mit kell ezen titkolni? vagy ha neked nem ment akkor más se menjen, mert azt olvassa amit, de tények nincsenek írva...  am meg egyértelmű, (mint ahogy manapság a F.B. os utánanézés állásinterjú előtt... hogy mit is lehet találni..

Offline

marybaby14 írta:

Sziasztok!Tegnap mentem be Tündérhegyre és.......ma már itthon is vagyok...........:) :(

Részletekkel jövök később!!!

Halihóóó!

Mi történt miért mentél haza?? Ha ráérsz írj előre is köszi puszi szép hétvégét:)

berbar (nem ellenőrzött)

Jó, köszi előre is!

Offline

oké.

Offline

Holnap prívátban megírom nektek(szörnyi,berbar),mert a terepauták is itt vannak búrán.Veszik az infókat kőkeményen:))) Meglepő volt számomra,hogy még erre is van idejük.....de a betegekre nem nagyon.....  :((

berbar (nem ellenőrzött)

Ez engem is érdekel. :)

Offline

húúúha! erre kiváncsi vagyok.

Offline

Sziasztok!Tegnap mentem be Tündérhegyre és.......ma már itthon is vagyok...........:) :(

Részletekkel jövök később!!!

berbar (nem ellenőrzött)

Kiengednek orvoshoz. Nem leszel bezárva. 

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges