Öngyilkosság

http://www.youtube.com/watch?v=yzb210TQ9y8

ez  a kedvencem, csak azért tettem be..

Szia ! Gondolkodtam igen . Ma viszonylag egész jól voltam . Egésznap lustálkodtam meg tv néztem . Igazából úgy döntöttem , hogy lehet kicsit spirituális irányba indulok el . De az elindulás a legnehezebb . Így még inkább gondolkodok .

Te , hogy vagy ?

írtam levelet , azt megnyitod és ott van alul , hogy válasz üzenet és oda írsz  aztán elküldöd .

Privátban írok .

Oké ! Ahogy gondolod. ..................... .

Hogyan használjam fel a rengeteg energiát a saját jó célomra ????

Mindent lehet , csak akarat erő kell hozzá . De egyedül nagyon nehéz . Halvány lila gőzöm nincs merre induljak el és mit kezdjek magammal . Egyszerűbb lenne meghalni , mert akkor mindennek vége lenne és nem lenne több szenvedés .

Sajnos ere nincs megoldás , mivel ez velem születet probléma .

Szia !

Igen . Amivel sajnos egyáltalán nem tudok megbirkózni . Teljesen felemészt . Nem tudom elfogadni . De itt nem akarom leírni .

nemember, köszönöm és szép napot, ww

Haliho;

Hehe-)))  ezeknek az uj vallasoknak mindig olyan sietos.  En mar csak kivarom. Lusta vagyok.  Szenvedes - smenyvedes,  o igen. Es mi van ha maskent lehet megoldani a szenvedest.  Es mi van ha van arra modszer hogy a szemely ne szenvedjen.  Es ezeket a modszereket csak ongyilkossag elott lehet megprobalni.  De az ongyilkossag lehetosege mindig meg marad.  Tehat nincs mit veszteni azzal hogy egy szemely megprobalja csokkenteni a szenvedeset ongyilkossag elott.

Nekem, a fajdalom erzese elkerulhetetlen, de a fajdalomtol szenvednem nem szukseges.

Hat nem szenvedek.  Erzek erzeseket.

Van ugy hogy azt veszem eszre, hogy egy erzes milyen megkemenyedett, intenz, es eros erzes, es akkor megfigyelem.  Nahat.  Azta.

Tisztelettel;

zsivany

kedves ww, én többször próbáltam gyógyszerrel. az elájulásig eljutni mindig ugyanolyan volt, bár nekem is az a véleményem hogy attól függ a hatás, milyen gyógyszereket vett be az ember... egyik alkalommal pl mindent kihánytam, miután egy minimális mennyiség felszívódott a sok szarból. amúgy csak tompaság, kábultság, zombiság, gondolatok nélküliség, érzések nélküliség, mintha ébren álmodnék és csak szemlélője vagyok a világnak, átfolyik rajtam minden inger, semmi nem érint meg, fel sem fogom igazán... aztán egyszercsak már hiába mozdulnék, nem tudok, nem engedelmeskednek a végtagjaim, és hirtelen elalszom (elájulok)... kb ilyen volt... sermmi szenvedés. kivéve mikor hányással végződött ájulás helyett, de akkor meg lefeküdtem utána aludni, és kb 30 órát aludtam... aztán felébredtem és semmi különöset nem éreztem. amikor meg úgy ájultam el hogy aztán a kórházban valahogy magamhoz tértem, mikor mosták a gyomrom semmit nem éreztem, nem volt kellemetlen vagy ilyesmi, viszont remegett az egész testem mint a kocsonya... de az sem volt számomra rossz érzés, csak szokatlan. én semmilyen gyógyszerkombináció bevétele után nem szenvedtem... nem is értem miért szenvedtem volna... azt sem értem miért akarná az ember meggondolni magát... ha megfontoltan és nem hirtelen felindulásból teszi meg valaki, akkor nem esik kétségbe az utolsó pillanatban... legalábbis én így gondolom. sosem féltem a haláltól. de senkit nem biztatnék öngyilkosságra... csak elmondtam az igazságot... az én igazságomat...

zuzu, igen létezik az amit mondasz, hogy az ember már nem bírja tovább. De nekem az a tapasztalatom, ha mégis nem adja fel az ember a legreménytelenebb helyzetben, akkor az idő mégis megold mindent. Csak túl kell valahogy vészelni a legmélyebb pontot. Van aki nem képes erre... :-( De erősnek kell lenni, és valahogy túljutni rajta. Nagyon nehéz, de lehetséges. És gondolj arra, hogy talán ezen múlik, hogy valaha boldog lehetsz e. Ha pl feladod a sok szenvedés után akkor gondolj bele: hiába éltél. Az pedig szörnyű. De ha erős vagy és nem adod fel, akkor bebizonyítod magadnak hogy többet érsz mint bárki! Mert te képes voltál, megállni hogy megölöd magad! És ez NAGYON NAGY DOLOG!!

