Érzés

Szia Drága!

Tegnap meghallgattam egy zenét és sírni kezdtem. Felidéződött bennem az az idő, amikor még éltem, amikor még voltak céljaim, amikor még tudtam akarni és akartam is. Élőhalotti létem örökkévalósága hirtelen nagyon megrémített. Rámszakadt a FÁjdalom és a kétségbeesés. Minden erőmmel próbálom elfojtani, visszatömködni oda, ahonnan előjött.

Nem szabad élnem, gondolkodnom és legfőképpen éreznem nem szabad - csak akkor dekkolhatok a tranzitban.