olvasni tanulunk - 4 és fél éves
Új korszak kezdődött nálunk - olvasni tanulunk!
Tegnap egy homályos belső indíttatásra a J betűt választottam megtanítani -
és így a JAJ, VAJ volt soron - kiszedtük a betűdobozból a kis fabetűket, aztán a JAJ-t és VAJ-t madzagra kötöttük, és a daruval felhúztuk őket. Hát ez nagyon nagyon jó mókának bizonyult! :)
Ma a számítógép előtt ültünk!
A saját nevét már régóta felismeri.
Más neveket is írtunk a képernyőre - és aztán pirosra, kékre, zöldre színeztük a "szövegben" a kiválasztott betűket.
Nagyon jól mulattunk ismét - az A világoskék lett, a V piros, az E zöld, és a D szürke! :)
- Egy rossz házból való úrilány naplója
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Szerző
Friss szakmai, friss történetek
Szakmai könyvoldal
Minden fórum
- 1 / 17
- ››
Egy rossz házból való úrilány naplója
Egy rossz házból való úrilány naplója
Hiszek az önsegítő közösségekben.
Terhes is úgy lettem 41 évesen, egy petefésekkel, rejtett anyagcserezavarral, hogy az internetes "babát akarunk"-csajok segítettek...
42 és fél éves voltam, amikor megszületett a kisfiam. Úgy is mondhatnám, hogy minimális rásegítéssel, lombikozás és egyéb varázslások nélkül.
Hiszek benne, hogy az önsegítő közösségeknek hatalmas erejük van.
Hiszek benne, hogy a gyógyulás / a pozitív változás előfeltétele a HIT - HIT abban, hogy sikerülhet.
Azon a weboldalon babát szerettünk volna - és sokunknak sikerült.
Ezen az oldalon sokan meggyógyulni szeretnének - normálisnak lenni, funkcionálni az életben, társat találni és értelmes, megfizetett munkát, hogy önellátók lehessünk - ez is sikerülhet.
Blogommal szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a változásokhoz szükséges HIT ne húnyjon ki, sőt, erősödjön bennetek.
Szeretném elmondani nektek, hogy milyen felismerések, milyen tapasztalatok és milyen konkrét módszerek voltak segítségemre göröngyös utamon, és hogy hogyan sikerült végül úrrá lennem a betegségemen. (borderline)
Na, ezen bejegyzésem óta talán egyszer ültünk még a számítógéphez, mert nem akarom elvennni a kedvét. Túl erős volt talán a kezdés. Kicsit lazítani kell.
És másodjára egy egészen más módszert választottam, mert olvastam egy cikket...
Hogy a legjobb, ha hagyjuk a gyerekeket először ÍRNI, VÉLETLENSZERŰEN LENYOMKODVA A BETŰKET A KLAVIÍTÚRÁN.
És akkor kinyomtatjuk, és játszhatnak ezzel a betűsorral - megpróbálni felismerni betűket.
És csak így tovább. először írjanak, kinyomtatni, olvasni.
Mert így állítólag ők maguk fogják leírni azokat a szavakat, amiket a betűkből létre tudnak hozni, és olyan szavakat, amiket ők választanak, és amik fontosak a számukra.
Nálunk a legnagyobb sikere még mindig a KAKA szónak van.
:)
Nem tudok jobban sietni az olvasási programmal, mint ahogy a gyerek nyitott rá.
És váltogatjuk is az "iskolaelőkészítő" programokat.
A ceruzával nagyon gyengén bánik - tehát színezünk, labirintusban megyünk ceruzával, és hasonlók. Ja, meg számolgatunk - virágokat, csákókat, szánkókat, mikor, mi van a kis foglalkoztató füzetecskénkben.