Ólom katona->mindig menni tovább

Ahogy a mondás:Mint az ólom katona...mindig menni tovább..

Mint a mondás :még akkor is mikor nincsenek remények és csodák.

Mint én: mert még lehetnek remények és csodák.

Szerintem nem véletlen ez az oldal...nem véletlen van itt senki...ÉN SE!Ha  meg már itt vagyok ...vagyunk ,próbáljunk  ember módjára beszélgetni,megbeszélni,merni hogy igen is legyenek... és ha ehez az kell hogy leírom /rjátok mi  baj... és kapok/kapunk reakciót, még ha fáj is .

Megkérnék most  itt mindenkit ,hogy aki csak mást lehordani... trágárkodni tud ,ezt a fórumba   minden ereét összeszedve próbálja mellőzni,mert szerintem nem az kell senkinek.Nekem meg aztán főkképp nem.Főleg nem virtuálisan.

Téma  nincs megadva (hogy csak ez hogy csak az)!Én is azt írom amit már úgy érzek  letudom írni,néha kell egy kis emésztési idő,nekem is.

Én nyújtom a kezem hogy a magam módján feltudjak állni is  de nyújtom akkor is mikor mikor én állok és másnak kell segíteni.

A karomat  viszont nem fogom!!!

A katona is csak véd,még ha az  az életébe is kerülhet.