impresszum | bejelentkezés | adatvédelem 2010. Szeptember 9. csütörtök 
Mi a baj velem?
Kórképek
Tünetek
Terápiák
Lelki egyensúly



A migrén és a depresszió együtt jár?

Az első nagy kutatás, amely a teljes amerikai népesség körében vizsgálta a migrén hatását, arra a következtetésre jutott, hogy a migrénben szenvedők egyben sokkal depressziósabbak is: szellemi, testi fáradtságról, energiahiányról, rosszkedvről számolnak be.

Hasonló kapcsolatot találtak a migrén - akár a viszonylag enyhébb migrén -- és a depresszió között Nagy-Britanniában és Hollandiában is.

Mint Richard B. Lipton neurológus, az egyik kutatás vezetője mondja, az eddig is ismert volt, hogy a migrénesek sokkal többet mulasztanak, többször kénytelenek betegszabadságra menni, mint társaik, és általában kevésbé hatékonyan dolgoznak.

Most azonban az is világossá vált, hogy a migrén és a munkavégzés közti kapcsolat az általános közérzet és életminőség romlásában gyökerezik: az emberek nem robotok, akik mechanikusan újra és újra elvégzik a beprogramozott feladatot; közérzetük, hangulatuk erősen befolyásolja, hogy mennyire tudnak koncentrálni, új ötletekkel előállni vagy akár csak mechanikusan végezni a megszokott feladatot.

Míg a depresszió előfordulása a népesség körében nagyjából 20 százalék - vagyis minden negyedik-ötödik ember mondható enyhén vagy súlyosabban depressziósnak egy adott pillanatban --, a migrénben szenvedők közt ez az arány 50 százalékos! A migrén és a depresszió ugyanakkor egymástól függetlenül is rontja az emberek életének minőségét, és külön-külön is előfordulnak.

Úgy tűnhet talán, hogy a migrénesek a fejfájásaik miatt lesznek depressziósak. A helyzet azonban az, hogy a két betegségnek közös neurobiológiai, idegrendszeri okai lehetnek. Aki hajlamos a migrénre, az hajlamos lehet a depresszióra is, és fordítva. Talán nem véletlen, hogy a PMS-ként ismert jelenség, a női menstruációt megelőző időszak kellemetlen tünetei között a depresszió és a migrén is szerepel: hasonló hormonváltozások váltják ki őket.

A migrénbetegek gyakran el sem mennek orvoshoz. Csakhogy ettől még ugyanolyan fájdalmasan csonkul az életük a betegség következtében, mint azoké, akik eljutnak egy fejfájás-klinikáig. Sokszor érzelmi sebeket is szereznek - félnek a rohamok előreláthatatlanságától, szenvednek tőle, hogy képtelenek kontrollálni a migrént, és gyakran környezetük sem túlságosan megértő.