Harmony, a terapom is u.ezt mondta. Amíg van az embernek csak egyetlen egy ember, addig nem fogja megtenni.

Nagy dilemma ez. A meghalás, a végre vége, a másik oldalon meg anya fájdalma.

Mindegy, most nem tartok itt. Távol vagyok az öngyilkosságtól. Csak nem zárom ki mint lehetőséget. De jó, hogy te igen. Olyan tiszta vagy, nem is gondolhatnád máshogy. :D)

Zuzu, inkább gyorsan aludj, hátha holnap könnyebb lesz.

Én most megyek fürdeni, gyógyszer, alvás, holnap meg ki tudja...

Sziasztok,ww

zuzu, biztos sokan vannak akiknek nincsenek szeretteik. De még mindig ott a lehetőség, hogy megismerjenek új embereket, akiket nagyon megszerethetnek és viszont. Én mindig azt gondolom magamban, nincs megoldhatatlan probléma. Persze az emberek sokfélék, mindenki másképp gondolkozik. Azért mondjuk szerintem olyan ember nem nagyon van aki senkivel nincs kapcsolatban, és aki pedig kapcsolatban van akár egy emberrel is, az már tud valakihez fordulni. Mindig keresni kell a megoldást szerintem, és amig csak lehet nem feladni...

Szerintem ez vhogy alakti kérdés... Bármilyen hülyén hangzik is. ww

Ja, most látom, írtál. Mindjárt megnézem.

Most épp ezt hallgatom. Annyira szeretem. Ezt is, meg úgy mindent, ami Quimby.

http://www.youtube.com/watch?v=X4hn2HoceyE

Szia Harmony,

én is félek attól, hogy mi van, ha az ember vissza akar fordulni, de már késő. De legjobban az fájna, hogy anyának mennyire fájna. Más nem érdekel. Meg persze gyáva is vagyok. de gondolni mindig gondolok rá. Már van 500 mindenféle gyógyszerem, amit nagyitól loptam, lassan-lassan 80.000 mg Ketileptem, s 600 mg Rivóm. Ezekhez nem nyúlok, csak gyűjtöm. El tudom képzelni, hogy lesz olyan pillanat, amikor ezt választom. Csak azt nem, hogy lehet ezt mind bevenni... max. porrá töröm, csak nem tudom, úgy u.olyan-e a hatás, meg hogy meg tudom-e tenni, miközben anyura gondolok.

De remélem, ha ezt kell tennem, lesz hozzá erőm, s elég lesz, amit sikerül bevennem. Nem tudom, lesz-e ilyen pillanat. Ezt a jövő dönti el. Nem mondom, hog öngyilkos leszek, de a pakliban ez is benne van. Mint minden más is.

ww

Szia WW,

Remélem hogy nem tervezed az öngyilkosságot. Bocsi, hogy ezt írom, és tudom, mindenkinek joga van dönteni a saját életéről, de nagyon szeretném, ha nem gondolkoznál ilyesmiken. Tudom, hogy az élet szar, de minden rosszból van valami kiút, vagy megoldás, csak meg kell találni. Ha pedig nem megy akkor segítséget kérni. Én is nagyon borúsan látom néha a dolgokat, de azért még mindig azt gondolom, érdemes élni, mert vannak jó dolgok is pl a szerelem. Az pl egy csodálatos érzés. Bocsi, hogy nem a kérdésre válaszoltam. Egyébként szerintem - vagyis mindig úgy képzeltem, hogy - a halál "folyamata" az kínszenvedés, mert van egy pont szerintem, amikor már nagyon közel vagy és visszajönnél, de már nem lehet. sosem lennék öngyilkos, ha másért nem emiatt. Szerintem biztos hogy nem "kellemes" és egyszerű a meghalás folyamata, hanem ellenkezőleg. Én pl félek tőle nagyon. Remélem, nem gondolkozol öngyilkosságon...