tegnap gonosz voltam egy kollegámmal ami miatt furcsa érzéseim vannak. nem tudom eldönteni, hogy a bűnéhez arányosan gázoltam-e a lelkébe vagy túlzottan.
mivel nagyon régen írtam, dióhéjazom az elmúlt napokat: nem történt semmi érdemleges. vagyis az általám agyonmagasztalt gyakorlati síkon semmi, a fejemben annál több.
zokogok. egyszerre zseniális és borzasztó a ma este, még nem tudom melyik nyer. na jó, igazából tudom. aludni fogok, reggel álmosan felkelek és szépen foglalkozom majd a napi teendőimmel.
ma valamiért anyám döntött úgy, hogy engem boldogít. nem akarom hosszan részletezni, egy anorexiás, gonosz, kitartott kis senki, aki attól érzi magát hasznosnak, ha beleszól mások életébe.